Mende (Magyarország)

Ez a szócikk a Pest megyei településről szól. Az azonos nevű francia városról a Mende (Franciaország) lap szól.

Mende
Római katolikus templom Golgota-szoborcsoporttal
Mende címere Mende zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Kistérség	Nagykátai
Jogállás	község
Polgármester	Kaszanyi József
Irányítószám	2235
Körzethívószám	29
Népesség
Teljes népesség	4127 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	157,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	27,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 25′ 46″, k. h. 19° 27′ 27″47.4294, 19.4576
Mende Pozíció Pest vármegye térképén
Mende weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mende témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mende község Pest megyében, a Nagykátai kistérségben.

Fekvése

A település a fővárostól keletre a Gödöllői-dombság lankáin, a 31-es számú főközlekedési út és a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal két oldalán fekszik. Hét dombra települt, melyek a község címerében is szerepelnek. A községet átszeli az Alsó-Tápió egyik ága, melyet a helyiek Barina-pataknak neveznek.

Története

Két vár romjai is megtalálhatók azokon a dombokon, melyek körülölelik Mende községet. Az első várat a Krisztus előtti 13. században a vatyai kultúrához tartozó bronzkori nép építette. A helybeliek „Leányvárnak” nevezik. A másik várat már az Árpád-korban, a 13. században emelték. Ez a mendeiek elnevezése szerint a „Lányvár”.

A címer hármas osztása arra a három középkori falura utal, melynek romjain a mai Mende létre jött. Oszlárt 1252-ben, Billét 1351-ben Mendét pedig 1411-ben említi oklevél. A török hódoltság idején e három település mindegyike elpusztult. Az újjátelepítést a Bosnyák család, a Károlyi család és a Koháry család kezdte el 1724-ben. Többségében a felvidékről érkeznek az első telepesek, magukkal hozván az evangélikus hitet. Mende címerében őket jelképezi a Luther-rózsa.

1724-től fokozatosan növekszik a lélekszám, és egyre több katolikus család telepedik meg. A Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelt római katolikus templomot Keglevich István építtette a többször javított középkori eredetű templom helyére. Építése a 18. század végén kezdődött, és 1832-re fejezték be. A község címerében a talpas kereszt szimbolizálja ezt.

Az itt élők főleg gabonatermesztéssel és szőlőműveléssel foglalkoztak, melyre az 1700-as évek végén keletkezett községi pecsét ábrázolása is utal. Ezért jelenik meg a címerben a búza és a szőlő.

A település gazdag múltját bizonyítja a Vár-hegyen a vatyai kultúrához tartozó közép- és késő bronzkori urnatemetőt tártak fel 1966-ban. Az épségben talált urna a Nemzeti Múzeumban látható. Néhány éve még jól felismerhetőek voltak a bronzkori erődítmény sáncai. A hegy fiatalabb régészeti lelete egy Árpád-kori földvár maradványa. Mellette egykori település nyomait is megtalálták. Három kilométerrel távolabb egy másik hajdani falu nyomaira is rábukkantak. Ennek közelében III. Béla király uralkodása idején (1172–1196) épült ciszterci apátság romjait rejti a föld.

2007-ben a Monori kistérségből a Nagykátai kistérségbe került át.

Vasúti tömegszerencsétlenség a településen

Mende vasútállomásán 1968. december 22-én délután 17:00 órakor 43 fő életét követelő halálos vasúti baleset történt.

Lásd: Mendei vasúti baleset

Nevezetességei

• Római katolikus templom
• Evangélikus templom
• Szent István-emlékmű
• Kőtojás
• Leányvár

Külső hivatkozások

• Mende község önkormányzata
• Mendei Római Katolikus Egyházközség
• NOKI ÁMK Géza Fejedelem Általános Iskola
• Petőfi Sándor Művelődési Ház, Községi Könyvtár és Teleház
• Mende az utazom.com honlapján
• Térkép Kalauz – Mende