„Páfrányfenyő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a "wikicommons = Category:" → "wikicommonscat = " AWB |
a →Felhasználása: 1 link korr. + egyebek (főképp a láthatatlan megjegyzésben) |
||
| 49. sor: | 49. sor: | ||
Alkalmazzák agyi [[vérellátás]]i zavar, [[szédülés]], [[fülzúgás]], illetve hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a [[visszértágulat]]ra, az [[aranyér]]re és a lábfekélyre. |
Alkalmazzák agyi [[vérellátás]]i zavar, [[szédülés]], [[fülzúgás]], illetve hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a [[visszértágulat]]ra, az [[aranyér]]re és a lábfekélyre. |
||
Az orvosi kutatások szerint hatásos enyhe és közepes [[depresszió]], [[impotencia]] kezelésére. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyőben lévő flavonoidok hatása miatt jó értágító, biztosítják a [[Bőr (biológia)|bőr]] és az [[izmok]] jó vérellátását, és fokozzák az [[anyagcsere|anyagcserét]]. Kiváló [[antioxidáns]] tulajdonságú, és javítja az agyi vérellátást is. A [[homeopátia|homeopátiában]] [[mandulagyulladás]] és [[fejfájás]] ellen alkalmazzák. |
Az orvosi kutatások szerint hatásos enyhe és közepes [[depresszió]], [[impotencia]] kezelésére. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyőben lévő flavonoidok hatása miatt jó értágító, biztosítják a [[Bőr (biológia)|bőr]] és az [[Izom|izmok]] jó vérellátását, és fokozzák az [[anyagcsere|anyagcserét]]. Kiváló [[antioxidáns]] tulajdonságú, és javítja az agyi vérellátást is. A [[homeopátia|homeopátiában]] [[mandulagyulladás]] és [[fejfájás]] ellen alkalmazzák. |
||
A kivonat állítólag javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet. Használják még az öregkori elbutulás (demencia) és [[Alzheimer-kór]] ellen is - alaptalanul. |
A kivonat állítólag javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet. Használják még az öregkori elbutulás (demencia) és [[Alzheimer-kór]] ellen is - alaptalanul. A humán vizsgálatok, például egy 2008-ban publikált nagy amerikai vizsgálat, ezt nem igazolták. |
||
2007-2012 között a Toulouse-i Egyetem kórházának kutatói követéses, placebo-kontrollos vizsgálatban |
2007-2012 között a Toulouse-i Egyetem kórházának kutatói követéses, placebo-kontrollos vizsgálatban vizsgálták meg egy standardizált (állandó összetételű) ginkgo-kivonat hatását több mint 2800, 70 évesnél idősebb ember bevonásával. A résztvevők egyik fele naponta 240 mg ginkgo-kivonatot kapott, míg a másik fele placebót. A páciensekkel a követés öt éve alatt évente végeztettek kognitív teszteket, melyekkel felmérték megismerési és tanulási képességeik aktuális szintjét. A ginkgo-kivonatot szedő csoportban a követés ideje alatt 61 részvevőnél mutatták ki az Alzheimer-kór jeleit, míg a másik csoportban 73 embernél. 2800 kísérleti alannyal számolva a különbség nem számít jelentősnek, véletlenszerűen is előállhatott.<ref>[http://www.origo.hu/egeszseg/20120906-nem-ved-a-ginkgo-az-alzheimerkor-ellen-oregedes.html Az origo.hu cikke]: Nem véd a ginkgokivonat az Alzheimer-kór ellen</ref> |
||
{{phhg8d|páfrányfenyőlevél|Ginkgo folium}} |
{{phhg8d|páfrányfenyőlevél|Ginkgo folium}} |
||
<!--ÁT KELL FORMÁZNI, STÍLUSA NEM ENCIKLOPÉDIÁBA VALÓ! |
<!--ÁT KELL FORMÁZNI, STÍLUSA NEM ENCIKLOPÉDIÁBA VALÓ! |
||
== A páfrányfenyő |
== A páfrányfenyő ellenálló képessége == |
||
A ''Ginkgo biloba'' rendkívül szívós fafaj: a városokban gyakori [[kén-dioxid]], [[nitrogén-monoxid]] és egyéb gázok okozta környezeti terhelést minden fánál jobban tűri, s ellenálló a kórokozókkal szemben is. Kevéssé ismert, hogy a részecskesugárzást legalább olyan jól viseli, mint az ezzel kapcsolatban közhelyszerűen emlegetett patkányok vagy csótányok. Az 1945 augusztusában [[Hirosima|Hirosimára]] ledobott atombomba robbanásának [[hipocentrum]]ától számított 1,2–1,6 km sugarú körben szinte minden élőlényt és épületet elpusztított. A szeptemberben kiérkező vizsgálóbiztosok azonban találtak 6 fát, amelyek súlyos sérülésekkel ugyan, de túlélték az eseményt: mindegyik fa páfrányfenyő volt. Ezek a fák ma is élnek: |
A ''Ginkgo biloba'' rendkívül szívós fafaj: a városokban gyakori [[kén-dioxid]], [[nitrogén-monoxid]] és egyéb gázok okozta környezeti terhelést minden fánál jobban tűri, s ellenálló a kórokozókkal szemben is. Kevéssé ismert, hogy a részecskesugárzást legalább olyan jól viseli, mint az ezzel kapcsolatban közhelyszerűen emlegetett patkányok vagy csótányok. Az 1945 augusztusában [[Hirosima|Hirosimára]] ledobott atombomba robbanásának [[hipocentrum]]ától számított 1,2–1,6 km sugarú körben szinte minden élőlényt és épületet elpusztított. A szeptemberben kiérkező vizsgálóbiztosok azonban találtak 6 fát, amelyek súlyos sérülésekkel ugyan, de túlélték az eseményt: mindegyik fa páfrányfenyő volt. Ezek a fák ma is élnek: |
||
| 66. sor: | 66. sor: | ||
* A Senda Általános Iskola fája 1650 méterre áll az epicentrumtól. A pusztulás olyan nagy volt, hogy mindössze az auditórium fémvázának roncsa maradt meg. A fa ma is jó egészségnek örvend. |
* A Senda Általános Iskola fája 1650 méterre áll az epicentrumtól. A pusztulás olyan nagy volt, hogy mindössze az auditórium fémvázának roncsa maradt meg. A fa ma is jó egészségnek örvend. |
||
* A myojoin-ji-i fa 1780 méterre élte túl a csapást, szintén él. |
* A myojoin-ji-i fa 1780 méterre élte túl a csapást, szintén él. |
||
* Az Ankaraku-Ji |
* Az Ankaraku-Ji templom 2160 méterre fekszik az egykori robbanás központjától. A templomot 1948-ban újraépítették, a fa pedig a megmaradt csonkból újra kihajtott. |
||
A robbanással kapcsolatos információk, amik nem ehhez a szócikkhez, hanem inkább a Hirosima szócikkhez tartoznak: |
A robbanással kapcsolatos információk, amik nem ehhez a szócikkhez, hanem inkább a Hirosima szócikkhez tartoznak: |
||
(urániumbomba volt, átmérő=0,71 m, hossz=3,05, tömeg=4037 kg) |
(urániumbomba volt, átmérő=0,71 m, hossz=3,05, tömeg=4037 kg) |
||
Magáról a robbanásról sokat elmond, ha tudjuk, hogy 6000 láb ( |
Magáról a robbanásról sokat elmond, ha tudjuk, hogy 6000 láb (kb. 1,83 km) sugarú körben mindenhol lángra lobbantotta a várost, de pusztító tüzek még 12000 láb (kb. 3,66 km) távolságban is előfordultak. |
||
forrás:http://www.xs4all.nl/~kwanten/hiroshima.htm--> |
forrás:http://www.xs4all.nl/~kwanten/hiroshima.htm--> |
||
A lap 2013. december 4., 18:34-kori változata
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: 49,5–0 Ma | ||||||||||||||
 Ginkgolevél | ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Veszélyeztetett       iucn2.3 | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Ginkgo biloba L. | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ginkgo biloba témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ginkgo biloba témájú médiaállományokat és Ginkgo biloba témájú kategóriát. |
A páfrányfenyő (Ginkgo biloba), röviden Ginkgo, újabb népies nevén ginkó lombhullató, gyógynövényként ismert kétlaki fa, amely a páfrányfenyők (Ginkgophyta) törzsének egyetlen ma élő faja. Nagyon ősi növényfaj, a modern ginkgo a paleogénben jelent meg, és közeli rokonai, melyeknek a levele már hasonlított a mostani páfrányfenyőéhez mintegy 270 millió évvel ezelőtt a perm időszakban fejlődtek ki. Élő kövület, nincsenek közeli rokonai.
Az egyik leghosszabb életű fa. Ezer évnél idősebb példányok is ismeretesek.
Rendszertan
Az új, filogenetikus osztályozás szerint a páfrányfenyők (Ginkgophyta) önálló törzset alkotnak. A törzshöz csupán egyetlen osztály, a Ginkgoopsida, egyetlen rend a Ginkgoales és egyetlen ma élő család, a Ginkgoaceae tartozik. Ezen belül az egyetlen ma élő faj a Ginkgo biloba.
- Törzs: Páfrányfenyők (Ginkgophyta)
- Osztály: Ginkgoopsida
- Rend: Ginkgoales
- Család: Ginkgoaceae
- Nemzetség: Ginkgo
- Faj: Ginkgo biloba
- Nemzetség: Ginkgo
- Család: Ginkgoaceae
- Rend: Ginkgoales
- Osztály: Ginkgoopsida
Jellemzői
A ginkgo kétlaki, lombhullató fa. Ellenálló a betegségekkel szemben, koronája ellenáll a szélnek, hókárnak, fája a kártevőknek. 20–35 méteresre nő meg, egyes példányai Kínában 50 méter fölé magasodnak. A fiatal példányok karcsúk és kevéssé elágazók, később a kúp alakú korona kiszélesedik. Az ágak már fiatalon is erősek, vastagok, hegyesszögben felfelé törve nőnek, később terülnek szét. A hosszúhajtások egyenesek, messzire nyúlók, a vörös rügyben végződő törpehajtások télen különös külsőt kölcsönöznek a csupasz ágaknak. A kéreg barnásszürke-sötétbarna, mélyen repedezett vagy hálósan barázdált, felfelé haladva a növényen egyre vékonyodik. A törzsön bütykök találhatók.
A hosszúhajtásokon csavarvonalban, egymástól messze, míg a törpehajtásokon 3-5-ös csomókban elhelyezkedő, kb. 10 cm hosszú levelei bőrszerűek, legyező formájúak, erezetük villás, a levéllemez középen mélyen bemetszett. A feltűnően puha, hosszú szárú levelek világos- vagy középzöld színűek, ősszel élénksárgává válnak, majd lehullnak, néha 1-15 nap alatt.
A hímivarú növények porzós virágai sárga, hengeres barkákban, általában a törpehajtásokon fejlődnek. A nőivarú ginkgók termős virágainak száma 2-3, a szél porozza be őket. A szabadon álló, ovális magkezdemények igen aprók, színük világoszöld. A csonthéjas termésre emlékeztető magvak húsos héja (magköpenye) éréskor szürkészöldről aranysárgára változik, vajsavtartalma miatt kellemetlen szagot áraszt, emiatt közterületekre általában a hímivarú példányokat ültetik (a növények azonban ültetés előtt nem szelektálhatók nem szerint).
Hatóanyagai
A páfrányfenyőlevelek flavonoidokat (kvercetint, kempferolt) és terpenoidokat tartalmaznak. A terpenoidokat a ginkgolidok (diterpén-laktonok) és a bilobalidok (szeszkviterpén) képviselik.
Felhasználása
A páfrányfenyő levelét gyógyászati célokra használják fel. Levele tavasztól őszig szedhető.
Alkalmazzák agyi vérellátási zavar, szédülés, fülzúgás, illetve hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre. Az orvosi kutatások szerint hatásos enyhe és közepes depresszió, impotencia kezelésére. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyőben lévő flavonoidok hatása miatt jó értágító, biztosítják a bőr és az izmok jó vérellátását, és fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns tulajdonságú, és javítja az agyi vérellátást is. A homeopátiában mandulagyulladás és fejfájás ellen alkalmazzák.
A kivonat állítólag javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet. Használják még az öregkori elbutulás (demencia) és Alzheimer-kór ellen is - alaptalanul. A humán vizsgálatok, például egy 2008-ban publikált nagy amerikai vizsgálat, ezt nem igazolták.
2007-2012 között a Toulouse-i Egyetem kórházának kutatói követéses, placebo-kontrollos vizsgálatban vizsgálták meg egy standardizált (állandó összetételű) ginkgo-kivonat hatását több mint 2800, 70 évesnél idősebb ember bevonásával. A résztvevők egyik fele naponta 240 mg ginkgo-kivonatot kapott, míg a másik fele placebót. A páciensekkel a követés öt éve alatt évente végeztettek kognitív teszteket, melyekkel felmérték megismerési és tanulási képességeik aktuális szintjét. A ginkgo-kivonatot szedő csoportban a követés ideje alatt 61 részvevőnél mutatták ki az Alzheimer-kór jeleit, míg a másik csoportban 73 embernél. 2800 kísérleti alannyal számolva a különbség nem számít jelentősnek, véletlenszerűen is előállhatott.[1]
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben páfrányfenyőlevél (Ginkgo folium) néven hivatalos drog.
Felhasználás módja:
- Kivonat: A friss levelekből készült kivonat értágító hatású.
- Tabletta: Javítja a vérkeringést.
- Tinktúra: Rossz vérkeringés esetén ajánlott.
Források és jegyzetek
- Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1
- Bruno P. Kremer: Fák: Őshonos és betelepített fafajok Európában. Ford. Dani Tivadar, illusztrálta Hans Held. Budapest: M-Érték Kiadó Kft. 2006. = Természetkalauz, ISBN 963 7304 80 0 ISSN 1219-3178
- ↑ Az origo.hu cikke: Nem véd a ginkgokivonat az Alzheimer-kór ellen
Képek
-
Ősszel -
a levelek
Külső hivatkozások
- A ginkgo biloba tulajdonságai, hatásai, előnyei
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. augusztus 30.)
- Páfrányfenyő - Ginkgo biloba
- Terebess Ázsia E-Tár
