Tornahorváti
Tornahorváti (Chorváty) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Kassa-vidéki | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1247 | ||
Polgármester | Karol Köteleš | ||
Irányítószám | 044 04 | ||
Körzethívószám | 055 | ||
Forgalmi rendszám | KS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 103 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 31 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 196 m | ||
Terület | 3,30 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 33′ 58″, k. h. 20° 52′ 23″48.566111°N 20.873056°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 58″, k. h. 20° 52′ 23″48.566111°N 20.873056°E | |||
Tornahorváti weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornahorváti témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Tornahorváti (szlovákul: Chorváty) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.
Fekvése
Kassától 35 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett található.
Története
1273-ban „Horuati" néven IV. László király adománylevelében említik először, a név valószínűleg a falu egykori horvát telepeseire utal. 1567-ben puszta volt, ekkor Szádvár uradalmához tartozott. Később a Keglevich és Zichy családok birtokolták. A falu fatemploma már 1648-ban állt, ennek helyére építették a mai templomot.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HORVÁTI. Horvácsik. Tót falu Torna Várm. földes Ura G. Keglevics Uraság, lakosai katolikusok, és oroszok, fekszik Boldva vize partyán Tornához 2/4 mértföldnyire, Hidvég Ardónak filiája, ki pusztíttatván hajdan az Ozmanok, és Tatárok által, sokáig pusztán állótt, mig G. Keglevits Uraság, mostani lakosaival új életre nem hozatta, földgye termékeny, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája tűzre, és épűletre van."[2]
1828-ban 187 ház állt a településen, melynek vegyes magyar-ruszin lakossága volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Horváthi, orosz-magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, Tornához délre 1/2 órányira: 101 romai, 294 g. kath., 73 ref. lak. Görög. k. anyaszentegyház. Termékeny határát a Bodva nedvesíti; rétjei kétszer kaszálhatók; erdeje elég. F. u. gr. Keglevich. Ut. p. Rozsnyó."[3]
Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Horváti, 54 házzal, 281 magyar lakossal. Postája Hidvég-Ardó, távirója Torna. Katholikus temploma volt már 1648-ban, de csak fatemplom volt. Ennek a helyére épült 1761-ben a ma is fennálló szentegyház. A községnek igen szép szürke márványbányája van. Földesurai az 50-es években, gróf Keglevich Zsigmond és gróf Zichy Ferraris Bódog voltak, jelenleg Dreher Antal."[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett.
1964 és 1990 között Bódvavendégivel és Tornaújfaluval alkotott egy községet, melynek a Nová Bodva nevet adták. Ma ismét önálló község.
Népessége
1910-ben 259-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 114 lakosából 87 magyar és 16 szlovák.
2011-ben 102 lakosából 76 magyar és 26 szlovák.
Nevezetességei
- A Szeplőtelen Szűzanya tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1765-ben épült.
További információk
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Abaúj-Torna vármegye.