Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Orvosi Nobel-díj szócikkből átirányítva)
A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasok névsora
Tartalomjegyzék |
1901–1909 [szerkesztés]
| Év | Név | Téma |
|---|---|---|
| 1901 | Emil von Behring (Németország) | „a torokgyík elleni oltás kifejlesztéséért” |
| 1902 | Ronald Ross (UK) | „a malária kutatásáért” |
| 1903 | Niels Ryberg Finsen (Dánia) | „a bőr-tbc (lupus vulgaris) fényterápiájának kifejlesztéséért” |
| 1904 | Ivan Petrovics Pavlov (Oroszország) | „az emésztőrendszer fiziológiájának kutatásáért” |
| 1905 | Robert Koch (Németország) | „a tuberkulózis baktériumának felfedezéséért” |
| 1906 | Camillo Golgi (Olaszország), Santiago Ramón y Cajal (Spanyolország) | „az idegrendszer” |
| 1907 | Alphonse Laveran (Franciaország) | „a véglények okozta betegségek kutatásáért” |
| 1908 | Ilja Iljics Mecsnyikov (Oroszország), Paul Ehrlich (Németország) megosztva | „az immunrendszer vizsgálatáért” |
| 1909 | Emil Theodor Kocher (Németország) | „a pajzsmiriggyel kapcsolatos vizsgálataiért” |
1910–1919 [szerkesztés]
| Év | Név | Téma |
|---|---|---|
| 1910 | Albrecht Kossel (Németország) | „sejtbiológiai kutatásaiért, különös tekintettel a fehérjékre és a nukleinsavakra” |
| 1911 | Allvar Gullstrand (Svédország) | „a szem optikai rendszerével kapcsolatos vizsgálataiért” |
| 1912 | Alexis Carrel (Franciaország) | „a vérerek, érsebészet és szervátültetési kutatásaiért" |
| 1913 | Charles Richet (Franciaország) | „az anafilaxis felfedezéséért” |
| 1914 | Bárány Róbert (Magyarország) | „a belső fül vesztibuláris apparátusának (egyensúlyszervének) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért” |
| 1915 | Nem ítélték oda. | |
| 1916 | Nem ítélték oda. | |
| 1917 | Nem ítélték oda. | |
| 1918 | Nem ítélték oda. | |
| 1919 | Jules Bordet (Belgium) | „az immunrendszer komplement rendszerének felfedezéséért” |
1920–1929 [szerkesztés]
| Év | Név | Téma |
|---|---|---|
| 1920 | August Krogh (Dánia) | „a tüdő gázanyagcsere folyamatának vizsgálatáért” |
| 1921 | Nem ítélték oda. | |
| 1922 | Archibald Vivian Hill (UK), Otto Meyerhof (Németország) megosztva | „az izomanyagcserében szerepet játszó kémiai folyamatok vizsgálatáért, különösen az izom oxigénfelhasználása és tejsavtermelése közötti összefüggés felismeréséért” |
| 1923 | Frederick Banting, John James Richard Macleod (Kanada) megosztva | „az inzulin felfedezéséért” |
| 1924 | Willem Einthoven (Hollandia) | „az elektrokardiográf kifejlesztéséért” |
| 1925 | Nem ítélték oda. | |
| 1926 | Johannes Fibiger (Dánia) | „azon felfedezéséért, hogy a rák mesterségesen előidézhető” |
| 1927 | Julius Wagner-Jauregg (Ausztria) | „a paralízis és hátgerincsorvadás elleni malárialáz-kezelés felfedezéséért” |
| 1928 | Charles Nicolle (Franciaország) | „a tífusz ellen végzett munkááért” |
| 1929 | Christiaan Eijkman (Hollandia), Sir Frederick Gowland Hopkins (UK) megosztva | „különböző vitaminok felfedezéséért” |
1930–1939 [szerkesztés]
| Év | Név | Téma |
|---|---|---|
| 1930 | Karl Landsteiner (Ausztria) | „az emberi vércsoportok felfedezéséért” |
| 1931 | Otto Heinrich Warburg (Németország) | „a sejtlégzés vizsgálata során elért eredményeiért” |
| 1932 | Sir Charles Scott Sherrington, Edgar Douglas Adrian (UK) megosztva | „az idegsejtek működésének kutatásáért, többek között annak felismeréséért, hogy erősebb inger magasabb frekvenciájú idegi impulzusokat okoz” |
| 1933 | Thomas Hunt Morgan (USA) | „a kromoszómák átöröklésben játszott szerepének felfedezéséért” |
| 1934 | George Hoyt Whipple, George Richards Minot, William Parry Murphy (USA) megosztva | „a vészes vérszegénység elleni májterápia kifejlesztéséért” |
| 1935 | Hans Spemann (Németország) | „az élő szervezetek korai fejlődési szakaszával kapcsolatos kutatásaiért” |
| 1936 | Sir Henry Hallett Dale (UK), Otto Loewi (Ausztria) megosztva | „az idegingerületek kémiai átvitelével kapcsolatos kutatásaiért” |
| 1937 | Szent-Györgyi Albert (Magyarország) | „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” |
| 1938 | Corneille Heymans (Belgium) | „annak felismeréséért, hogy a légzés szabályozásában döntő szerepet játszanak a nyaki verőérhez és a szívből kivezető aortaívhez kapcsolódó érzékszervek” |
| 1939 | Gerhard Domagk (Németország) | „a prontozil, az első szulfonamid alapú gyógyszer antibakteriális hatásának felfedezéséért” |
1940–1949 [szerkesztés]
| Év | Név | Téma |
|---|---|---|
| 1940 | Nem ítélték oda. | |
| 1941 | Nem ítélték oda. | |
| 1942 | Nem ítélték oda. | |
| 1943 | Henrik Dam (Dánia), Edward Doisy (USA) megosztva | „a K-vitamin és kémiai szerkezetének felfedezéséért” |
| 1944 | Joseph Erlanger, Herbert Gasser (USA) megosztva | „a különböző típusú idegszövetek felfedezéséért” |
| 1945 | Sir Alexander Fleming, Ernst Chain, Sir Howard Florey megosztva | „a penicillin és fertőző betegségeket gyógyító hatásának felfedezéséért” |
| 1946 | Hermann Muller (USA) | „a röntgensugárzás mutációt kiváltó hatásának felfedezéséért” |
| 1947 | Carl Cori, Gerty Cori (USA), Bernardo Houssay (Argentína) megosztva | „agyalapi mirigy hormonjainak az állatok vércukorszint-szabályozásában betöltött szerepének felfedezéséért” |
| 1948 | Paul Hermann Müller (Svájc) | „a DDT rovarirtó felfedezéséért” |
| 1949 megosztva | Walter Hess (Svájc) | „annak a szerepnek a felfedezéséért, amelyet az agy bizonyos részei játszanak a belső szervek működésének meghatározásában és koordinálásában” |
| Egas Moniz (Portugália) | „a prefrontális leukotómia terápiás bevezetéséért” | |
1950–1959 [szerkesztés]
| Év | Név | Téma |
|---|---|---|
| 1950 | Edward Kendall (USA), Tadeus Reichstein (Svájc), Philip Hench (USA) megosztva | „a mellékvesekéreg-hormonok szerkezetének és biológiai hatásának tanulmányozásáért ” |
| 1951 | Max Theiler (Dél-afrikai Köztársaság) | „a sárgaláz elleni oltás kifejlesztéséért” |
| 1952 | Selman Waksman (USA) | „az első, tbc ellen hatásos antibiotikum (sztreptomicin) felfedezéséért” |
| 1953 megosztva | Fritz Lipmann (USA) | „az koenzim A felfedezéséért és kutatásáért” |
| Hans Krebs (UK) | „a citromsav-ciklus felfedezéséért” | |
| 1954 | John Enders, Thomas Weller, Frederick Robbins (USA) megosztva | „a paralízis vírusának különböző szövetekben való kitenyésztéséért” |
| 1955 | Hugo Theorell (Svédország) | „az oxidációs enzimek hatócsoportjának tanulmányozása során elért eredményeiért” |
| 1956 | André Cournand (USA), Werner Forssmann (Nyugat-Németország), Dickinson Richards (USA) megosztva | „a szív katéterezésének feltalálásáért és a vérkeringési rendszer kóros elváltozásainak kutatásáért ” |
| 1957 | Daniel Bovet (Olaszország) | „annak felfedezéséért, hogy egyes kémiai szerek, mint az antihisztamin gátolják az allergiás reakciókat” |
| 1958 | George Beadle, Edward Tatum, Joshua Lederberg (USA) megosztva | „annak felfedezéséért, hogy az anyagcsere egyes lépései genetikailag meghatározottak” |
| 1959 | Severo Ochoa (Spanyolország)/(USA), Arthur Kornberg (USA) megosztva | „az RNS és a DNS szintetizálásáért” |
1960–1969 [szerkesztés]
| Év | Név | Téma |
|---|---|---|
| 1960 | Sir Frank Burnet (Ausztrália), Peter Medawar (UK) megosztva | „annak felfedezéséért, hogy tanulja meg a magzat immunrendszere megkülönböztetni a saját és az idegen szöveteket” |
| 1961 | Békésy György (Magyarország)/(USA) | „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért” |
| 1962 | Francis Crick (UK), James D. Watson (USA), Maurice Wilkins (Új-Zéland)/(UK) megosztva | „a DNS molekuláris szerkezetének felfedezéséért” |
| 1963 | Sir John Eccles (Ausztrália), Alan Hodgkin, Andrew Huxley (UK) megosztva | „a kémiai úton történő ingerületátvitel és annak gátlása az idegsejtekben kutatásáért” |
| 1964 | Konrad Bloch (USA), Feodor Lynen (Nyugat-Németország) megosztva | „a koleszterin és a zsírsavak anyagcserében játszott szerepének kutatásáért” |
| 1965 | François Jacob, Andre Lwoff, Jacques Monod (Franciaország) megosztva | „az üzenetközvetítő RNS, riboszómák és egyes gének más gének által való kontrollálásának felfedezéséért” |
| 1966 megosztva | Peyton Rous (USA) | „daganatot okozó vírusok felfedezéséért” |
| Charles Huggins (USA) | „a prosztatarák hormonkezelésének felfedezéséért” | |
| 1967 | Ragnar Granit (Finnország)/(Svédország), Haldan Keffer Hartline, George Wald (USA) megosztva | „a szemben található fényérzékelő sejtek különböző típusainak és működésüknek leírásáért” |
| 1968 | Robert Holley (USA), Har Gobind Khorana (India), Marshall Nirenberg (USA) megosztva | „annak leírásááért, hogy a sejtmag genetikai alkotóelemei miként irányítják a fehérjeszintézist” |
| 1969 | Max Delbrück, Alfred Hershey, Salvador Luria (USA) megosztva | „a vírusok genetikájának és szaporodásának kutatásáért” |
1970–1979 [szerkesztés]
| Év | Név | Téma |
|---|---|---|
| 1970 | Sir Bernard Katz (UK), Ulf von Euler (Svédország), Julius Axelrod (USA) megosztva | „az idegingerület működésének tanulmányozásáért” |
| 1971 | Earl Sutherland, Jr. (USA) | „a hormonok hatásmechanizmusának felfedezéséért” |
| 1972 | Gerald Edelman (USA), Rodney Porter (UK) megosztva | „az antitestek kémiai szerkezetének felfedezéséért” |
| 1973 | Karl von Frisch (Nyugat-Németország), Konrad Lorenz (Ausztria), Nikolaas Tinbergen (UK) megosztva | „az állatok társas viselkedésének kutatásáért, különös tekintettel a méhek „táncnyelvére” és a fiatal madarak anyjukhoz való kötődésére” |
| 1974 | Albert Claude, Christian de Duve (Belgium), George Palade (USA) megosztva | „az élő sejt alkotórészeinek elkülönítésére és elemzésére szolgáló módszerek kifejlesztésért” |
| 1975 | David Baltimore (USA), Renato Dulbecco (Olaszország)/(USA), Howard M. Temin (USA) megosztva | „a daganatot okozó vírusoknak a sejtek örökítőanyagára való hatásának leírásáért” |
| 1976 megosztva | Baruch Samuel Blumberg (USA) | „a hepatitis B vírus felfedezéséért” |
| Daniel Gajdusek (USA) | „a kannibalizmus okozta kuru betegség leírásáért” | |
| 1977 megosztva | Roger Guillemin, Andrew Schally (USA) | „az agy által termelt peptid hormonokkal végzett munkájáért” |
| Rosalyn Yalow (USA) | „az antitesteket használó peptid hormonok mérésére alkalmas Yalow-Berson módszer kifejlesztéséért” | |
| 1978 | Werner Arber (Svájc), Daniel Nathans, Hamilton Smith (USA) megosztva | „a molekuláris biológia területén elért eredményeikért” |
| 1979 | Allan Cormack (USA), Godfrey Hounsfield (UK) megosztva | „a komputertomográfia kifejlesztéséért” |
1980–1989 [szerkesztés]
| Év | Név | Téma |
|---|---|---|
| 1980 | Baruj Benacerraf (Venezuela), Jean Dausset (Franciaország), George Snell (USA) megosztva | „a szövet-összeférhetőségi génkomplex felfedezéséért, melynek segítségével az immunrendszer képes megkülönböztetni a saját és az idegen szervezetek molekuláit” |
| 1981 | Roger Sperry, David Hubel (USA), Torsten Wiesel (Svédország) megosztva | „az agyi féltekék eltérő funkcióinak tanulmányozásáért ” |
| 1982 | Sune Bergström, Bengt Samuelsson (Svédország), John Vane (UK) megosztva | „a prosztaglandin felfedezéséért” |
| 1983 | Barbara McClintock (USA) | „annak felfedezéséért, hogy egyes gének az örökletes anyagon belül bárhová képesek áthelyeződni” |
| 1984 | Niels Kaj Jerne (Dánia), Georges Köhler (Nyugat-Németország), César Milstein (Argentína)/(UK) megosztva | „az immunrendszer specifikus szabályozó mechanizmusának és felépítésének, valamint a monoklonális ellenanyagok termelési elvének felfedezéséért” |
| 1985 | Michael Brown, Joseph Goldstein (USA) megosztva | „a koleszterin anyagcsere rendszerének leírásáért” |
| 1986 | Stanley Cohen (USA), Rita Levi-Montalcini (Olaszország)/(USA) megosztva | „élő szervezetben termelődő, az ideg- és a hámszövet fejlődését befolyásoló anyagok kutatásáért” |
| 1987 | Susumu Tonegawa (Japán) | „az ellenanyagok sokféleségét lehetővé tevő genetikai mechanizmust felismeréséért” |
| 1988 megosztva | Sir James Whyte Black (USA) | „a béta blokkolók és a hisztamin-2 receptor blokoló felfedezéséért” |
| Gertrude Elion (USA) | „a rákkezelésben és a transzplantációs kilökődés megakadályozása miatt használt gyógyszerek kifejlesztéésért” | |
| George Hitchings (USA) | „különböző antibiotikumok kifejlesztéésért” | |
| 1989 | John Michael Bishop, Harold Varmus (USA) megosztva | „a celluláris onkogének felfedezéséért” |
1990–1999 [szerkesztés]
| Év | Név | Téma |
|---|---|---|
| 1990 | Joseph Edward Murray, Edward Donnall Thomas (USA) megosztva | „a szerv- és sejttranszplantáció témájában végzett kutatásokért” |
| 1991 | Erwin Neher, Bert Sakmann (Németország) megosztva | „a sejtmembránban található ioncsatornák vizsgálatáért” |
| 1992 | Edmond Fischer (Svájc)/(USA), Edwin Gerhard Krebs (USA) megosztva | „a megfordítható fehérje foszforizáció felfedezéséért ” |
| 1993 | Richard Roberts (UK), Phillip Sharp (USA) megosztva | „génkutatásban elért eredményeikért” |
| 1994 | Alfred Gilman, Martin Rodbell (USA) megosztva | „a G-fehérjék szerepének felderítéséért illetőleg azonosításáért” |
| 1995 | Edward Lewis (USA), Christiane Nüsslein-Volhard (Németország), Eric Wieschaus (USA) megosztva | „korai embrionális fejlődés genetikai ellenőrzésének területén tett felfedezéseikért ” |
| 1996 | Peter Doherty (Ausztrália), Rolf Zinkernagel (Svájc) megosztva | „annak leírásáért, hogyan használják a nyiroksejtek a szövet-összeférhetőségi génkomplex (major histocompatibility complex – MHC) molekulákat a vírusok felismerése és elpusztítása” |
| 1997 | Stanley Prusiner (USA) | „a prionok, fertőző fehérje részecskék felfedezésért” |
| 1998 | Robert Furchgott, Louis Ignarro, Ferid Murad (USA) megosztva | „annak felfedezéésért, hogy a nitrogén-monoxid, a szervezet ingerületközvetítő molekulája” |
| 1999 | Günter Blobel (USA) | „azoknak a molekulán belüli jelzéseknek a felfedezéséért, amelyek a fehérjéknek a sejthártyán keresztüli vándorlását és a sejten belüli elhelyezkedését vezérlik” |
2000–2009 [szerkesztés]
| Év | Név | Téma |
|---|---|---|
| 2000 megosztva | Arvid Carlsson (Svédország) | „annak bizonyításáért, hogy a dopamin felelős az agyban az idegsejtek közti jelátvitelért, és csökkenése Parkinson-kórhoz vezet” |
| Paul Greengard (USA) | „annak felfedezéséért, hogyan befolyásolják a neurotranszmitterek az agyműködést és hogyan aktiválják a DARPP-32 nevű központi molekulát” | |
| Eric Kandel (USA) | „a hosszú és rövid távú emlékezet működésének molekuláris szintű leírásáért” | |
| 2001 | Leland Hartwell(USA), Timothy Hunt, Sir Paul Nurse (UK) megosztva | „ciklin és ciklin-dependens kináz, a sejtciklus szabályozásának molekuláinak felfedezéséért” |
| 2002 | Sydney Brenner (UK), H. Robert Horvitz (USA), John Sulston (UK) megosztva | „a szervfejlődés génszabályozásának és a programozott sejthalálnak a kutatásában elért eredményeiket” |
| 2003 | Paul Lauterbur (USA) és Sir Peter Mansfield (UK) megosztva | „a mágneses magrezonanciás képalkotás (MRI) terén tett felfedezéseikért” |
| 2004 | Linda Buck és Richard Axel (USA) megosztva | „a szaglósejtek és a szaglórendszer működésének leírásáért” |
| 2005 | Barry Marshall, Robin Warren (Ausztrália) | „felfedezték a gyomorfekély és nyombélfekély okozóját egy baktériumot, nevezetesen a Helicobacter pylorit". |
| 2006 | Andrew Fire és Craig Mello (USA) megosztva | „Az RNS-interferencia felfedezéséért” |
| 2007 | Mario Capecchi (USA), Sir Martin Evans (UK) és Oliver Smithies (USA) megosztva | „magzati őssejtek felhasználásával egereknél végrehajtható genetikai módosítások területén elért, áttörő jelentőségű felfedezéseikért” |
| 2008 megosztva | Harald zur Hausen (Németország) | „a humán papillomavírus (HPV) méhnyakrákot okozó hatásának feltárásért” |
| Françoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier (Franciaország) megosztva | „az AIDS-et okozó HIV felfedezéséért” | |
| 2009 | Elizabeth Blackburn (USA)/(Ausztrália), Carol Greider és Jack Szostak (USA) megosztva | „a telomérák és a telomeráz enzim felfedezéséért és az ezekkel kapcsolatos úttörő kutatásokért” |
2010–2019 [szerkesztés]
| Év | Név | Téma |
|---|---|---|
| 2010 | Robert Edwards (UK) | „az In-vitro-Fertilisation-nak (IVF, a szervezeten kívüli megtermékenyítés módszerének fejlesztésért)” |
| 2011 megosztva | Ralph Steinman (Kanada)/(USA) | „a dendritikus sejtekkel kapcsolatos munkásságáért” |
| Bruce Beutler (USA) és Jules Hoffmann (Franciaország) | „a természetes vagy veleszületett immunrendszer kutatásáért” | |
| 2012 | John B. Gurdon (Nagy-Britannia) és Jamanaka Sinja (Japán) | „a felfedezésért, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké, amelyekből a test valamennyi szövete kialakítható” |
Források [szerkesztés]
|
|||||||||||

