Tápiószele

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2014. január 25., 20:47-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (WP:FELÉP szerinti fejezet cím, egyéb apróság AWB)
Tápiószele
Tápiószele városháza
Tápiószele városháza
Tápiószele címere
Tápiószele címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
KistérségNagykátai
Jogállásváros
PolgármesterKovács Ferenc (Tápiószeléért Társaskör)[1]
Irányítószám2766
Körzethívószám53
Népesség
Teljes népesség5928 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség166,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 60″, k. h. 19° 52′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 60″, k. h. 19° 52′ 60″
Tápiószele (Pest vármegye)
Tápiószele
Tápiószele
Pozíció Pest vármegye térképén
Tápiószele weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápiószele témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tápiószele város Pest megyében, a Nagykátai kistérségben.

Fekvése

Ceglédtől észak-északkeletre, Nagykátától délkeletre, a 311-es főút mellett található.

Története

Tápió Szele Helység Belső Telkeinek nem különben a közöttük esendő ürességeknek és rétségnek Föld Abrosza Kézirat, 1837 (a Pest megyei Levéltár gyűjteményéből)

Legkorábbi leletek az újkőkorból (Kr. e. 4500-4000) származnak. Régészeti kutatások igazolják, hogy a falu a kora Árpád-korban is lakott volt, a tatárjárás idején elpusztult, majd a 13. század végén újra benépesült. Neve az Árpád-kori Zele (levegőmozgás) névszó származékának tekinthető. A Tápió előtaggal bővült forma csak a 18. század elején tűnik fel. Első írásos forrás a Váradi Regestrum 1219-ben említi Scela (villa) néven, kisebb birtokosok tulajdonaként. 1546-tól a török hódoltság területéhez tartozott. A török, a magyar, a német katonai erők fosztogatásai romlásba döntötték.

Az 1690-ben készült összeírásban a puszták között szerepelt. Szelét 1723-ban kezdték újratelepíteni birtokosai a Mocsáry és Batik családok. Megemlítik, hogy a helység alatt nagy és mély tavakat formál a Tápió. Marháikat, a gyapjút és gabonáikat Pesten adják el. Van postája, vendégfogadója és serháza. 1789-ben 35 földesúr birtokolta. A kis- és középnemesi birtoklás építészeti emlékanyagaként néhány szép kúriát találhatunk községünkben. Botanikailag is érdekes park közepén áll az a klasszicizáló kisnemesi kúria, amely a Blaskovich család gyűjteményének ad otthont.

1849-ben a turai csatába menvén megfordult itt Perczel Mór, Wysoczki, Dessewffy, Mészáros Lázár és Dembinszky Henrik is. Az első világháborúba 1510 fő vonult be katonának, 207 fő nem tért haza. A második világháborúban 138 tápiószelei halt hősi halált, emlékműveiknél zajlanak a községi ünnepségek.

A környék munkaerőpiacán jelentős tényező a Kohászati Gyárépítő Vállalat, majd Ganz Ansaldo, később Ganz Transelektro néven működő gyár. 2009 október 15. óta az indiai tulajdonú CG Electric Systems Hungary Zrt, ahol nagy teljesítményű transzformátorokat, villamos forgógépeket, nagyfeszültségű hálózati kapcsolókészülékeket állítanak elő.

2009. július 1-je óta város.

Látnivalók

  • Blaskovich Múzeum
  • Makovecz Imre által tervezett Művelődési ház és Általános iskola (Farmosi út)
  • Nyaranta hagyományosan különféle rendezvényeknek (motoros-találkozó, országos nyugdíjas-találkozó, koncertek) ad helyet a Népkert, amelyekre az ország minden részéből érkeznek vendégek.
  • Attila Park : Tápió-menti idegenforgalmi kulturális központ rendezvényekkel és szállodai szolgáltatással.
A műemlék Blaskovich-kúria légifotója

A kúria

A tápiószelei Blaskovich Múzeum (valójában Közgyűjtemény) az ország egyetlen, a második világháborút berendezésében is sértetlenül átvészelő kúriamúzeuma. A berendezés, a műkincsek és a személyes tárgyak által megelevenedik a húszas-harmincas-negyvenes évek vidéki köznemesi életformája. Blaskovich János és György műgyűjtő, régész, irodalmár tevékenységet folytattak és szenvedélyes vadász hírében álltak (ezt azonban csak a természet közelsége és a nemes vadak szeretete inspirálta, nem az "úri divat"). A család tápiószentmártoni birtokán lótenyésztés folyt, innen származik Kincsem, a legyőzhetetlen versenyló.

A szelei kúriában a helybéli emberek dolgoztak, ők művelték a 200 hektárnyi birtokot is a falu körüli területeken. A konyhalány, szobalány és szakácsnő a kúria erre elkülönített részében laktak. A falu lakóival a fivérek hagyományosan jó kapcsolatot ápoltak, mindketten köztiszteletnek örvendtek. Legfőbb érdemük a kúria megóvása mellett a szelei közművelődésben vállalt vezető szerepük.

Híres szeleiek

Képgaléria

Jegyzetek

  1. Tápiószele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

További információk