Almáskamarás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hollófernyiges (vitalap | szerkesztései) 2019. február 14., 17:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Almáskamarás
Almáskamarás címere
Almáskamarás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásMezőkovácsházai
Jogállásközség
PolgármesterMazán Attila (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám5747
Körzethívószám68
Népesség
Teljes népesség732 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség57,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 28′, k. h. 21° 06′Koordináták: é. sz. 46° 28′, k. h. 21° 06′
Almáskamarás (Békés vármegye)
Almáskamarás
Almáskamarás
Pozíció Békés vármegye térképén
Almáskamarás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Almáskamarás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Almáskamarás (németül Almasch) község a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a Mezőkovácsházai járásban.

Fekvése

A régió és Békés megye délkeleti részén, Békéscsabától 44 kilométerre délre fekszik. A legközelebbi város, Mezőkovácsháza kb. 20 km-re található. A jelenlegi magyar-román országhatár mindössze kb. 15 km-re van a településtől. Szomszédos települések: Nagykamarás, Kunágota (közúton), Dombiratos, Medgyesegyháza.

Természetföldrajzilag az Alföld Körös–Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistáján található.

Megközelítése

Közúton a Nagykamarást Kunágotával összekötő alsóbbrendű úton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a DAKK Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasútállomás (Bánkút megállóhely a Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalon) a kb. 8 km-re lévő, Medgyesegyházához tartozó Bánkúton található.

Önkormányzat

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 5 főből áll.

  • Cím: 5747 Almáskamarás, Dózsa Gy. u. 54.
  • Tel.: (06) 68/439-000
  • Fax: (06) 68/439-000
  • E-mail: almaspolghiv@fabinet.hu[3]
  • Hivatalos honlap: www.almaskamaras.hu
  • A településen 4 fős Német Kisebbségi Önkormányzat is működik.

Története

Az Almáskamaráshoz közel fekvő Nagykamarás, Bánkút és Kunágota településeket 1418-ban említik először. A két Kamarás (a középkorban Maróti János macsói bán, a gyulai vár építtetője után Bánkamarás) együttes területén több Árpád-kori falu nyomai találhatók, de nevük nem maradt fenn. A középkori települést az 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el.[4]

Magát Almáskamarást 1844-ben alapították, eredetileg a mai Nagykamarás része volt és Kamarás volt a neve.

Az Arad vármegye Eleki járásába tartozó településre Elek városából érkeztek az első német telepesek. A települést Almáskamarásnak elsőként 1855-ben használják a Békés-Csanád-Csongrád és Hont vármegyék leírása című műben.

A települést a trianoni békeszerződés után Csanád-Arad, majd Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyéhez tartozott. A falu német lakosságát 1946-ban kitelepítették, helyükre más településekről telepítettek lakókat. Több embert telepítettek ki, mint amekkora a falu jelenlegi lakossága, a statisztikák szerint 1539-et [1]. A kitelepítés megrázta a falut; a kitelepítettekkel és németországi településeikkel, Leimen-St.Ilgennel és Walldorffal azóta is közeli kapcsolatban állnak a lakók, sok egykori lakó évente hazalátogat Almáskamarásra.

1980-tól Almáskamarás a nagykamarási tanács irányítása alá került, csak 1990-ben nyerte vissza önállóságát. Az infrastruktúra is sokat fejlődött azóta.

Népesség

A település népességének változása:

Év Lakosság (fő)
1910 2108
1940 2465
1948 2925
1983 1980
1990 1157
2001 1013
2010 865

[5][6]

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
943
910
886
765
716
732
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 76%-a magyar, 23%-a német és 1%-a egyéb (főleg szlovák vagy román) nemzetiségűnek vallotta magát.[7]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 41% németnek mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a település lakóinak kb. 57%-a római katolikus, kb. 10,5%-a református, kb. 2,5%-a evangélikus és kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 29,5%.[6]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 6,2%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 34,2% (18,8% nem nyilatkozott).[8]

Római katolikus egyház

1847-ben Almást és Nagykamarást önálló plébániává szervezték. 1888-ban Nagykamaráson külön plébánia alakult. A település a Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Orosházi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Szent Vendel. Római katolikus anyakönyveit 1847-től vezetik.[9]

Református egyház

A település református vallású lakosai a Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyében (esperesség) lévő Kunágotai missziói egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Evangélikus egyház

A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Medgyesegyházai Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.[10]

Itt született

Károlyi Bernát (1892. június 19.) ferences szerzetes pap, vértanú.

Nevezetességei

  • Római katolikus (Szent Vendel-) templom: 1865-ben épült, Ursits Lipót tervei alapján.
  • Temető gót betűs sírkövekkel
  • Ország kemencéje

Testvértelepülések

Jegyzetek

Források

1. Látnivalók Békés megyében - VendégVáró Útikönyvek, Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2001. ISBN 9638613750

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Almáskamarás&oldid=20982597”