Taksony (település)
| Taksony | |||
_Nr_001.jpg) | |||
| Szent Anna-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Szigetszentmiklósi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Kreisz László (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2335 | ||
| Körzethívószám | 24 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6882 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 294,34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 19′ 55″, k. h. 19° 03′ 47″47.331890°N 19.063109°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 55″, k. h. 19° 03′ 47″47.331890°N 19.063109°E | |||
 Taksony
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Taksony weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Taksony témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Taksony (németül: Taks) Dunamenti nagyközség Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban. Népszerű horgász- és csónakázóhely, nyári üdülőhely.
Fekvése
Budapest közigazgatási határától délre kb. 10 km-re található. Északi irányban Dunaharaszti található, a két települést egymástól a Duna–Tisza-csatorna választja el. Keletre Alsónémedi, míg déli irányban Dunavarsány található.
Történelme
Árpád unokájának, Taksony fejedelemnek (931-973) a birtoka volt, akit állítólag itt temettek el, s később I. András bátyját, Leventét is. A 19. század elején bontották le az Árpád korban épített templomát.[3]
Terra Toxun alakban 1281-ben említik. 1283-ban a Nyulak-szigeti (Margit-sziget) apácák kapták meg.
A török időkben elpusztult község 1711 után Württembergből (ma Baden-Württemberg, Németország) jött németekkel települt be.
1754-től a budai klarissza apácáké, feloszlásuk után (1782) a vallásalapé lett.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 6105 | 6100 | 6189 | 6480 | 6894 | 6842 | 6882 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% horvátnak, 22,9% németnek, 0,6% románnak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 8,1%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 12,7% (27,5% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei
- Szent Anna-templom. 1804-1811 között épült, a második világháború s az 1956-os földrengés tönkretette, új templomot építettek.
- Taksony fejedelem fejszobra. Domonkos Béla műve, a főúton áll.
- Wass Albert mellszobra a Szent Anna téren, Gábor Emese alkotása [1]
Neves taksonyiak
- Arnold György (1781-1848) zeneszerző, karmester, egyházi karnagy
- Krisz Rudi popsztár
- Kugler Attila kajakozó, 2016-os riói Olimpia olimpikonja
- Itt hunyt el 1953-ban Várady Béla római katolikus plébános, a két világháború közötti Csehszlovákia közéleti szereplője.
Jegyzetek
- ↑ Taksony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Taksony sírjának fennmaradása
- ↑ Taksony Helységnévtár
