Európai ciprus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Európai ciprus
Európai ciprus levélzete és tobozai
Európai ciprus levélzete és tobozai
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Ciprusfélék (Cupressaceae)
Nemzetség: Ciprus (Cupressus)
Faj: C. sempervirens
Tudományos név
Cupressus sempervirens
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Európai ciprus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Európai ciprus témájú médiaállományokat és Európai ciprus témájú kategóriát.

Az európai ciprus vagy örökzöld ciprus (Cupressus sempervirens) a ciprusfélék családjának névadó faja. A keleti Mediterráneumban őshonos, emellett Iránban van egy elszigetelt populációja. Kis-Ázsiából még az ókorban betelepítették Itáliába, ahol kivadulva a legjellegzetesebb mediterrán örökzölddé vált (Czáka, Rácz); mára az egész Mediterráneum meghatározó, tájalkotó fája (Johnson, 2004).

Jellemzése[szerkesztés]

A jellegzetesen mediterrán növényt dísznövényként termesztik, vagy szélfogó sövényként ültetik. A szürkésvörös kérgű fának kis, párosan átellenesen álló, háromszög alakú pikkelylevelei 4 sorban, tetőcserépszerűen egymásra borulnak, és az egész ágat beborítják. A leveleken nincs fehér rajzolat; illatuk gyantás, édes (Johnson, 2004).

A termős virágzatokból fejlődnek éretten fényes aranybarna, dió méretű tobozai. A horgas csúcsú tobozpikkelyek eleinte húsosak, dereszöldek, majd megfásodnak.

Eredeti termőhelyein széles koronájú és oszlopos változatai is nőnek, a kertészetek főleg ez utóbbiakat kínálják.

Változatai[szerkesztés]

  • oszlopos ciprus — C. sempervirens cv. stricta, illetve C. sempervirens f. stricta. Általában a talajszinttől ágas; hajtásai felállók. Mintegy 24 m magasra nő meg (Johnson, 2004).
  • C. sempervirens f. horizontalis. ritkás, vízszintesen növő ágai szabálytalanul szétállnak. Lombja sötét- vagy szürkészöld. Mintegy 24 m magasra nő meg (Johnson, 2004).

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Magyarországon többnyire nem elég télálló; szélvédett, melegebb, száraz helyeken azonban ismert néhány, hosszú ideje sikeresen áttelelő példány. A leginkább éppen ciprusairól és cédrusairól ismert Folly arborétumban nő egy közel száz éves (MNL).

A meszes talajt kedveli (Czáka, Rácz).

Gyógyhatása[szerkesztés]

Az oligomer flavonok enzimgátló hatásúak. Ez a laboratóriumi körülmények között bizonyított tulajdonság magyarázza érvédő szerepüket a visszérbetegségek kezelésében.

A kultúrában[szerkesztés]

Sötét lombú örökzöldként az antik mitológiában egyike volt a halhatatlanság szimbólumainak, ekként a meghaló és feltámadó napistenek (Phaetón, Küparisszosz) fájának tartották. A gyász és a halál jelképeként az ókor óta gyakran ültetik a temetőkben Kínától Spanyolországig. A keresztény ikonográfiában egyrészt a Paradicsom és az örök élet jelképe, egy másik jelentésében pedig a bölcsesség és a kiválasztottság jeleként Szűz Mária szimbóluma A görögöktől átvett módon a halál és a gyász ábrázolására is használták, használják (MNL).

Gyógyászati felhasználása[szerkesztés]

Mivel hatékonynak bizonyult valamennyi visszér-elégtelenség ellen, tobozát lábdagadás, visszértágulat és aranyér kezelésére ajánlják. Gyakran használják vadgesztenyével és őszi csodamogyoróval együtt.

A ciprustoboznak semmilyen mérgező hatását nem mutatták ki.

Képek[szerkesztés]

Rokon fajok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]