Bajánsenye

Bajánsenye
Református templom a Rákóczi F. u. felől
Bajánsenye címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Vas
Járás	Körmendi
Jogállás	község
Polgármester	Györke Gyula
Irányítószám	9944
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	478 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	22,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 48′ 06″, k. h. 16° 23′ 03″46.80163, 16.38422
Bajánsenye Pozíció Vas vármegye térképén
Bajánsenye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajánsenye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bajánsenye község Vas megyében, a Körmendi járásban, a szlovén határ mentén.

Címere

A címert az összevont kis falvak eredeti címereinek motívumaiból vonták össze, kihagyva az azokban szereplő mezőgazdasági motívumokat (búzakalász, szőlőfürt). A Nap, a Hold és a csillagok megjelenítése erősen hasonlít Erdély címerében szereplő ábrázolatukra – ez az egyik oka annak, hogy az őrségiek székely eredetűnek tartják magukat. Az eredetileg Senyeháza címerében szerepelt őrdarut a címertanban az őrködés jelképének tekintik (Szinetár et al.).

Társadalomföldrajzi helyzete

A Kerka völgyében, Vas megye délnyugati sarkában, Őriszentpétertől 7, a megyeszékhely Szombathelytől 63, Körmendtől és Szentgotthárdtól egyaránt mintegy 30 kilométerre épült az Őrség peremén. A tájegység második legfontosabb települése, gazdasági és kulturális központ. Határátkelőhely Szlovéniába. Az Őrségi Nemzeti Park része.

Vonattal elérhető a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon. 2000-ben épült meg az V. számú páneurópai vasúti közlekedési folyosó részeként a szlovén–magyar nemzetközi vasútvonal, aminek első magyarországi megállója Bajánsenye megállóhely (régebbi nevén Dávidháza-Kotormány).

Infrastruktúrája jó: telefon, vezetékes víz és földgáz, csatorna az egész faluban van.

Szomszédos települések: Őriszentpéter, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Magyarföld.

Természetföldrajzi helyzete

A Kerka völgyét délnyugatról a patakról elnevezett Kerka-menti dombság szelíd lejtői határolják. A dombok az Ős-Mura egykori hordalékkúpjának részei: a valaha egységes kavicsfelszínt a fiatal völgyek feldarabolták. A völgyek közötti részeket a kavicstakaró megóvta az erőteljesebb lepusztulástól, így azokon a részeken lapos hátak, úgynevezett „pannon rögök” alakultak ki. Ezek legnagyobbika, a Haricsa-hegy közigazgatásilag már Kercaszomorhoz tartozik.

Természeti viszonyok

Éghajlata alapvetően szubalpin, de némi mediterrán hatás is érvényesül benne. Az évi átlagos csapadék több mint 800 mm, és ennek többsége a tenyészidőszakban hullik le: a legtöbb júliusban, a legkevesebb januárban. A globális felmelegedés eredményeként tartós hótakaró már csak ritkán alakul ki; a fő téli csapadék a zúzmara. A napi hőingás nyáron igen jelentős; általánosan jellemző a hajnali köd.

A leggyakoribb talajtípusok:

• pszeudoglejes barna erdőtalaj,
• agyagbemosódásos barna erdőtalaj,
• réti öntéstalaj,
• réti erdőtalaj – ezek mindegyike a mészmentes, savanyú talajok közé tartozik.

A Kerka medrét a szabályozás óta keveset bolygatták, így a patakpart élővilága többé-kevésbé regenerálódott. Az agyagos talaj miatt a hirtelen csapadék gyorsan lefut: a patak vízjárása egyenetlen.

A völgy legjellemzőbb, természetközeli növénytársulásai:

• mészkerülő láprétek,
• mocsárrétek.

Története

Az eredeti 18 történelmi őrségi település közül 4:

• Őrbajánháza,
• Senyeháza,
• Dávidháza és
• Kotormány összevonásával jött létre, fokozatosan:

• Kotormányt 1939-ben csatolták Dávidházához;
• Ugyancsak 1939-ben Őrbajánháza és Senyeháza Bajánsenye néven egyesült;
• Bajánsenyéhez 1950-ben csatolták Dávidházát (és a vele korábban összevont Kotormányt).

Kotormány

Kotormány Bajánsenye legrégibb falurésze. Korábbi neve Könyeháza, tehát a Könye család lakhelye volt – ez a honfoglaláskori személynév török eredetű.

Az első írásos emlék 1549-ből említi a falut.

Az 1852-es Schematismus szerint Kotormány felekezeti megoszlása a következő volt: 95 evangélikus, 55 református, 3 katolikus.

Közigazgatásilag az idők folyamán több járáshoz is tartozott: előbb a tótsági, majd az őrségi, a körmendi, végül az őriszentpéteri járáshoz. 1939-ig kisközség volt, ekkor beolvadt Dávidházába.

„1896-ban az alábbiakkal jellemezték: Kotormány ősnemes őrségi község a Kerka patak mellett. Van 28 háza és 140 lakosa. Vallásuk evengélium szerint reformált és ágostai hitvallású reformált evangélikus egyház. Postája Senyeháza, távírója Csákány. Lakosainak nagy része a takács mesterséget gyakorolja. Földesurai a Batthyány grófok” (Szinetár et al.).

1906-ban épített vasútállomása 1939-ben a Dávidháza-Kotormány, majd 1950-ben a Bajánsenye nevet kapta.

Dávidháza

1428-as írásos emlék magyarok által lakott jobbágyfalut említ Senyeházától Ny-ra. Földesura Batthyány Ferenc volt.

1932-ben 201 lakosa volt; többségük törpebirtokos, a rossz földek miatt szegénysorsú. Iparosként asztalos, kovács, cipész, molnár, bor- és szeszkereskedő élt a faluban. Két embernek volt cséplőgépe.

1939-ben magába olvasztotta Kotormányt. A Muravidék visszacsatolása (1941. április 11.) felélénkítette mind a vasúti, mind a közúti forgalmat. 1944-ben népiskola nyílt.

Senyeháza

A Kerka mellett épült falut 1428-ban említik először. A jobbágytelepülés mezőgazdálkodással foglalkozott. 1853-ban az addigi faépület helyett téglából építettek iskolát. Nemesnépi Zakál György leírása szerint két szerből (Alsószer, Felsőszer) állt.

A 20. század elején a vasútépítés után iparosodni kezdett:

• malmot és gőzüzemű fafűrésztelepet építettek,
• 1906-ban takarékpénztárat nyitottak,

bővült a kisipar és a kiskereskedelem.

Mindezek eredményeként 1908-ban már 471 magyar lakosa volt.

1911-ben a két tanerős programban fejlesztették az iskolát.

A települést 1932-ben ősrégi nemesi községként említették sok iparossal és kereskedővel. 1939-ben Bajánsenye néven egyesült Őrbajánházával.

Őrbajánháza

1428-ban már említik. Neve 1907-ig Bajánháza, azután Őrbajánháza. 1939-ben Bajánsenye néven egyesült Senyeházával.

Bajánsenye

1950-ben nyerte el mai kiterjedését, amikor magába olvasztotta Dávidházát a vele 1939-ben egyesült Kotormánnyal együtt. 1954-ben villamosították a falut. 1955 az iskola felszerelésének éve. 1956-ban a hóolvadás után a Kerka kilép medréből és közel 30 házat eláraszt. 1962-ben állatorvosi lakás létesül. 2 évvel ezután megtörténik a Kerka új mederrészének a kialakítása.

1966-tól közös tanácsi székhelye lesz Velemér, Gödörháza, Magyarszombatfa, Kercaszomor községeknek, új posta és tanácsháza épül. 1969-ben a Szentgotthárdi járás megszűnt, illetve beolvadt a Körmendi járásba, így Bajánsenyének és társközségeinek járási beosztása is megváltozott. Az 1975-ös év fontos eseménye a nemzetközi határátkelőhely megnyitása. 1990-ben a MOL Rt. megkezdi a földgáz feltárását, eredménnyel. 1999. április 30-án letették a vasútállomás alapkövét a régi-új helyére a Bajánsenye–Zalalövő vasútvonalon.

A népszámlálási adatok tanúsága szerint Bajánsenye népesedési csúcsa 1910-ben volt (1157 fő), ezután lassú csökkenés kezdődött, ami 1949-ben megtört, ekkor érte el a népesség száma a második csúcsát (1140 fő), azóta azonban folyamatosan és erősen fogy a lakosság, a 2001-es népszámlálás már csak 545 főt talált itt. A folyamat magyarázata az ország erőteljes urbanizációjában rejlik, a falusi népesség jelentős részét a városok szívták fel.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	493	489	487	480	492	478
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 1% németnek, 0,4% szlovénnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,8%, református 47,7%, evangélikus 6,2%, felekezet nélküli 2% (10,9% nem nyilatkozott).

Nevezetességek

A Millenniumi Emlékpark

• Őrségi Nemzeti Park
• Református templom
  • Kossuth-fa Senyeházán, a református templom kertjében. Az emlékfát Kossuth halála után ültették, és a hársfa csemete törzsébe belemetszették Kossuth Lajos nevét – a felirat azóta hatalmas betűkké tágult. A helybéliek minden márciusban körülállják, és koszorút helyeznek el tövében.
• Katolikus templom
• Lakóház és istálló, népi építészeti emlék, műemlék, 19. sz..
• Robinson-horgásztó, a régi téglagyár bányagödréből alakították ki.
• Horgásztó, nagyobb kiterjedésű tó, mely a Kerka duzzasztása révén született meg, idegenforgalmi hasznosítás alatt áll.
• Szent István-szobor – A bronz mellszobor a körbejárást biztosító kúp-henger szerkesztményű, néhol síkokkal megcsonkolt, márvány talapzaton áll. A Kárpátalján, Ungváron élő Kopriva Attila a közismert ikonográfiai példatárból merített: a koronás, szakállas, leomló fürtű, szigorú tekintetű uralkodót jelenítette meg. Koronája formahű. A művész az alakot egyetlen éjszaka alatt formálta agyagba. A fej szenvedélyesebb, feszültségtől vibráló elevenségét a köpennyel fedett váll nyugalmasabb domborulata egyenlíti ki. A szimmetriát a szobrász a harcot és hitet egyesítő lándzsa-kereszt kombinációból kialakított, a kerek posztamensre erősített jellel hangsúlyozza.
• Millenniumi Emlékpark
• Kis-hegy - régi présházak
• Kotormányi-hegy

Szőlő-hegyek

A falu határában emelkedő dombokat hagyományosan szőlő-hegyeknek nevezik annak ellenére, hogy a szőlőművelés sosem játszott komolyabb szerepet a falu gazdasági életében: a családok jóformán csak saját borszükségletük ellátására termeltek, hagyományosan direkt termő fajtákat. A savanyú őrségi borok főleg húsételekhez fogyaszthatók.

A szőlősgazdák a közös szabályozás érdekében hegybírót választottak; ő fogadta fel a termés megőrzéséért megfizetett hegypásztorokat (szőlőpásztorokat) is. Ő őrizte a hegykönyvet, ő jegyezte be abba a fontosabb eseményeket és teendőket.

Kis-hegy

Ez a magaslat a Bajánsenye és Kercaszomor közötti dombvonulat része; területe közigazgatásilag is e két község között oszlik meg. Főleg a dávidházi és a senyeházi családoknak voltak itt szőlőik. Az egykori szőlő-hegyek közül ez őrizte meg leginkább eredeti jellegét: a telkek mintegy felén még ma is termesztenek szőlőt.

A Kis-hegy hegykönyve az 1800-as évektől tartalmaz bejegyzéseket. A dombon áthalad a Dél-dunántúli Kék túra. 2005. augusztus 5-én kopjafát állítottak itt a régi szőlősgazdák emlékére. Májusfát évente állítanak.

Kotormányi hegy

Ez a domb a Kis-hegytől nyugatra, Kapornak határában magasodik, és – amint ezt neve is jelzi – a kotormányi családoknak voltak itt szőleik. A művelt terület ezen a dombon a legkisebb; a legtöbb egykori ültetvényt feladták, és azok beerdősültek.

Berki-hegy

A Bajánsenyétől délre emelkedő dombot hagyományosan a falu legnagyobb szőlőhegyének tekintik annak ellenére, hogy közigazgatásilag nem Bajánsenyéhez, hanem Magyarföldhöz tartozik. Hagyományosan az Őrbajánházán, illetve Senyeházán élő családoknak voltak itt telkei. Napjainkra az egykori ültetvények mintegy 85%-át már felhagyták; a terület fokozatosan visszaerdősül.

Hagyományos rendezvények

• rönkhúzás (A farsang része; régen csak akkor tartották, ha a faluban az előző évben nem volt lakodalom.)
• húshagyó kedd (Februárban; a farsang része. Napközben álarcos, jelmezes maskarák – főleg gyerekek – járják a szereket, és fánkot, csokoládét, esetleg némi aprópénzt kapnak a háziaktól. Este a maskarás felnőttek a Határcsárdában találkoznak zenés-táncos maskarabálra. Jönnek a környék falvaiból, így Szlovéniából is.)
• búcsú (május 2. vasárnapján, a falu központjában)
• májusfaállítás (a Kis-hegyen)
• az Őrségi Vásár rendezvényei (június utolsó hétvégéjén)
• falunap (augusztus 3. hétvégéjén, az őrségi Hétrétország fesztivál idején)
  • Őrségi vigasságok, parasztlakodalom a Kerka mentén – 2007 augusztusa óta évente. A három napos mulatság a Kis-hegyen kezdődik legénybúcsúval; a többi rendezvényt a faluban tartják.
• szüreti felvonulás (október első szombatján)
• jótékonysági vásár és bál (december második szombatján)

Testvértelepülés

• Őrihodos Szlovénia

Híres emberek

• A község szülöttje Nemesnépi Zakál György, aki mint Őrség őrnagya, első tudományos leírója, a senyeházi református egyház és iskola szervezője és építője ismert. Műve az „Eőrséghnek Leírása”, melyet a Magyar Tudományos Akadémia őriz.

Források

• Bajánsenye honlapja
• Az Őrségi Nemzeti Park honlapja
• A Térképcentrumban
• Irány Magyarország!
• Eörsegh - Őrség - jegyzetlepok az Őrség történetéhez
• Szinetár et al.: Szinetár Csaba, Györke Gyula, Hella Ferenc, Kemencei Ilona, Nagy Krisztina, Sülyi Péter: Bajánsenye. A történelmi Őrségben. Bajánsenye önkormányzata, év nélkül. 28 old.