Betyárkóró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Betyárkóró
Conyza-canadensis-plant.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Astereae
Alnemzetség-
csoport
:
Conyzinae
Nemzetség: Erigeron
L.
Faj: E. canadensis
Tudományos név
Erigeron canadensis
L.
Szinonimák
Szinonimák
  • Aster canadensis (L.) E.H.L.Krause
  • Caenotus canadensis (L.) Raf.
  • Caenotus pusillus Raf.
  • Conyza canadensis (L.) Cronquist
  • Conyza canadensis var. glabrata (A.Gray) Cronquist
  • Conyza canadensis var. incisa P.D.Sell
  • Conyza canadensis var. obovoidea P.D.Sell
  • Conyza canadensis var. pusilla (Nutt.) Cronquist
  • Conyza canadensis var. robusta P.D.Sell
  • Conyza canadensis var. simplex P.D.Sell
  • Conyza parva Cronquist
  • Conyzella canadensis (L.) Rupr.
  • Erigeron canadensis var. glabratus A.Gray
  • Erigeron canadensis var. pusillus (Nutt.) B.Boivin
  • Erigeron myriocephalus Rech.f. & Edelb.
  • Erigeron paniculatus Lam.
  • Erigeron pusillus Nutt.
  • Erigeron ruderalis Salisb.
  • Erigeron strictus DC.
  • Inula canadensis Bernh.
  • Leptilon canadense (L.) Britton
  • Leptilon canadense var. pusillum (Nutt.) Daniels
  • Leptilon pusillum (Nutt.) Britton
  • Marsea canadensis (L.) V.M.Badillo
  • Senecio ciliatus Walter
  • Tessenia canadensis (L.) Bubani
  • Trimorpha canadensis (L.) Lindm.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Betyárkóró témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Betyárkóró témájú médiaállományokat és Betyárkóró témájú kategóriát.

A betyárkóró (Erigeron canadensis) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj. Egyéb nevei: Betyár-kóró, juhfark-kóró, kónizs, seprence küllőrojt.

Észak- és Közép-Amerikában honos, Európában először 1653-ban írták le. Mára azonban világszerte elterjedt, legelők, szántók, gyomos társulások gyakori növénye.

Jellemzői[szerkesztés]

Egyéves növény – ősszel csírázik, majd tőlevélrózsája áttelel. Érdes-szőrös dudvaszára 1 m magasra is megnő, hegyes szárlevelei lándzsásak, ép vagy fűrészes szélűek. Orsógyökerű. Elálló szőrök borítják. Virágzata összetett, sokfészkű fürt, az egyes virágzatok 3–5 mm szélesek, a fürtök hengeres alakúak. Kögvirágai sárgásak, nem feltűnő nyelves virágai fehéres vagy halványlila színűek. Május végétől október elejéig virágzik. Termése lapos, hosszúkás kaszat, hosszú fehér bóbitával; a széllel terjed.

Gyógyhatása[szerkesztés]

Hatóanyagai limonén-tartalmú illóolajok, cserzőanyagok, flavonoidok. Az orvostudomány nem használja fel. A népi gyógyászat a virágzó betyárkóró növény föld feletti részét használja. Elsősorban hasmenésgátló és vizeletelhajtó hatása van. Elősegíti a húgysav eltávolítását is. Illóolaja gyulladáscsökkentő és vérbőséget gátló. Sikeresen alkalmazzák reumás fájdalmak, mint például a sokízületi gyulladást (poliarthritis) és az ízületi kopást (artrózis). Húgysav-eltávolító tulajdonságával megelőzheti a köszvényes rohamot. Használják hasmenés kezelésére is. A homeopátia a vérzések, a vérzékenység kezelésére alkalmazza.

A betyárkórónak nem ismert semmiféle káros mellékhatása. Az ízületi kopás kezelésében hosszasan alkalmazható. Az állatoknál kólikás tüneteket okozhat.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]