Ugrás a tartalomhoz

Betyárkóró

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Betyárkóró
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Astereae
Alnemzetség-
csoport
:
Conyzinae
Nemzetség: Betyárkóró (Erigeron)
L.
Faj: Erigeron canadensis
Szinonimák
Szinonimák
  • Aster canadensis (L.) E.H.L.Krause
  • Caenotus canadensis (L.) Raf.
  • Caenotus pusillus Raf.
  • Conyza canadensis (L.) Cronquist
  • Conyza canadensis var. glabrata (A.Gray) Cronquist
  • Conyza canadensis var. incisa P.D.Sell
  • Conyza canadensis var. obovoidea P.D.Sell
  • Conyza canadensis var. pusilla (Nutt.) Cronquist
  • Conyza canadensis var. robusta P.D.Sell
  • Conyza canadensis var. simplex P.D.Sell
  • Conyza parva Cronquist
  • Conyzella canadensis (L.) Rupr.
  • Erigeron canadensis var. glabratus A.Gray
  • Erigeron canadensis var. pusillus (Nutt.) B.Boivin
  • Erigeron myriocephalus Rech.f. & Edelb.
  • Erigeron paniculatus Lam.
  • Erigeron pusillus Nutt.
  • Erigeron ruderalis Salisb.
  • Erigeron strictus DC.
  • Inula canadensis Bernh.
  • Leptilon canadense (L.) Britton
  • Leptilon canadense var. pusillum (Nutt.) Daniels
  • Leptilon pusillum (Nutt.) Britton
  • Marsea canadensis (L.) V.M.Badillo
  • Senecio ciliatus Walter
  • Tessenia canadensis (L.) Bubani
  • Trimorpha canadensis (L.) Lindm.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Betyárkóró témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Betyárkóró témájú médiaállományokat és Betyárkóró témájú kategóriát.

A kanadai betyárkóró (Erigeron canadensis) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe sorolt őszirózsafélék (Asteraceae) családjában a betyárkóró (Erigeron) nemzetség egyik faja. Egyéb nevei: Betyár-kóró, juhfark-kóró, kónizs, seprence küllőrojt.

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

Észak- és Közép-Amerikában honos, Európában először 1653-ban írták le. Azóta Afrikában és Ázsiában is elterjedt.

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Érdes-szőrös dudvaszára 1 m magasra is megnő. A szárat elálló szőrök borítják.

Hegyes szárlevelei lándzsásak, ép vagy fűrészes szélűek.

Orsógyökerű.

Virágzata összetett, sokfészkű fürt. Az egyes virágzatok 3–5 mm szélesek, a fürtök henger alakúak. Kögvirágai sárgásak, nem feltűnő nyelves virágai fehéresek vagy halványlilák. Termése lapos, hosszúkás kaszat hosszú fehér bóbitával.

Életmódja, termőhelye

[szerkesztés]

Kevéssé bolygatott útszélek, töltések, legelők, szántók, gyomtársulások gyakori növénye. A talaj bolygatását rosszul tűri.

Egyéves növény: ősszel csírázik, majd tőlevélrózsája telel át.

Május végétől október elejéig virágzik. Termését a szél terjeszti.

Gazdasági jelentősége

[szerkesztés]

Mintegy 40-féle kultúrnövény gyomnövénye (Szabó). Ezek termését jelentősen csökkentheti:

  • Amerikában a forgatás nélkül („no-till” módszerrel) termesztett szója vesztesége elérheti 83 %-ot,
  • Németországban a cukorrépa termését akár 64 %-kal is csökkenthette,
  • Olaszországban a szőlő 28 %-os károsodását jegyezték fel.

Európában a közvetlen károk mellett jelentős indirekt veszteségeket is okoz azzal, hogy kiválóan beilleszkedett a helyi növénytársulásokba, ahol sok kártevő és kórokozó gazdanövényévé vált. Ismertebb ilyen fajok:

Fentiek mellett számos növénypatogén vírus alternatív gazdanövénye (Szabó).

Felhasználása

[szerkesztés]

Nincs ismert gyógyhatása; az orvostudomány nem használja. A természetgyógyászat a virágzó növény föld feletti részét hasznosítja.

Vélelmezett hatóanyagai:

  • illóolajok (limonen, terpineol, dipenten, cymol, linalool, matricaria-észter stb.),
  • cserzőanyag,
  • galluszsav,
  • flavonoidok (flavon, kolin),
  • benzil-benzoesav stb.[forrás?]

Alkalmazói szerint illóolajai csökkentik a gyulladásokat és gátolják a vérbőséget. A következő panaszokra, célokra alkalmazzák:

A homeopátia a vérzések, a vérzékenység kezelésére alkalmazza. Nemcsak hatása, de káros mellékhatása sem ismert, ezért az ízületkopás kezelésére hosszan alkalmazható.

Egyes állatoknál kólikás tüneteket okozhat.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]