Festő rekettye
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| ''Genista tinctoria'' L. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Festő rekettye témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Festő rekettye témájú médiaállományokat és Festő rekettye témájú kategóriát. |
A festő rekettye (Genista tinctoria) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó növényfaj.
Elterjedés, élőhely[szerkesztés]
Európában és Kis-Ázsiában 1800 méterig honos, északon Nagy-Britanniáig és Svédország déli részéig elterjedt. Erdőszéleket, cserjés helyeket, főleg savanyú talajokat kedvelő törpecserje.
Megjelenés, jellemzők[szerkesztés]
Szára egyszerű, szőrökkel borított egyenes. Levelei lándzsa alakúak, virágai sárga színűek. Kopasz hüvelytermései 6-8 magot tartalmaznak.
Hatóanyagok[szerkesztés]
Drogja (Genistae herba) citizinalkaloida-, flavonglikozida-, illóolaj- és cseranyag-tartalmú.
Gyógyhatás[szerkesztés]
Teája a vese- és epeműködést serkenti, vizelethajtó, hashajtó. Óvatosan használjuk, mert erős hatású!
Fogyasztása tilos, szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.[1]
Egyéb felhasználás[szerkesztés]
Nevét onnan kapta, hogy korábban sárga kelmefestékként használták.
Gyűjtés[szerkesztés]
A törpecserje friss, virágos-leveles hajtásait gyűjtik.
Alfajok, változatok[szerkesztés]
- Genista tinctoria spp. tinctoria – törzsváltozat,
- Genista tinctoria spp. elatior – magas rekettye
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.
