Szerkesztővita:Milei.vencel/Archív 3

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Monaco[szerkesztés]

Mivel a Monaco szócikke szerint te foglalkoztál a szócikkel a legtöbbet, emiatt írtam meg neked ezt az infót: Hat hektárral megnövelik Monaco területét (Hvg.hu. 2020. jan. 15.) Apród vita 2020. január 16., 00:56 (CET)[válasz]

Közeleg „Az év szócikke 2019” verseny[szerkesztés]

Szia, Milei.vencel!
A 2019-es év folyamán megírtad A kereszténység kronológiája és a Keresztény zarándokhelyek listája szócikket, jelentősen bővítetted az Ősmagyar vallás és a Sajtószabadság szócikket, hozzájárultál a Katharok szócikk bővítéséhez.
Ezt egyfelől köszönjük, másfelől értesítünk arról, hogy ezeket a szócikkeket a Wikipédia közössége jelölte a 2019-es „Az év szócikke” versenyen.
A szavazás hétfőn, január 20-án 0:00 órakor indul és a Wikipédia szerkesztői 2020. március 2-án éjfélig adhatják le voksukat az általuk legjobbnak ítélt szócikkekre több kategóriában is. Arra kérünk, vegyél te is részt a szavazásban, ismerd meg a 2019-es Wikipédia-termés legjavát, szavazatoddal erősítsd meg szerkesztőtársaid munkáját, megjelenéseddel buzdíts másokat is a közös munka értékelésében való részvételre, így végső soron mások is jobban megismerhetik a te hozzájárulásodat. (Arra felhívjuk azonban a figyelmedet, hogy a kiírás szellemében az általad indított vagy jelentősen bővített szócikkekre szavazni nem etikus.)
Hétfőtől várunk a lapon!
Pasztilla 2020. január 19., 18:14 (CET)[válasz]

A kereszténység kronológiája[szerkesztés]

Szia! "1046 III. Henrik a srutri zsinaton véget vet a pápai trón körüli botrányoknak (letesz három pápát és kinevez egy negyediket)" Mit jelent, hogy letesz három pápát? Megvonja tőlük a pápai rangot? Gg. AnySymbole-faune.pngÜzenet 2020. január 31., 15:23 (CET)[válasz]

Pontosan. Kicsit bovebben itt> III._Henrik_német-római_császár#Az_első_itáliai_hadjárat. udv. – M. V. 2020. február 1., 01:34 (CET)[válasz]

Köszönöm. Gg. AnySymbole-faune.pngÜzenet 2020. február 1., 22:54 (CET)[válasz]

Keresztény zarándokhelyek listája[szerkesztés]

A Jordánia alszakaszban van egy ilyen: Mar Elias <a href="Tell Mar Elias") Gg. AnySymbole-faune.pngÜzenet 2020. február 1., 23:12 (CET)[válasz]

Ősrobbanás elmélet és "cáfolata"[szerkesztés]

Szia!

Úgy emlékszem, egyszer már próbáltam elmagyarázni neked, hogy mi a különbség a tudományos módszer és a vakhit között. De valószínűleg nem értetted meg, ha egy Facebook-"személyiség" nézeteit, szubjektív véleményét próbálod szembeállítani a tudományos módszerrel.

Dióhéjban összefoglalom, mert ismétlés a tudás anyja.

Tehát: a legalapvetőbb dolog a tudománnyal kapcsolatban, hogy nem ad "végleges választ" a tudományos kérdésekre, hanem ad egy vagy több választ, ami úgy-ahogy megmagyarázza az adott kérdést.

Ez semmi olyat nem jelent, amit a tudomány ellenségei szeretnek hangoztatni, hogy ti. például "a tudomány erre nem tud választ adni...", "ezt a tudomány nem fogja tudni megválaszolni...", "nincs rá bizonyíték", "nem látta senki...", "ez csak egy elmélet...", stb és a többi hasonló sületlenség. Kérem szépen: aki ilyeneket hangoztat, az vagy nem figyelt általános iskolában, vagy nem is járt iskolába.

Másrészt: egyre újabb és újabb és még újabb tudományos elméletek jelennek meg nap mint nap, az ősrobbanással kapcsolatban is. Nem kellene leragadni 2005-ben, vagy pláne nem 1968-ban (az általad hozott két link alapján akkori alternatív elméletekről van szó).

Harmadrészt: nem elegáns leszólni valamit, amihez az ember nem ért, és fogalma sincs róla, hogy mivel lehetne azt cáfolni. Nem arról van szó, hogy nem szabadna támadni egy elméletet - kell is -, csak ehhez a támadáshoz kellene valami eszköz, valami tudományos háttér, az alapfogalmak ismerete például nem árt, továbbá kellene a bírálónak valami konkrétummal előállnia, ti. ha a jelenleg ismert elmélet szerinte nem elég jó, akkor mondjon helyette jobbat.

Közbeszúrom, mert most jutott eszembe, és elég közismert, hogy a Newton-törvények elég jól leírják a testek mozgását bizonyos körülmények között - tehát a törvények jól használhatók - ugyanakkor nagyobb sebességeknél és nagyobb gravitáló tömegek közelében pontatlanná válnak. Ezt megfigyelések bizonyítják, ti. a pontatlanságot, lásd pl. a Merkúr pályája. Einstein vizsgálta ezeket az extrémebb körülményeket, és átdolgozta Newton elméletét úgy, hogy például a fénysebességet (elméletben) megközelítően haladó test viselkedését is le tudja írni, illetve a fény elhajlását nagy gravitáló tömeg melletti elhaladásakor (ti. a Nap mellett). Előállt az a helyzet, hogy a "Newton-törvények is jók", és "Einstein elmélete is jó", csak más fizikai körülmények között. Einstein nem mondta azt, hogy "a Newton-törvények rosszak", hanem kiterjesztette azok hatókörét, illetve megadta azokat a körülményeket, amikor az egyik vagy a másik elméletet kell alkalmazni, mert jobban leírja a valóságot. Lehetne ezt "pozitív kritika"-ként aposztrofálni.

Lehet azt is mondani, laikus elméletként, hogy a világegyetemet egy kalapból húzta ki egy nyúl, csak tessék hozzá leírni, hogy milyen tulajdonságai voltak annak a kalapnak, és hogyan került oda (nem is beszélve a nyúlról, hogy ő mit keresett ott?).

Tehát szabad a pálya az összes önjelölt kritikus előtt, akik okosabbnak gondolják magukat azoknál, akik ezzel a témakörrel foglalkoznak évek óta. Csak ez a bizonyos "jobb elmélet" valahogy nem akaródzik megszületni a laikus "kritikusok" által. Nekik elég a sárdobálás, és ezzel azt hiszik, hogy "megcáfoltak egy tudományos tévedést".

Tudományos elméletről már nagyon sokszor kiderült, hogy tévedés vagy zsákutca volt, a tudomány ugyanis így halad előre, kérem szépen, nem nyílegyenes vonalban, kacskaringók nélkül. A tudomány egyenes fejlődését csak a laikus kívülállók hiszik, akik kábé 2 percet sem gondolkoztak róla, hogy mitől is lenne egyenes a tudomány fejlődése (mert ezt senki sem állította).

Tehát az ilyen FB-szintű "cáfolat" csak a kiötlőjét minősíti negatív irányban, továbbá ami a szócikkbe került, az erősen szubjektív vélemény, amire abban a cikkben semmi szükség, tehát azt el kellene távolítani, vagy átfogalmazni semleges, tárgyilagos szemléletűre. Az nem "cáfolat", hogy "az ősrobbanás nem ad választ minden jélrdésre", mert azt senki sem állította, hogy mindenre választ fog adni.

A WP-szócikkeknek ugyanis nem "XY celeb véleményét kell tükrözniük" (XY = valakik által ismert név, aki nem foglalkozik az adott témával, csak szereti a feltűnést).

Ja, és nem mellesleg nem vagyok elvakult ősrobbanás-"hívő" Vigyor (ami mellesleg nem robbanás volt), inkább abban hiszek, hogy a világegyetem bránok összeütközéséből keletkezhetett... (hogy ezek hogyan kerültek oda, azt senki nem tudja...)

misibacsi*üzenet 2020. március 1., 19:12 (CET)[válasz]

A 2019-es Év szócikke verseny[szerkesztés]

PODY 2nd barnstar.svg Az év szócikke 2019
A 2019-es Az év szócikke versenyen az Ősmagyar vallás című szócikked a Vallás kategóriában a második helyezést érte el! Gratulálunk! Pasztilla és Dodi123 vita 2020. március 3., 10:54 (CET)[válasz]
PODY 3rd barnstar.svg Az év szócikke 2019
A 2019-es Az év szócikke versenyen a Katharok című szócikked a Vallás kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálunk! Pasztilla és Dodi123 vita 2020. március 3., 10:54 (CET)[válasz]

Furcsa tegezés[szerkesztés]

Üdvözlöm, furcsa és érthetetlen rébuszos üzenete megdöbbentett. Tegezhet Ön, megengedem, but my name is Dezső. – Ifwest vita 2020. március 4., 16:29 (CET)[válasz]

Itt a WP-n tegeződünk. "Bajor Kifli"-ként még Júliaként mutatkoztál be, azért írtam ezt a nevet. üdv. – M. V. 2020. március 4., 16:35 (CET) Őrült beszédedben nincs rendszer sajnos. Próbáld meg megfogalmazni, azt amit artikulálni szeretnél felém. – Ifwest vita 2020. március 4., 21:15 (CET)[válasz]

Ifwest Dezső Júlia, sajnálom hogy nehéz felfogású vagy. Elismétlem: a magyar wiki-re nem szerencsés betenni angol szövegű térképeket magyarázat nélkül. Ha ezt nem teszed meg, akkor törölve lesz a térképed. Az olvasók közül nem mindenki beszél angolul, világtérképet meg mindenki látott már. – M. V. 2020. március 5., 06:16 (CET)[válasz]

Megkérem fejezze be a személyeskedést és a gyalázkodást. Nem értelmezhető egy tudósok által szerkesztett etnikai világtérkép beillesztését a megfelelő szócikk illusztrálásaként lesajnálni. Ön nem méltó a magyar wikipédia szerkesztőinek magas színvonalához.– Ifwest vita 2020. március 5., 14:12 (CET)[válasz]

Dzikr[szerkesztés]

Szia! Jogos, a dzikr a helyes. Úgyhogy simán átjavítható erre a dhikr Ogodej vitalap 2020. március 7., 11:59 (CET)[válasz]

Modernizmus + egyebek.[szerkesztés]

Mivel a modernizmus szócikk jobb minőségű, tudnivalógazdagabb és elfogulatlanabb, mint amit én tőled eddig láttam, ezért néhány észrevétel, hogy a lehető legjobb legyen. Amit írtál, a semleges fogalmazás meg hasonlók jegyében.

  • A cikk nevében fölösleges zárójelben a "rómait" odaírni a katolikushoz. Az összes katolikus egy irányítás alá tartozik, a pápa alá. Aki ugyan nevében római pápa, viszont a görög- és keleti katolikusok is római pápa alá tartoznak. A modernizmus az egész Katolikus egyházban megjelent, nyilván különböző mértékben, de mindenütt jelenvalóan. Egyetlen más nyelvű cikk sem szerepelteti a "rómait" a nevében, nézd meg nyugodtan. Ez így azt a látszatot keltheti hogy csakis római katolikusokat befolyásolta, a többiek érintetlenek maradtak tőle, ami félrevezető. Javaslatom: Modernizmus (Katolikus egyház).
  • "A modernisták ellen valóságos hajtóvadászat indult." Megmondom mi a valóságos hajtóvadászat. A valóságos hajtóvadászat, amikor összegyűlnek emberek, fegyverekkel, és elkezdenek üldözni vagy egy vadállatot, vagy pedig egy másik embert, és amikor elkapják akkor lelövik, meglincselik, simán megölik stb. Ez a valóságos hajtóvadászat.

"Sok olyan teológus is áldozatul esett" ez mit jelent? Álmukban leszúrták őket? Kidobták őket az ablakon? Mentek az utcán és megtámadták őket?

A katolikus teológusok túlnyomó többsége akkor és ma is, pap. A pap Krisztus helyettese a földön, egyben az ószövetségi papok utódja. az ószövetségi pap évente kétszer mutatott be áldozatot a Templomban (ezidőre tisztátalan dolgoktól + nemi érintkezéstől meg kellett tartoztatnia magát, még a feleségével is). Az újszövetségi pap abban különbözik az ószövetségitől, hogy mindennap be kell mutatnia az áldozatot, amit a katolikusok (meg a görögkeletiek is) szentmisének hívnak. A Cölibátus szócikkben jól le vannak ezek írva. Lényeg, hogy pap feladata a napi szentmiseáldozat bemutatása. Ezt senki nem tilthatja meg neki. A pap Istennek szentelt lélek. A cölibátusban élőkről a Biblia is kivétel nélkül elismerőbben ír (Cölibátus a Bibliában, mint a házasokról. A házasság is szent, de a nőtlenség még szentebb).

Az hogy valaki teológus is, fontosságában messze elmarad papságától. A teológuspap messze legfontosabb dolga a szentmiseáldozat bemutatása, és sokadlagos utána hogy ő teológiai cikkeket ír.

Vagyis hogy pár teológust elmozdítottak posztjáról ( ezt jelenti az (áldozatul esés"), és mondjuk elküldték plébániára, ez nem az, mint amikor valakit kib*sznak az utcára. Eddig is bemutatta az áldozatot, ezután is bemutatta. Eddig is volt lakása, ezután is volt. Eddig is kapott enni-inni, ezután is. Ezek nem alkalmazottak, akik egyik pillanatról a másikra az utcán találták magukat. Ez két kiragadott példa. Gergely Jenőn messziről ordít a katolikusellenesség, ez nem tudom azért volt-e mert kommunista volt, liberális/modernista volt vagy protestáns volt, és nem is érdekel. Súlyosan torz felfogása van, ez szóhasználatán világos, mint nap.

  • A Pokol szócikk kapcsán pár észrevétel.
  1. Ez a megállapítás :"A Biblia szerint két helyre juthat az ember a halála után: örök életre vagy az örök kárhozatra" majd forrásul a "református presbiteriánus" valami van megadva. Ez téves, csak el kell olvasni a Makkabeusok második könyvét. "Aztán imádkozni kezdtek, és könyörögtek, hogy az elkövetett bűnök teljes bocsánatot nyerjenek. A nemeslelkű Júdás azonban figyelmeztette a csapatokat, hogy óvakodjanak a bűntől, hisz saját szemükkel láthatták az elesettek példáján a bűn következményeit. Aztán gyűjtést rendezett a katonák között, és mintegy 2000 ezüst drachmát küldött Jeruzsálembe engesztelő áldozat bemutatására. Ilyen szépen és nemesen viselkedett, mivel gondolt a feltámadásra. Ha ugyanis nem hitt volna az elesettek föltámadásában, fölösleges és értelmetlen dolog lett volna a halottakért imádkozni." (2Makk 12,42-44) Mi értelme a halottakért imádkozni, ha vagy a pokolban, vagy mennyben vannak? A pokolban lévőnek nem használ, a mennyben lévőnek meg fölösleges. Már az ókori héberek is hittek tehát egy köztes helyben, vagyis nem csak mennybe és pokolra juthat az ember halála után, hanem a tisztítóhelyre is.
  2. én a bevezetőből kivenném a magyar kurír lábjegyzetét, teljesen fölösleges. Az illető pap azt mond, amit akar, e tárgyban nincsen dogma. Abban ő is egyetért, hogy iszonyatos szenvedés van, lett légyen hely vagy állapot.
  3. Herbert Vorgrimler Karl Rahner (egyik legnagyobb modernista) kedvenc tanítványa volt a müncheni egyetemen (+legalább két Rahner-életrajzot írt itt lehet a munkásságát megtekinteni), aki a pokolról szóló cikkében egyszer azt mondja, hogy az ószövetségeben egyetlen helyen említik a poklot, ami egy hamis állítás, én magam idéztem legalább kettőt mellé, aztán meg valami "redaktorokról" hadovál vagyis szerinte valakik csak úgy átírogatták az evangéliumok egyes részeit, valamint Jézus rá akart ijeszteni a hallgatóságára, fenyegetni akart, azért használt ilyen szavakat ("Jézus kettős értelemben is fenyegetésnek szánta(!) az igehirdetését.") Vagyis 1) Jézust hazugsággal vádolja (aki eltúlozta szavait hogy jobban tudjon "fenyegetni") 2) tagadja az evangéliumok sugalmazott voltát (mivel a "redaktorok" csak úgy beleírogattak amit jónak láttak). A teológiai kisszótárt Rahnerrel közösen írta (Rahner, Karl, SJ, and Herbert Vorgrimler. Kleines Theologisches Wörterbuch. Freiburg: Herder, 1965. English: Theological Dictionary. Ed. Cornelius Ernst, OP. Trans. Richard Strachan. London: Burns & Oates; New York: Herder and Herder, 1965.) Vorgrimler(/Rahner) megállapításai teljesen egyértelmű hazugságok, ezeket még a protestánsok sem hiszik el.
  4. "A késő ókortól az újkor kezdetéig három jelentős teológiai interpretációt kap a pokol: az első kettő Órigenésztől, illetve Szent Ágostontól származik" mik ezek az "interpretációk" (értelmezések)? Ez egy hangzatos semmitmondás. Origenész számos tanítása volt eretnek, többek között az is, hogy "egyszer még a Sátán is üdvözülni fog". "teológiai interpetációt (értelmezést) kap a pokol" vagyis ezután a pokolról azt gondolták az emberek, úgy értelmezték, amit ez a két figura tanított? Már az ószövetség alapján teljesen egyértelmű a pokol léte:
  • Sirák fia könyve:21:9 Mint egy csomó kóc, olyan a bűnösök gyűlése, a végzetük pedig emésztő tűz lángja. 10A bűnös életútja ki van kövezve, de az út vége az alvilág mélysége.
  • Judit 16: 17Jaj a nemzeteknek, melyek fölkelnek népem ellen, az Úr, a Mindenható megbünteti őket az ítélet napján. Tűzzel és féreggel veri testüket, fájdalmukban örökké jajgatnak. (a keresztények az új izrael, mi vagyunk az "Úr népe")
  • Jób 10:22 A sötétség honából, hol nincs semmi rend, hol a napvilág is fekete éjszaka.
  • Izajás 30:33: "bőségesen van benne szalma és tűzifa. Az Úr lehelete, mint egy kénköves folyam, fogja majd meggyújtani."

(Ezek még nem is szerepelnek a szócikkben, nekem kell őket majd beírnom.) Vagyis nem az ókor és középkor között találták ki, hogy mi a pokol, előtte is hittek benne, és ez változatlanul tovább tartott egészen az 1960-as évekig, amikor a modernisták kikezdték, és előjöttek azzal hogy nincs pokol meg mindenki a mennybe jut meg hasonlók. (A hivatalos katolikus tanítás persze ma is az hogy a pokol örök, szenvedésteli és vannak benne.)

A számozott részeket én mind törölném. Ezeket kiegészítgetni, átfogalmazgatni teljesen értelmetlen, mivel ezek mind hamis információk. Ami a "valóságos hajtóvadászatot" meg az "áldozatul estek"et illeti, finomítani kell rajtuk. Van még pár ilyen a cikkben, ezekre oda kell figyelni.

– Hamilcar Smith vita 2020. március 13., 23:20 (CET)[válasz]

Re.[szerkesztés]

A cimet egyenlore hagyom, mivel már sok lap hivatkozik a cikkre, továbbá itt a cikkben foleg romai kat. mozgalomrol van szo. Az enwiki is ezzel indit: In a Catholic context, Modernism is neither a system, school, or doctrine, but refers to a number of individual attempts to reconcile Roman Catholicism with modern culture'

Az áldozatot kivettem a cikkből, hajtóvadászat maradjon, mivel ket szerző is igy fogalmaz, Gergely Jenon kivul, Adriányi Gábor is.

Cölibátus kérdésben egyetértek, meg hogy a házasság szent, de a nőtlenség még szentebb. Papság kérdésben, hogy Krisztus helyettesei a földön, inkább azt mondanám, hogy azok kellene hogy legyenek, de nagy részük távolról sem az. Ez valamennyi felekezetre igaz.

Osho írta szellemesen az egyik könyvében:

Ha Jézus újraszületne - az egyház azonnal kitagadná. Az egyház nem tűri az őrülteket. Eckhart vagy Böhme... ezek szintén tűrhetetlen alakok, őrültek. Azonnal el kell szigetelni tőlük a hívőket, mert ezek tönkretesznek mindent: kétezer év munkáját. Ez tűrhetetlen... és van, aki hallgat rájuk... és az egész szervezett vallás alapjaiban megremeg.

Szegény teológusokat jól letámadtad, pedig ezek meg katolikusok is. Nem kellene olyan élesen fogalmaznod, hogy hazudnak stb. Csak más következtetésre jutottak a kutatásaik után, mint te. A fentiekhez hozzá kell venni, hogy az evangéliumok Jézus élete után jóval később keletkeztek. Makkabeusok könyvei, Sirák fia, Judit könyve pedig nem általánosan elfogadott, és csak a katolikus Bibliában van benne. Egyébként meg jó ha tudod, hogy Joseph Ratzinger (XVI. Benedek) is azt a teológiai irányzatot vallotta, amit Vorgrimler vagy Rahner.

A WP nem az Index hogy csak azt jelentessuk meg, ami nekunk tetszik, vagy amivel egyetertunk, itt minden nezetet meg lehet és kell jelentetni, ugy kapunk teljes kepet, lehet az akár a Jehova tanúitól, vagy a Sátán Egyházától is. Nem jelenthetjuk ki egy semlegessegre törekvo lexikonban, hogy hamis tanitasuk van. udv. – M. V. 2020. március 14., 11:28 (CET)[válasz]

Re2[szerkesztés]

  1. Ratzinger igen, modernista volt a II Vaticanum alatt, később szembesült vele, mi az eredménye annak, amit támogatott. 2013-ra ő lett az egyik legkonzervatívabb. Ez is azt támasztja alá, amit mondok.
  2. Osho, igen, a magukat felszabadító flower-power hippi szeressük egymást vezetőként ünneplők szokták a legérdekesebb dolgokat csinálni. Itt egy 39 perces videó az ő működéséről. Érdekes mindig azok vádolnak "szervezett vallással", akik a legtotalitáriusabb/diktatórikusabb szervezeteket hozzák létre. Van egy olyan mondás, hogy gonosz ember saját hibájával vádol másokat. Egyébként folyamatosan nyomta a kéjgázt, érdekes tudni ezt a többszáz drogos rohamának melyik epizódjában mondta. Egyébként nem a szervezett vallás "remeg meg" hanem az igazság vész el.
  3. Vorgrimler konkrétan ezt írja (pokol, teol. kisszótár): "az Ósz.-ben azonban legfeljebb az Iz 14.9 utal rá." Ez egy hamis állítás. Ha elolvasod amit az ószöv-i részekhez írtam, akkor meglátod. Vorgrimler egy okos ember volt (a teol. doktorátus a 60-as években még jelentett valamit, valamint egy komplett szótárt megírni is kell ész és összeszedettség, még ha Rahnerrel együtt írta is), kizárt hogy ezeket a helyeket nem ismerte. Vagyis, kizárásos alapon, hazudott. vorgrimler egyébként még legalább egy helyen tagadja nyíltan a Szentírás sugalmazott voltát "a jelenések könyvében a pogányok emlegetése (tűz és kéntenger) összekapcsolódott az üldözést szenvedő keresztények bosszúvágyával." vagyis a keresztények bosszúvágyból mindent beleírtak a szentírásba, amit csak akartak. Ha ezt beleírtak, akkor még mi mindent írtak bele? Akkor mindent kétségbe lehet vonni hogy utólagos beírás. Akkor az egész Bibliát ki lehet dobni, mert minden egyes sorára kétség vetül. a Szentírás sugalmazott és tévedhetetlen voltát az összes protestáns vallja - sola scriptura. hamisan próbálod azt látszatot kelteni, hogy itt a lazacsávók állnak szemben a begyöpösödöttekkel - ugyanis az összes protestáns az én pártomon áll e kérdésben.
  4. "Szegény teológusokat jól letámadtad, pedig ezek meg katolikusok is." a katolikus onnan ismerkszik meg, hogy katolikus nézeteket vall. a lutheránus, hogy lutheránus nézeteket vall. a kálvinista, hogy kálvinista nézeteket vall stb. Ezek az emberek NEM vallottak katolikus nézeteket. Rahner tagadta Jézus istenségét, tagadta a szeplőtelen fogantatást, az áteredő bűnt stb. ez nem katolikus, de többnyire még nem is protestáns.
  5. az áldozatul esett helyet egyszerűen pontosabb hogy elmozdították posztjáról, vagy akár elbocsátották állásából, Adriányi Gábor ide vagy oda.
  6. A wikipédiának alapvető eleme, hogy csak megfelelő színvonalú munkákból idézünk, mert különben elkezdünk drogos gurukat idézni, meg "ancsyt" a női magazinból, ugyebár, és akkor nem értjük mi a baj.
  7. "Nem jelenthetjuk ki egy semlegessegre törekvo lexikonban, hogy hamis tanitasuk van" melyik cikkben írtam ilyet valaha? egyébként ha találok megfelelő színvonalú, pl tanulmányban megjelenő forrást, ami azt mondja, hogy X szempontból (pl katolikus szempontból) hamis tanításuk van, akkor akár még ezt is leírhatom. itt pusztán azon van hangsúly, hogy ne legyen polémia belőle, én is pont ezt akarom elkerülni. én sose csinálnék és nem is csináltam olyat, hogy a Péter apostolt a pápasága fejezettel kezdem, ahonnan először kitörlöm katolikus álláspontot, a magamét beleírom, mindezt indoklás nélkül, nagyszerűen "megcáfolva" az egészet, ugyanezt a Szűz Máriánál (szüzessége) - "más szemében a szálkát..." Rengeteg teológiai lexikon jelent meg, te sikeresen megtaláltad és szinte bibliaként forgatod ezt, a lehető legliberálisabbat. Én tudnék ÖT lexikont hozni, melyek ennek ellentmondanak. De nem akarom, hogy a cikk nagyrésze arról szóljon, hogy az öt lexikon küzdjön a vorgrimler hazugságaival, mert akkor szétesik az egész cikk. Vannak ilyen cikkek, nem szép látvány. Én ezt akarom elkerülni. Látod? Némi ésszel rögtön értelmet nyer az egész.
  8. "A fentiekhez hozzá kell venni, hogy az evangéliumok Jézus élete után jóval később keletkeztek." - vagyis nem (Szentlélek által) sugalmazott és tévedhetetlen művek, mint az összes katolikus, ortodox, és protestánsok túlnyomó többsége (lutheránus, kálvinista, baptista, evangelikál stb) állítja?

– Hamilcar Smith vita 2020. március 15., 20:23 (CET)[válasz]

Rahner[szerkesztés]

Rahner (és társainak) "eretnekségét" nem látom, hogy tagadta volna Jézus istenségét, a szeplőtelen fogantatást, az áteredő bűnt stb. Ha te igen, és megbízható forrásod is van rá, akkor nyugodtan írd be a cikkbe. Én csak annyit tudok róla, hogy széles körben elismert és igen befolyásos kat. teológus volt. – M. V. 2020. március 17., 07:11 (CET)[válasz]

Meglesz. Akkor a pokolból kigyomlálom a vorgrimler hazugságait + pár egyéb dolgot, amiről beszéltünk. A "református presbiteriánus" forrással a baj, hogy ez így nem igaz, mert a katolikus Biblia is Biblia ("A Biblia szerint..."). A "római" katolikus továbbra is értelmetlen a modernizmusnál, az általad idézett angol szöveg dacára is, mivel nincsen olyan hogy "római katolikus teológia", meg "görögkatolikus teológia" meg "keleti katolikus teológia". Csakis olyan van, hogy katolikus teológia. (Lehet a liturgiát kevered a teológiával? Mert ott tényleg van különbség.)

Még annyit hogy az üdvösségnél "Az üdvösséget különböző metaforákkal, képekkel is kifejezi a Biblia, így például a meghatározásai:" fölösleges a lista, nyugodtan egymás után is lehet írni, mint egyszerű felsorolást. Gondolom ez onnan maradt, hogy kezdetben kevés volt a szöveg, és akkor jól nézett ki ez. De most már jó sok szöveg van, és így csak a kinézetet rontja. Üdv. – Hamilcar Smith vita 2020. március 17., 10:20 (CET)[válasz]

Pokol[szerkesztés]

Ne vonogasd vissza, amit írtam. Az Ószövetségi és Újszövetségi pokol-részletek külön fejezetet érdemelnek a pokol büntetés helye, a kárhozat ezt jelenti az angol nyelvű cikkben is ez van, a "mindent elemésztő" pokol kapuja azt sejteti hogy lelkek meghalnak, pedig nem. A purgatóriumot nem a Jézus előtt meghaltakra találták ki, stb. Tele van ostobaságokkal az egész cikk. Én készen vagyok minden fórumon kiállni ezért. Most pedig újra beleírom ugyanazokat, amiket kitöröltél. Egy olyan embernek, aki meg is hallgat, nemcsak egyik fülén be, másikon ki, részletesen el is tudom magyarázni.

– Hamilcar Smith vita 2020. március 18., 12:25 (CET)[válasz]

Irtam neked, hogy itt nem töröljük mások nézeteit, te pedig a modernista katolikus nézetet előbb elrejtetted, aztán most végleg ki akartad venni a cikkből. Forrásolt szöveget soha nem törlünk, ezt légyszíves jól jegyezd meg.  Szét lehet bontani a kat. nézeteket, de nem az a megoldás, hogy amivel nem értünk egyet, azt töröljük. Ha nem töröltél volna, akkor a te bejegyzéseid és változtatásaid is maradtak volna a szövegben.

Lényegtelen, hogy milyen nézetei voltak Vorgrimlernek. A WP nem az Index. Lehet hogy nemsokára valaki LaVey vagy Aleister Crowley nézetét fogja beirni. Akkor azt is törölni fogod??

Nyugodtan menj az AÜ-ra. Ismernek már. Mindenesetre ők is jelezték már neked, hogy cikk-tartalmi kérdéssel nem foglalkoznak. Szóval egyszerűbb ha békéd hagyod a modernista nézetet és akkor valszi a te bejegyzésed is megmarad. Meg azt se felejtsd el, hogy a pokol-t nemcsak keresztény nézőpontból vizsgáljuk, szóval nem keresztény nézettel inditjuk a cikket. – M. V. 2020. március 18., 17:58 (CET)[válasz]

Jó, rendben. bennhagytam a vorgrimler-idézetet. – Hamilcar Smith vita 2020. március 18., 19:23 (CET)[válasz]

A Magyar Kurir-t sem vesszük ki. Ráadásul a jegyzetek végén nagy betűs piros link jelenik meg, mert vhol rosszul irtad át a cikket. Ezeket javitani kell. Amúgy meg látszik, hogy nem vagy teljesen képben a modernistákkal. Az egy gyűjtőfogalom. Ami a korai modernistákra igaz volt, az nem igaz, Vorgrimler-Rahner nézeteire, ahogy ezek sem (teljesen) - amit beirtál:

A Szentírás nem tévedhetetlen, mert emberi dokumentumok gyűjteménye. A szentháromság-tan felesleges és érthetetlen. Jézus nem váltotta meg az emberiséget és egyházat sem alapított. A történelmi Jézus más, mint a kereszténység Jézusa. Péter nem volt egyházfő. A szeplőtelen fogantatás tanítása elvetendő. A (katolikus) szentségek nem Jézustól erednek, és nem is lényegesek. A hívők szabadon fejthetik ki nézeteiket, lelkiismeretüket nem lehet az Indexhez kötni. A pokol nem örökké tartó állapot. Angyalok, ördögök nincsenek. Az utolsó kenet felesleges. A bűnbocsánat nem a papra tartozik. A házasság nem szentség, és állami hatáskörbe tartozik.

Ezeket én irtam be a cikkbe, mert a korai modernisták nézeteire volt jellemző, de ott sem biztos, hogy mindenkire, minden modernista teológusra. Nagyon kevés az anyag, ami a nézeteikről szól. Vorgrimler egy másik csoportot képvisel, és a Vatikán egyik tanácsadója volt, akinek a fő feladata az ateistákkal és más vallásúakkal folytatott párbeszéd volt. H. U. Balthasar - aki szerint "nincsen pokol" ill. "szenvedésmentes pokol" van - az is elismert teológus volt és (posztumusz) bíboros lett. Ennyit a modernisták iránti ellenszenvedről.

– M. V. 2020. március 19., 06:29 (CET)[válasz]


A magyar kurír teljesen lényegtelen a pokol létére nézve, illetve van-e ott szenvedés. 1) A Magyar Kurír, most figyelj, egy újság, nem kutatómunka. Egyetlen pap fejezte ki a saját álláspontját, ami NEM hivatalos tanítás. 2) Több helyen már le van írva, a cikkben hogy "egyesek szerint nem hely(et jelöl), hanem állapot(ot)" (mintha ez annyira lényeges lenne, hogy a gyötrelem helyhez vagy állapothoz kötődik-e). A cikkben ez már szerepel, többször kifejezetten le van írva, főszövegben.

Amit leírtam abból az mindenképpen igaz hogy vorgrimler éppen úgy tagadta a szentírás sugalmazottságát, mint a korai elődei. Kivehetem a lábjegyzetből, de attól még vorgrimler 1) modernista marad 2) tagadta a szentírás sugalmazott voltát. Egyébként meg a többit is tagadták, még ha vorgrimlerre nézve ez illeltően perpill. nincsenek bizonyítékaim. Lényegtelen. Ha az ostoba kötözködést folytatod, fogok találni, és akkor több ezer karakteres lábjegyzetben oda lesz írva. Ha ezt szeretnéd, akkor jó.

"H. U. Balthasar - aki szerint "nincsen pokol" ill. "szenvedésmentes pokol" van - az is elismert teológus volt és (posztumusz) bíboros lett. Ennyit a modernisták iránti ellenszenvedről."

Igen, így van. Ezt tagadtam valaha? pont ez bizonyítja, hogy modernista nézetek a Vatikán II révén beférkőztek az egyházba, ehhez csak meg kell nézni a wikidézeten összegyűlt dolgokat üdvösség tárgyban (balthasar = mindenki üdvözül, mindenki más aki szent, egyháztanító és egyházdoktor + az Index: kevesen üdvözülnek.) A nagy "aduász" érved így omlott össze.

– Hamilcar Smith vita 2020. március 19., 11:45 (CET)[válasz]

Olyan apró pici kicsi dolgokról nem is beszélve, hogy ha mindenki üdvözül, mi értelme keresztények lenni, vagy akár erkölcsös embernek? Ha mindenki üdvözül, akkor szószerint mindenki mindig azt csinál, amit akar, beelértve kaja pia, orgiák, drog (osho nagy volt ebben) stb, e tanítás révén ürültek ki a templomok. Isten mindenkit szeret, mehetünk a kocsmába vagy ahová akarunk. Olvasd el ezt.

– Hamilcar Smith vita 2020. március 19., 12:03 (CET)[válasz]

Re[szerkesztés]

A katolikus lexikon pokol cikke írja:

Sok vita volt a pokol tüzének természetéről is. Kétségtelen, hogy azt sem lehet a földi fizikai tűzzel azonosítani. - Olyan túlvilági valóság előtt állunk, amelyről semmiféle tapasztalatunk nincs. Ott nemcsak a tér- és időfogalmunk nem érvényes, hanem egész létformánk változik meg, azért minden naiv hasonlat és elgondolás alaptalan. Maga a dogma és a benne rejlő kinyilatkoztatás nem akarja ezt a nemtudásunkat megoldani. Ide is érvényes a kinyilatkoztatás megállapítása, hogy az az üdvösség valóságát világítja meg, de nem ad róla tárgyi ismeretet (lásd: „Szem nem látta, fül nem hallotta...”, 1Kor 2,9). Vagyis a kárhozatról szóló kinyilatkoztatás nem annyira a túlvilágról mond valamit, hanem a jelenben figyelmeztet, hogy a megígért üdvösséget el lehet veszíteni... Biztos, hogy a kárhozat lényege a „poena damni”, a kizárás ez egyetlen célból, Isten színelátásából és abból a szeretetből, amely egyedül adhat értelmet a létnek. Helyette valami üresség marad, amit az ember maga választott önzésével.

Semmi konkrétumot nem jelent ki, csak kerülgeti a kását, nem úgy mint te.

Te a nézeteiddel egyre inkább a kisebbséget képviseled, még a katolikus egyházban is. Amit Vorgrimler, Rahner vagy akár Balthasar képviselt, az meg egyre inkább elfogadottá válik nálatok.

Te pl. (talán) a Biblia szó szerinti sugalmazottságát veszed. Az örökkévaló, örökké égő pokol stb. alapján ezt gyanítom. És ezt az egyre inkább kisebbségi nézetet próbálod hangsúlyozni a WP-n is, mintha a katolikusok zöme azt vallaná. Ez a gond.

De akkor mi a helyzet pl. a teremtéstörténettel? Azt is szó szerint veszed vagy nem? Vagy az épp kivétel az egészből??

Nem arról van szó, hogy mindenki üdvözül. Arról van szó, hogy a Bibliában nagyon kevés utalás van pl. a pokolra, és ezen helyek alapján nagy a bizonytalanság, hogy miféle túlvilági hely vagy állapot lehet az. Másrészt a Biblia bár szent irat, emberi tévedések is belekerültek. Elég csak megnézni azokat a szakaszokat amikor pl. a féltékeny és haragos stb. Istenről beszél. Isten nem ember, hogy ilyen jellemtulajdonságai legyenek.

Vagy épp, hogy a 7. napon, a teremtés után Isten megpihent. Istennek nincs szüksége pihenésre, ő az örök tett és nyugalom. Főleg nem földi nap alapján fog megpihenni.

Én ismerem a többi szent irat nagy részét is, és ezekre ugyanúgy jellemző, hogy részben igazság, részben tévedés is van bennük. Vagy te csak úgy gondolod, hogy az ókorban kizárólag a zsidók voltak Isten kiválasztott népe, mert a zsidó Bibliában (Ószövetség) erről van szó?? Ma pedig csak azok üdvözülnek, akik elfogadják a kereszténységet, és azon belül is a katolikus vallást, mert az egyház ezt tanítja?? A többi mind elkárhozik?? Az is, aki soha nem hallott Krisztusról meg a pápáról??

Miért kizárólag a palesztinai események és az ott sugalmazott szent iratok volnának páratlan jelentőségűek az emberiség üdvössége szempontjából, és miért kellene a többi nagy vallási alak megjelenésének és a többi vallás szent könyveinek csak múló értéket tulajdonítani? Nem volna okosabb azt feltételezni, hogy Isten az összes nagy mesterben, valamennyi régióban és minden korban újból megnyilatkozott?

Osho nem vett részt a piálásban, drogozásban stb. Az, hogy bizonyos követői félreértettek dolgokat, más kérdés. Hogy pedig Osho hogy élt, hány Bentley-je volt stb. az az ő magánélete. Ő felel az életéért. Olvastam 1-2 könyvét, de azokból sokkal többet lehet spirituálisan tanulni, mint a legtöbb keresztény könyvből. Érződik rajta, hogy megvilágosodott volt, ami a legtöbb keresztény szerzőnél nem. – M. V. 2020. március 19., 13:40 (CET)[válasz]


A modernista tanítás beférkőzött az egyházba, ezt állítottam eddig is, ezt gondoltam mindig is. Az általad leírt modernista nézetek a modernizmus szócikkben(melyek legyenek csak korai modernistákra jellemzőek, de a későbbiek miért mérsékelték volna az egyre liberálisabb légkörben a tanaikat? manapság már szószerint mindent lehet mondani...) a katolikus hit halálát jelentik, illetve bármiféle vallásos hit (a protestánsét is) halálát jelentik (ha valaki őket elhiszi). A modernisták felforgatók, forradalmárok, céljuk a hagyományos tanítás aláásása, kétségbe vonása, tagadása. A korai modernista nézetek logikus végkifejlete az ateizmus, méghozzá teljes lelki nyugalommal. Jézus nem volt Isten, a szentírás kitaláció, és így tovább. Olvasd el az általad leírt listát párszor, ez mindenféle hitnek a halála.

Maga VI Pál pápa, az egyik legnagyobb liberálisok egyike állapította meg 1972. jún 29-én, (Péter-Pál napján, amikor a papszentelések szoktak történni): "a Sátán füstje néhány repedésen át behatolt Isten templomába, utat tört magának a kétség, bizonytlanság, problémázás, nyugtalanság, elégedetlenség, szembeszegülés... a kétség belépett lelkiismeretünkbe." Ugyanő korábban (1969 dec 7): Az Egyház nyugtalan, önkritikus órája ez, amelyet még önpusztításnak is nevezhetnék. Egyfajta heveny és bonyolult belső összeomlás ez. Mintha az Egyház önmagát verné." Vagyis a II Vatikáni zsinat a pápa által is elismerten egy katasztrófa volt. ha elolvastad amit linkeltem, az erkölcsteológia összeomlása, a missziók összeomlása stb mind erre vall (Jézus: gyümölcseiről ismeritek meg a fát).

(Ugyanakkor a katolikus hit alapjai érintetlenek maradtak, mivel a katolikus hitet dogmák határozzák meg. a II Vaticanum kifejzetten óvakodott tőle, hogy dogmákat fogalmazzon meg. Vagyis két tanítás létezik egymás mellett.)

a katolikus lexikon szerkesztőit nem ismerem, de liberáis/modernista ez is. Szent Tamás a summa theologiae munkájában, 6 fólió oldalon klersztül tárgyalja, hogy szerinte a pokolbéli tűz miért valós (fizikai) tűz. ami a dogmákat illeti, két dogmát találtam a pokolra vonatkozóan, innen (Ludwig Ott: Fundametals of Catholic dogma -1952- összefoglalása). 1)The souls of those who die in the condition of personal grievous sin enter Hell. 2)The punishment of Hell lasts for all eternity.

Amennyiben a katolikus egyház egy zsarnoki képződmény lenne, biztos sok dogmát alkotott volna, hogy az embereket ezzel ijesztegesse. De csak ez a kettő van. Ezt játszotta ki 1) balthasar azzal hogy hát igazából senki nem jut oda és 2) Küng aki szerint a büntetés a pokolban az csak annyi, hogy nem láthatják színről-színre Istent. (Nagy szám, mi sem látjuk itt a földön, mégis viszonylag jól megvagyunk.) Ez logikusan ugyanoda lyukaszt ki minket, mint a fentebbi korai modernista tanítás. Úgyse jutok a pokolba, de ha odajutok, se szenvedek igazán. Magyarul azt csinálok amit akarok.

Teremtéstörténet: én a teisztikus evolúcióban hiszek, múlt évben jelent meg egy könyv Frances Collins írta.: Isten ábécéje - egy tudós érvei a hit mellett. Csak egy gondolatmenet, nagyon röviden. a tudomány képtelen filozófiai kérdéseket megválaszolni pl mi az élet, mi az élet értelme, van-e élet a halál után stb, mivel a tudomány csak azzal foglakozik, amit műszerrel mérni lehet. Namost az hogy Lélek nem lehet műszerrel megmérni, meg azt sem, hogy Isten. Tehát ezért az válasz, hogy akkor nincsen lélek, illetve Isten? persze hogy nem. A tudomány csak a természetes dogokkal foglalkozhat eleve. Vagyis az tudós aki kijelentget olyanokat hogy "nincs isten mert nem tudtam megmérni", az téved. A tudomány némileg a vallás helyébe lépett, ezért is tudnak bizonyos tudósokat mint pl Richard Dawkins egyfajta guruvá fölépíteni. persze ettől még az istenhit köszöni megvan, lásd John Lennox előadását a Harvard egyetemen.

"Elég csak megnézni azokat a szakaszokat amikor pl. a féltékeny és haragos stb. Istenről beszél. Isten nem ember, hogy ilyen jellemtulajdonságai legyenek."

Aki szeret, az féltékeny, ha te mást szeretsz. Ha Isten helyet bálványokban hiszel, pl babona, tudomány, emberalkotta pótlékokban, azzal Isten szeretetét sérted meg. Isten személyes szeret mindannyiunkat. Isten személyében végtelen a szeretet, de végtelen az igazságosság is. Ha folyamatosan valaki visszaél a szeretettel (a halála pillanatáig), lesújt rá az igazságosság.

"Én ismerem a többi szent irat nagy részét is, és ezekre ugyanúgy jellemző, hogy részben igazság, részben tévedés is van bennük."

Ez egyszerű. Mit tartunk Jézusról, ki volt Ő? 1) egy őrült 2) egy csaló) 3) egy félreértett hippi aki azt akarta, "mindenki lazítson" 4) ezek tetszőleges keveréke.

5) vagy pedig az volt, aki mondta hogy volt: az élő Isten fia. Amennyiben ez a lehetőséget fogadjuk el, akkor amellett hogy egy teljes világ nyílik meg előttünk, Jézus mondásai a bűnről, pokolról, szeretetről mint legfőbb parancsról, Mennyről, Isten országáról, jóról és rosszról amelyek egy összefüggő rendszerbe állnak össze. Pál apostol: ha Jézus nem támadt fel, a hitünknek semmi értelme (1 Kor 15:14). Ha csak egy "jó fej" ember volt akkor köszönjük szépen, de legföljebb jótanács, amiket adhat. A világtörténelemben egyedül Jézus lépett föl azzal az állítással, hogy ő az (egyedüli, örökkön élő) Isten fia, ami elég figyelemreméltó. Csodákat művelt, ördögöket űzött, harmadnapra föltámadott a halálból. Idetartozik a szentírás sugalmazottsága és tévedhetetlensége, amit a Jézus által megígért és elküldött Szentlélek segítségével írtak és állították össze a 350-es években, a keresztényüldözések alábbhagyván, amikor végre nem kellett az életükért aggódni. (Aki persze Jézus istenségét elveti, annak ez alapból kuka.) A modernista sokatmondóan leírja hogy TÖBBSZÁZ ÉV TELT EL, Jézus működése és a szerkesztett Biblia között, és akkor? S lehető legelső fönnmaradt kéziratokban (250-es évek) ugyanaz szerepel, mint amit most olvasunk. persze akkor ez azt jelenti, hogy azelőtt írkáltak bele stb. Aki a hitet meg akarja támadni, az mindig találni fog valami homályos foltot, hogy "na akkor itt van a trükk elásva". kicsit vissztérve, legérdekesebb kérdés, hogy Jézus valóban föltámadott-e vagy sem, e témában itt egy nagyon jó előadás. Még egy dolog: Nagy Sándorról, aki a Kr e. 300-as években élt, a legelső fennmaradt írásos feljegyzés 200 évvel későbbről származik, mégsem kételkedik senki nagy Sándor létében, vagy hogy tényleg azt csinálta, amit följegyeztek róla.

(Az őskeresztény koról a keresztényüldözések miatt (részben) hiányos forrásokat kihasználván a liberálisok egyfajta hippi-kommunát vizionálnak vissza, ahol mindenki szereti egymást meg énekelnek meg táncikálnak meg harminckétfogas mosolyok mindenhol meg kumbaja a lenyugvó nap fényében meg hasonló hülyeségek. Már akkor is voltak püspökök, már akkor is voltak papok - hierarchia, a Tízparancsolat ugyanúgy érvényes volt, Jézus mondásai a bűnről, stb.)

"Vagy épp, hogy a 7. napon, a teremtés után Isten megpihent. Istennek nincs szüksége pihenésre, ő az örök tett és nyugalom. Főleg nem földi nap alapján fog megpihenni." a szövegrészlet: "A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett" jelentheti azt, hogy egyszerűen abbahagyta a munkát értsd már nem dolgozott tovább. János 17. fejezete elmondja, hogy Isten folyamatosan mozgásban tartja a dolgokat, itt egyszerűen a világ teremtését fejezte be, ezt hagyta abba. Az akkori nyelvezettel leírva ez lehet megpihenés.

"Vagy te csak úgy gondolod, hogy az ókorban kizárólag a zsidók voltak Isten kiválasztott népe, mert a zsidó Bibliában (Ószövetség) erről van szó?? Ma pedig csak azok üdvözülnek, akik elfogadják a kereszténységet, és azon belül is a katolikus vallást, mert az egyház ezt tanítja?? A többi mind elkárhozik?? Az is, aki soha nem hallott Krisztusról meg a pápáról?? "

1) igen, csak a zsidók voltak (azért mert Isten személyesen elhívta Ábrahámot), de ez egyáltalán nem jelenti azt hogy automatice mindenki más pokolra került 2) Jézus Péterre alapította az Egyházát, nem pedig bárki másra, a Katolikus egyház pedig az apostolok megőrizte és továbbadta Szent hagyományra és a Szentírásra épül. a nemkersztények és nemkatolikusok végzete itten van tárgyalva: Extra Ecclesiam nulla salus a keresztség nélküliek végzete c. fejezet. Jézus szavai szerint mindenkit meg kell keresztelni, aki az Ő Egyházának tagja akar lenni. a keresztség szertartása mindent bűn eltöröl. ez azt jelenti, egybites liberálisként, hogy mindenki aki nincsen megkeresztelve, pokolra jut? olvasd el.

"Miért kizárólag a palesztinai események és az ott sugalmazott szent iratok volnának páratlan jelentőségűek az emberiség üdvössége szempontjából, és miért kellene a többi nagy vallási alak megjelenésének és a többi vallás szent könyveinek csak múló értéket tulajdonítani? Nem volna okosabb azt feltételezni, hogy Isten az összes nagy mesterben, valamennyi régióban és minden korban újból megnyilatkozott? "

Nem, mert Jézus vagy Isten fia volt (Kereszténység), vagy pedig csak egy ember, igaz nagy próféta, aki Mohamednek készítette elő a talajt (Iszlám). Ez csak egy példa. De ott van amit a Talmud mond Jézusról (Judaizmus). Más: vagy egyszer élünk (kereszténység, judaizmus, iszlám), vagy reinkarnáció van (keleti vallások, hinduizmus, buddhizmus stb). A kettő kizárja egymást. Vagy Jézusnak és az ő idejében lévő zsidó hagyománynak amely a próféták tanításán alapult (próféták = Isten választotta emberek) van igaza, vagy pedig a végtelen újjászületések eszméjének. Ha kell tudok idézni rengeteget a Bibliából, amely az egyszeri élést mondja, ellentmondva a reinkarnációnak. A különféle vallások alapvető dolgokban különböznek egymástól.

A másik hogy amint elkezdjük hogy "minden vallásban van valami igazság", onnantól ki dönti el hogy melyik vallásban mi az? Onnantól az van hogy minden ember összeállít magának egy svédasztalt, nekem ez tetszik, nekem az, ez nem tetszik, vagyis az ember saját magát nevezi ki döntőbíróvá, ami által persze mindenki egy saját de a másiktól mégis különböző vallású lesz (nekem ez teszik, neked az), vagyis mindenkinek lesz egy saját vallása, aminek középpontjában önmaga van, hiszen saját maga által állította össze.

Ez az önistenítés, ezt művelték a "kozmikus lovasok", sai baba, osho, swami muktananda,(meg oskan mások, maharishi -TM, prabhupada -krisna-mozgalom mindegyiknek előbb-utóbb nyilvánvalóvá lett a sátáni eredete, a gyümölcsei által. Tal Brooke könyve erről kötelező.

"Osho nem vett részt a piálásban, drogozásban stb. Az, hogy bizonyos követői félreértettek dolgokat, más kérdés. Hogy pedig Osho hogy élt, hány Bentley-je volt stb. az az ő magánélete. Ő felel az életéért. Olvastam 1-2 könyvét, de azokból sokkal többet lehet spirituálisan tanulni, mint a legtöbb keresztény könyvből. Érződik rajta, hogy megvilágosodott volt, ami a legtöbb keresztény szerzőnél nem. "

Amikor valakinek 90 rolls-royce-ja van és 20 repülőgépe, az nem önistenítés? amikor valaki a drágaköves karórákat gyűjti nem önistenítés? amikor valaki magáról egy várost neveztet el -Rajneeshpuram- az nem önistenítés? 2) a nyilvánvaló haugságokat hagyjuk is, mint hogy pl. Bhagwan (Osho) szerint Jézus azt tanította, hogy "a megváltás a szexen keresztül történt." (Ralph Rath: The New Age. Greenlawn press 37. old) A testőrének leírása a kéjgázos alkalmakról itt olvasható. És egy ilyen embert istenítenek még ma is.

– Hamilcar Smith vita 2020. március 19., 18:35 (CET)[válasz]

Re2[szerkesztés]

Látszik, hogy tudsz ezt-azt. A fentebbi témákkal kapcs. katolikus általános nézetekkel kapcsolatban viszont vagy hazudtál nekem vagy kissé tájékozatlan vagy.

A Magyar Kurir-ban a pokolról leírtak, most figyelj, nem egy pap és egy újság véleménye, hanem az egyház mai általános véleménye. [1] [2][3][4] Te meg a saját álláspontod, ill. 100 ill. több száz évvel ezelőtti nézeteket próbálsz hangsúlyozni a WP-n, mint ha még mindig ez a konzervativ nézet lenne elfogadott.

Ha pedig a Biblia pokolról szóló kijelentéseit szó szerint veszed, akkor a bibliai teremtést miért nem veszed szó szerint??? Világosan ott van minden teremtési napnál, hogy lett este, lett reggel következő nap. Vagyis ezt a történetet akkor nem lehet szimbolikusan venni. Hogy tudod egyáltalán összeegyeztetni az Isten-hited az evolúcióval??

  • A fejlődéselmélet nem egyeztethető össze Isten mindenhatóságával; hiszen ha Övé minden hatalom, akkor képes egy pillanat alatt megteremteni a világegyetemet. Miért nyújtaná el nagyon hosszú korszakokon keresztül?
  • A fejlődéselmélet nem egyeztethető össze Isten lényével. Ha a fejlődési folyamat célja a hasonlatosságára teremtett ember volt, akkor Isten bizonyosan nem várt volna a geológiai idő legvégéig, hogy személyiséget teremtsen. Nem lehetett közösségben kőzetekkel vagy tengerekkel, sőt a dinoszauruszokkal vagy a gliptodonokkal sem.
  • A fejlődéselmélet nem egyeztethető össze Isten mindentudásával. A fejlődéstörténet az evolucionista geológusok értelmezése szerint az ősmaradványok alapján tele van kihalással, torzszülöttekkel, a fejlődés zsákutcáival.
  • A fejlődéselmélet nem egyeztethető össze Isten szeretetével. A feltételezett fejlődés legjobb bizonyítékai az ősmaradványok, amelyek ékesen beszélnek a kegyetlen, viharokkal és földmozgásokkal, betegségekkel és éhínségekkel, a létért folytatott küzdelemmel és erőszakos halállal teli világról. A Biblia alapján a bűn és a vele járó átok megjelenése előtt a teremtés tökéletes volt és nem léteztek ezek a dolgok.
  • A fejlődéselmélet nem egyeztethető össze Isten céltudatosságával. Ha Isten célja az ember teremtése és megváltása volt - ahogyan a teista evolucionisták feltételezhetően hiszik - érthetetlennek tűnik, hogy évmilliárdokat veszteget el céltalanul bukdácsoló fejlődéssel, mielőtt a lényegre tér.

A modernizmusban, 1907 után, igenis hajtóvadászat folyt. Ha Adriányi Gábor ide vagy oda neked, itt van egy újabb katolikus (konzervativ!) szerzo leirása: "Umberto Benigni (1862-1934) prelátus volt, aki létrehozta a Sodalitium Pianum (1909) elnevezésű titkos - inkvizíciós - jellegű szervezetet. Ennek az volt a célja, hogy püspökök megkerülésével megfigyelje és megbüntesse mindazokat, akik gyanúsnak látszottak. A Benigni-féle mozgalom kellemetlen következménye lett, hogy számos jószándékú és egyháziasan gondolkodó tudóst is jogtalanul meghurcoltak."[5]

Az, hogy Jézus Isten fia volt, az a te véleményed, meg a kereszténység többségé. A modernisták is hangsúlyozták, hogy a történelem Krisztusa nem azonos a hit Krisztusával, az evangéliumok által megrajzolt Krisztussal. A Biblia egyébként is "Isten gyermekeit", a hívőket is Isten fiainak nevezi, mégsem Isten inkarnációi a Földön. Ezért írtam neked, hogy minden szent iratba belekerültek tévedések, ahogy a kereszténység nézeteibe is. A többi világvallás közül a legtöbb elismeri Jézus létezését, és hogy Isten képviselője volt, de tagadják azt, hogy maga lett volna Isten vagy azonos vele. Hogy beszélhetett volna az evangéliumokban Jézus önmagával, amikor Istenről beszél? Az iszlám határozottan kijelenti, hogy Istennek nincs fia, és hogy a kereszténységbe Jézus követői egy csomó hamis tanítást szőttek bele. A Korán 5. szúrája mondja, hogy a keresztények sok mindent elfeledtek abból, amit nekik mondottak, és ezért az Isten ellenségeskedést és gyűlöletet támasztott közöttük a feltámadás napjáig. A sok keresztény iskola, szekta és egyház harca annak következménye, hogy szem elől tévesztették az igazságot.

katolikus-honlap.hu:

A katolikus teológusok kijelentették, hogy Krisztus a Máté 16. fejezetében leírt szavakat sohasem ejtette ki – ezzel megszűnt a bizonyíték arra nézve, hogy az Egyházat maga Jézus Krisztus alapította. Ezt nem csak az egyik vagy másik teológus állítja, hanem itt már egy a modern katolikus teológiában széles körben elfogadott nézetről van szó.

– M. V. 2020. március 22., 08:55 (CET)[válasz]

Re3.[szerkesztés]

A Katolikus Egyház úgy működik, hogy különböző súlyú megfogalmazások vannak melyek különböző súlyú érvénnyel bírnak. Érvényben elsők a (de fide), dogmák, utána különböző fokozatok vannak, melyek mind-mind kevésbé érvényesek (sententia fidei proxima, sententia ad fidem pertinens, sententia communis stb). Dogma a Katolikus egyházban. Tizenvalahány éve szerkeszted a wikipédiát, most találkoztál ezzel először.

a pokolról ami dogma, az általam idézett kettő: 1) a személyes súlyos bűn állapotában mennek oda 2) örökké tart. Ami ezen túl van, az különböző mértékig vitatható.

Az pl sententia communis: hogy a pokolban mindenki az életben elkövetett bűneinek megfelelően szenved, súlyosságot és gyakoriságot illetően. Akik súlyosabb bűnöket követek el, jobban szenvednek, és akik gyakrabban követték el, szintén jobban, stb.

Az általad idézett források egyike sem dogma. Az általános kihallgatáson (1999-ben) a pápa saját véleményét mondta, a mandineren ugye a kérdés hogy senki sem tudja, tkp mit mondott vagy nem mondott a pápa, vagyis még forrásnak is kétes, de Szilvay ott is leszögezi a katekizmust: "A Katekizmus leszögezi: „Az Egyház tanítása állítja a pokol létét és örökkétartó voltát.” Eszerint „a pokol legsúlyosabb kínja az örök elszakítottság Istentől, akiben egyedül talál az ember életet és boldogságot, melyre teremtetett és amire vágyakozik.” Ugyanakkor „Isten senkit nem rendel eleve arra, hogy a pokolba jusson; ehhez ugyanis az Istentől való szándékos elfordulás (halálos bűn) és a mindvégig való megátalkodottság kell.” Ide tartozik az is, hogy „a Gonosz nem valami elvont fogalom, hanem személyt jelent, a Sátánt, a Gonoszt jelenti, az angyalt, aki szembeszegül Istennel.” Ugyanerre hívta fel a figyelmet a 2014-ben Ferenc pápa által boldoggá avatott, várhatóan 2018-ban szentté avatandó VI. Pál pápa is."

Namármost a katekizmusok nem tévedhetetlenek (kivéve egy a katekizmust, a Tridenti katekizmust), én pl nem vagyok biztos benne hogy tényleg az Istentől elszakítottság a legnagyobb kín a pokolban, lehet így van, lehet nem, de ez mind másodlagos. Még egyszerűbben fogalmazok. Egy példa:

1) X püspök vagy bíboros vagy pápa azt mondja, hogy "énszerintem a pokol nem hely, hanem állapot" - teljesen rendben van.

2) X püspök vagy bíboros vagy pápa azt mondja, hogy " Katolikus egyház tanítása, hogy pokol nem hely, hanem állapot" - ez esetben az illető eltér a Katolikus egyház tanításától, vagy nagyon súlyosan téved, vagy hazudik, ilyenkor általában rövid úton kiderül, melyik, mert az ilyen dolgokat nem szoktak annyiban hagyni. Ferenc pápa esetéről, akinek Scalfari tulajdonítja az egészet(hogy ezt mondta), szintén a cikkből (amit láthatóan nem olvastál végig): "Az már a legelső alkalmakkor kiderült, hogy valami nem stimmelt: a baloldali lap idős, akkor 90 éves ateista munkatársa állítólag emlékezetből gépelte és foglalta össze a pápával való magánbeszélgetését már 2014-ben is, benne olyan megjegyzésekkel, hogy Ferenc pápa szerint ötvenből egy pap (azaz világszerte nyolcezer pap) pedofil. Diktafon nem volt. Jegyzetek sem. Arról sem tudni semmi biztosat, hogy egyáltalán „on the record” volt-e a beszélgetés." Ez egy komolyanvehetetlen ügy. az angol nyelvű wikipédia (pope Francis): "Scalfari later said he believed the Pope denied the existence of hell, but admitted he did not take notes during their chat, and may have misremembered Francis's words, having made mistakes about him before.[271]" "misremember", nézd meg a szótárban mit jelent. "having made mistakes about him before" már előtte is követet el hibákat vele (a pápával) kapcsolatban.

Nincs benne semmi bizonyíték semmire. A pápa vagy mondta (hogy ő -és nem az egyház- ezt gondolja), vagy nem mondta, az újságíró vagy jól emlékezett, vagy rosszul emlékezett, vagy saját kútfőből kitalált pár dolgot. Egy ilyen ügyet hozol bizonyítéknak? LOL.

Origo, mint forrás:) "A pokol mibenlétét már a múlt héten tisztázta a Civitta Cattolica című olasz jezsuita." A Civitta Cattolica egy újság, nem pedig egy "jezsuita". LOL. Lehet jezsuita lapot akartak írni? Ez sem dogma. Bármely katolikus nyugodtan vallhatja, hogy pokol az egy hely. Az hogy az origó nevű (szenny)bulvárlap sietősen, összefoglalt valamit amiről fogalma sem volt, arról én nem tehetek. Az újságírók nem teológusok, és ez látszik is.

  • Te meg a saját álláspontod, ill. 100 ill. több száz évvel ezelőtti nézeteket próbálsz hangsúlyozni a WP-n, mint ha még mindig ez a konzervativ nézet lenne elfogadott.

Én mindenhová odaírom, hogy a hagyományos katolikus tanítás szerint, ami azt jelenti, hogy 1) a katolikus dogmák szerint, amelyek örökké érvényesek 2) az 1962 előtti tanítás szerint, amely sokkal jobban kifejezett dolgokat, mint az azóta lévő, mely esetenként kétértelmű. Ezt jelenti a hagyományos. De ettől függetlenül idézek 1962 után megjelent katolikus munkákból is, nézd meg az évszámait a hivatkoztam könyveknek, fogsz pár éve megjelenteket is találni.

Isten a világ teremtését az emberrel mint cél képzelte el, ilyetén teljesen belefér hogy hét (valójában hat, ugye a hetediken nem csinált semmit) nap alatt teremtette a világot. Azt akarta, hogy ez az egész könnyen megérthető, befogadható legyen. De van itt egy másik dolog: 3 perces videó.

az egész videó egy gyöngyszem,de csak egy példa: mi van ha a világ 5 perccel ezelőtt jött létre, úgy hogy öregnek (14 milliárd évesnek) tűnjék? egyetlen tudós sem tud neked erre válaszolni. A tudomány egy nagyon behatárolt valami, csakis a fizikailag mérhető dolgokkal foglalkozni. Istent nem lehet fizikai műszerrel megmérni. Isten hatalmát sem. Isten gondolkodását sem.

Isten megteremthette a világot 7 nap alatt úgy, hogy 14 milliárd évesnek tűnjék. Azért, mert mi emberek vagyunk a teremtés végpontja, vagy legalábbis ennek a teremtésnek végpontja. Lehet lesz még több teremtés is, nem tudom, annyira nem is érdekel, de Isten személye fontos hogy erre kitérjek. Amellett a hétnapos teremtés értelmezhető jelképesen is, Frances Collins is így tesz. rengeteg tudós van aki így tesz. A katolikus tanításban semmi sem szól arról, hogy ezt a hat napot 6x24 óraként kell értelmezni.

  • A fejlődéselmélet nem egyeztethető össze Isten mindenhatóságával; hiszen ha Övé minden hatalom, akkor képes egy pillanat alatt megteremteni a világegyetemet. Miért nyújtaná el nagyon hosszú korszakokon keresztül?

Ha Isten nyilvánvaló lenne a természetből, akkor mindenki tudná hogy Ő létezik. De Isten azt akarja A Biblia és Jézus szavai alapján, hogy higgyünk benne, és szabad akaratunkból kövessük őt. (Hit = nincs rá bizonyítékom, de hiszek benne.) Ha Isten olyan egyértelmű lenne, mint a 2+2=4, akkor az emberek azért követnék őt, mert nyilvánvaló a léte, vagyis nem lenne szabadságuk őt a szabad akaratukból követni. Isten szabad akaratot adott nekünk, amihez tartozik Isten elvetésének lehetősége is. Ha Isten a természetből nyilvánvaló lenne, nem lehetne Őt elvetni.

Ezt azt jelenti, hogy ha a világ nem 14 milliárd évesnek tűnne, hanem sokkal sokkal fiatalabbnak, az akadályozna az embereket abban, hogy higgyenek az Istenben.

Még egy dolog. Amellett hogy Isten képes valamire, még nem is biztos hogy azt meg is akarja tenni. Én képes lennék lelépni a tízemeletes ház tetejéről, de nem akarom megtenni. Ostobaság azt hinni, hogy csak mert képes vagyok valamire, ezért meg is akarom azt tenni.

  • A fejlődéselmélet nem egyeztethető össze Isten lényével. Ha a fejlődési folyamat célja a hasonlatosságára teremtett ember volt, akkor Isten bizonyosan nem várt volna a geológiai idő legvégéig, hogy személyiséget teremtsen. Nem lehetett közösségben kőzetekkel vagy tengerekkel, sőt a dinoszauruszokkal vagy a gliptodonokkal sem.

Miért ne várt volna? Éppen hogy az a fejlődés lényege, hogy legértékesebb dolog a végén van. "Nem lehetett közösségben" ez mit jelent? Gondolom valaki angolról fordított valami listát, amit ide beraktál, de vagy az angol vagy a magyar nyelvvel hadilábon álltak, vagy mindkettővel. LOL. A szentírás kijelenti, hogy "porból vagy és oda is térsz vissza" vagyis a porral "közösségben" vagyunk (ha jól értem a "közösséget"). Ez alázatra tanít minket. Az angyalok azok, akik tisztán szellemi lények. De a feltámadás után az üdvözültek új testet fognak kapni, ami ez a test lesz, de mégis más. Lásd jelenések könyve.

  • A fejlődéselmélet nem egyeztethető össze Isten mindentudásával. A fejlődéstörténet az evolucionista geológusok értelmezése szerint az ősmaradványok alapján tele van kihalással, torzszülöttekkel, a fejlődés zsákutcáival.

Mint az előbb: ha Isten léte az ősmaradványok alapján nyilvánvaló lenne, elveszne a szabadság, hogy benne higgyünk.

  • A fejlődéselmélet nem egyeztethető össze Isten szeretetével. A feltételezett fejlődés legjobb bizonyítékai az ősmaradványok, amelyek ékesen beszélnek a kegyetlen, viharokkal és földmozgásokkal, betegségekkel és éhínségekkel, a létért folytatott küzdelemmel és erőszakos halállal teli világról. A Biblia alapján a bűn és a vele járó átok megjelenése előtt a teremtés tökéletes volt és nem léteztek ezek a dolgok.

Úgy általában ezzel már foglalkoztak a hittudósok, zsidó apokrifek szerint a világ állapota a bűnbeeséskor romlott meg, lett olyan, mint most. De úgy általában kijelenthető: az állatnak nincsen halhatatlan lelke, az embernek van. Még ha ezek a katasztrófák meg is történtek, az állat lelke nem halhatalan.

A katolikus dogmatika szerint, amely fölülír bármely katekizmust, ez a helyzet: Ludwig Ott: Fundamentals of Catholic Dogma. De amellett, Istent nem lehet emberi mércével megítélni. Szodoma és Gomorra városainak elpusztítása miképpen egyeztethető össze az isteni szeretettel? Isten miért engedi a gonoszt, a szegénységet, a betegséget, a szenvedést? stb. Isten szabad akaratot adott nekünk jót cselekedni és rosszat cselekedni. A bűnbeesés által az ember hajdani tökéletes állapota megromlott. A gonosz a jó hiánya, vagyis nem isten teremtette, hanem a teremtés rendjének megbomlásakor (Ádám és Éva evett a fáról, angyalok lázadása a mennyben) keletkezett (persze ettől még lehet valaki gonosszá, és a sátán is létezhet, és létezik is). Ez mind-mind a szabad akarat következménye. Szabad akarat hiányában viszont csak beprogramozott robotok lennénk. Ami az evolúció során történt katssztrófákat illeti: amit előzőleg elmondtam, ide is érvényes + az összes katsztrófában meghalt állat lelke sem ér fel egyetlen ember lelkével.

  • A fejlődéselmélet nem egyeztethető össze Isten céltudatosságával. Ha Isten célja az ember teremtése és megváltása volt - ahogyan a teista evolucionisták feltételezhetően hiszik - érthetetlennek tűnik, hogy évmilliárdokat veszteget el céltalanul bukdácsoló fejlődéssel, mielőtt a lényegre tér.

Ez is ugyanaz: ha Isten léte nyilvánvaló lenne, senki nem hinne benne. Lehet pont az volt a célja Istennek, hogy a sok ateista lyukra fusson. Volt pár éve egy Pew research közvélemyénkutatás, mely szerint a tudósok 40%-a vallotta, hogy hisz Istenben.

Most néztem meg hogy pár kreacionista érvet hoztál, (de nem írom át, amit eddig írtam, hadd maradjon csak), de az hogy pár déli (american south) evangelikál meg talán baptista mit gondol erről... mások meg mást gondolnak. Az istenhittel összegyeztethető a fejlődés eszméje (még ha nem is úgy, ahogy az evolúciót az ateisták elképzelik).

  • itt van egy újabb katolikus (konzervativ!) szerzo leirása: "Umberto Benigni (1862-1934) prelátus volt, aki létrehozta a Sodalitium Pianum (1909) elnevezésű titkos - inkvizíciós - jellegű szervezetet. Ennek az volt a célja, hogy püspökök megkerülésével megfigyelje és megbüntesse mindazokat, akik gyanúsnak látszottak. A Benigni-féle mozgalom kellemetlen következménye lett, hogy számos jószándékú és egyháziasan gondolkodó tudóst is jogtalanul meghurcoltak."[5]

Nem érted. A hajtóvadászat egy olyan vadászat, amikor a vadászok és kutyák hajtják a vadat. Ha mondjuk azt írod hogy "modernisták ellen szervezett üldözés volt", nekem az már jó. Az újságírók (azok közül is a rosszabbak) használnak ilyen drámai szavakat, hogy "hajtóvadászat", ennél legyünk már többek színvonalban.

  • Az, hogy Jézus Isten fia volt, az a te véleményed, meg a kereszténység többségé.

az összes katolikusé, ortodoxé és protestánsok legalább 90%-áé. A niceai zsinat (325) leszögezte a homouszioszt, ez volt a keresztények legelső zsinata. Jézus: én és az Atya egyek vagyunk (Jn 10:30), most nem idézem a többtucat más szentírási részt ahol vagy ugynezt mondja, vagy amit mond, ezt jelenti.

  • A modernisták is hangsúlyozták, hogy a történelem Krisztusa nem azonos a hit Krisztusával, az evangéliumok által megrajzolt Krisztussal. A Biblia egyébként is "Isten gyermekeit", a hívőket is Isten fiainak nevezi, mégsem Isten inkarnációi a Földön.

Ez nagyon egyszerű, a gyermek lehet fiú meg lány is, míg Jézus csak férfi volt. Isten gyermekei vagyuk ez így van. Ahol a Biblia "Isten fiait" használ (túlnyomórészt Pál apostol leveleiben)) ott ezt így kell érteni. Ez nem mond ellent Jézus istenemberségének, amit a Nicei zsinat leszögezett, és amit a kersztények 99%-a érvényesnek fogad el. "a történelem Krisztusa nem azonos a hit Krisztusával" oké, mi az amiben nem azonos? melyik modenista szerint? a másik modernista szerint mi a helyzet? a modernisták egyetértenek ebben? Ez is csak egy célzott támadás, hogy az evangéliumok hitelességét és Jézus szerepét aláássák.

  • Ezért írtam neked, hogy minden szent iratba belekerültek tévedések, ahogy a kereszténység nézeteibe is.

Amiket fölhoztál érveket, azokra más magyarázat is van, mint amit állítasz. Igazából harmatgyenge kifogások, hogy akkor most gyermekei vagy fiai, hogy a amodernisták szerint Jézus részben vagy teljesen más volt mint az evangéliumokban... érdekes, mert míg nem találnak fel egy időgépet, nem mennek vissza és veszik az egészet videóra, addig az én véleményem is ér annyit, mint az övék, tudományos szempontból legalábbis. Maradjunk annyiban, hogy modernisták nagyon távol vannak attól, hogy az evangéliumokat megcáfolják.

  • A többi világvallás közül a legtöbb elismeri Jézus létezését, és hogy Isten képviselője volt, de tagadják azt, hogy maga lett volna Isten vagy azonos vele. Hogy beszélhetett volna az evangéliumokban Jézus önmagával, amikor Istenről beszél?

Ez micsoda? Nem érted a Szentháromságot? A Szentháromság három személy, de egy Isten. Az Atya Isten a mennyben, Jézus Isten a földön (aki emberré is lett), a Szentlélek pedig bennünk (a kegyelem állapotában). Azért tud önmagával beszélgetni, mert külön személy. Aki gondolkozott már hangosan, vagy vitatkoztt önmagával, az tudja, ez lehetséges, pedig mi még külön személyek sem vagyunk. A Szentháromságban még a hetednapi adventisták is hisznek, többségük.

  • Az iszlám határozottan kijelenti, hogy Istennek nincs fia, és hogy a kereszténységbe Jézus követői egy csomó hamis tanítást szőttek bele. A Korán 5. szúrája mondja, hogy a keresztények sok mindent elfeledtek abból, amit nekik mondottak, és ezért az Isten ellenségeskedést és gyűlöletet támasztott közöttük a feltámadás napjáig. A sok keresztény iskola, szekta és egyház harca annak következménye, hogy szem elől tévesztették az igazságot.

És az iszlám mióta sormérce? Mohamed, aki egy pedofil szörnyeteg volt, mióta sormérce? A kereszténység mindig is harcolt a tévtanítókkal, mert a gonosz, az ördög, a sátán, aki egy létező személy, sok embert föltüzelt az igaz tanítás ellen. már az első évszázadokban rengeteg eretnek szektával kellett megküzdeni, az egyik Jézust tagadta, a másik a szentírást, a harmadik orgiákat rendezett, stb. nincsen új a nap alatt.

Egyébként a szuniták és siíták (több más irányzat között) nem harcolnak és harcoltak a történelem folymán folyamatosan egymás ellen? A különböző iskolák hány bérgyilkost küldtek egymásra, akik néha még próféta hivatalos utódait (a kalifát) is megölték? LOL. Az iszlám első pár évszázada egy szinte folyamatos vérengzés. Meg a többi is.

– Hamilcar Smith vita 2020. március 22., 15:37 (CET)[válasz]

"Ezt nem csak az egyik vagy másik teológus állítja, hanem itt már egy a modern katolikus teológiában széles körben elfogadott nézetről van szó."

"p Josef Wilhelm" szerint. Más szerint meg nem. De fide dogma hogy az egyházat Jézus Krisztus alapította, aki katolikusként ezt tagadja 1) halálos bűnbe esik 2) automatikusan anathema lesz vagyis kiközösítést szenved. a cikk egyébként onnan vonja le ezt következtetést, hogy a "bilia-kritika a maga történelmi-kritikai módszerével nagy segítségnek bizonyult, hiszen a Biblia-bizottság szerint ez a módszer „elengedhetetlen” a Biblia megértéséhez. A problémát ily módon egyszerűen és elegánsan meg lehetett oldani: a katolikus teológusok egyszerűen kijelentették"

Kik ezek a "katolikus teológusok"? sokezernyi katolikus teológus van. egy nap összeálltak és ezt kinyilvánították? névtelen gyanúsítgatás. Ezek alapján írja például Karl Lehmann, jelenlegi Mainz-i püspök (szerk.: ma már bíboros) és a Német Püspöki Kar elnöke, „Die Kirche” (Az Egyház) című könyvében – kiadta Wilhelm Sandfuchs – Máté 16,18-hoz: „Ugyanis számos jó okunk van azt feltételezni, hogy ezeket a szavakat Jézus földi élete során nem ebben a formában mondotta.”

nem ebben a formában, ez egy kétértelmű fogalmazás, ettől még jelentheti azt, amit mondott. engem is lehet idézni, parafrázis, amikor nem azt mondom, de az az értelme, amit tőlem idéznek.

"Majd a továbbiakban azt fejtegeti, hogy Máté 16,18-t nem szabad az Egyháznak Jézus Krisztus által való megalapításának bizonyítékaként értelmezni. A Biblia más részeit, melyek a Jézus Krisztus alapította Egyházról beszélnek szintén nem szabad érveknek tekinteni, mert ezeket eddig tévedésből vonatkoztatták az Egyházra, holott azok Isten Országáról szólnak."

Ez a cikkben nem idézet, vagyis a cikkíró gondolja ezt. Ha egyértelműen ott lett volna, akkor beidézte volna. Ha nincs idézet, nincs bizonyíték. Ilyeneken csúszol el.

– Hamilcar Smith vita 2020. március 22., 15:52 (CET)[válasz]

Madras[szerkesztés]

Szia.

Az enwiki nem releváns. Saját irányelvünk van az egyértelműsítésre, azt kell követni. Pont az ilyen esetekre találtuk ki. Légy kedves, magyarázd el nekem, hogy Csennai miért Madrasabb, mint Madras állam vagy akár a Madras nevű település az USA-ban. És arra is megkérlek, hogy ne kommunikálj velem ilyen hangnemben, nem szolgáltam rá. – CrimeaBodoni Ornaments £ 01.svgvita 2020. március 20., 09:25 (CET)[válasz]

A magyar irányelv pontosításra szorul. Az EGYÉRT. lap irányelvének létrehozásánál csak páran voltak ott, és kis többséggel lett megszavazva. Ha én ott lettem volna, akkor valszi már nem is ilyen lenne az irányelv.

Az enwiki-t egy nagyon kicsit többen szerkesztik (min. százszor annyian), mint a magyar wikit, így egy kicsit jobban tudják, hogy mit érdemes egyértelműsíteni és mit nem. Madras-nak elsődleges jelentése az indiai nagyváros, nem pedig egy tyúkfajta vagy az amerikai falvak stb. Ez utóbbiak mind az indiai nagyváros után kapták a nevüket.

Amit Porrima csinál a félelmetes logikájával a WP:EGYÉRT alapján, az kb. olyan, mintha Orbán Viktort egy egyért. lapra küldenénk, mert abból is sok van ilyen nevű személy. De kit érdekel a többi személy, amikor az emberek 99,9%-nak a miniszterelnök jut eszébe a névről??!

A Madras-sal ugyanez a helyzet. Akár Indiában, Amerikában vagy a világon vhol azt mondom hogy, hogy Madras, mindenkinek az indiai nagyvárost jelenti. Az angol nyelvterületen, az USA-ban van több Madras is, mégsem küldik a nevet egyért. lapra, mert a fő jelentése nem egy amerikai porfészek. Továbbá nem is Madras állam vagy a Madras nevű pamutszövet stb. Ezeknek már nem is egy szóból áll a neve. Az egykori állam is a városról kapta a nevét. A szövetdarab meg a nyugati világban ismeretlen.

Hasonló a helyzet pl. Csongráddal is. Csongrád egy várost jelent, nem pedig a megyét, vagy az egykori vármegyét, mert akkor Csongrád megyét vagy Csongrád vármegyét mondunk vagy írunk!

Őrület ami itt folyik a magyar WP-n. És ebben a laikus őrületben Porrima már államokat egyértelműsít, mert talált egy azonos nevű szar.díniai falut. Nem tudom, hány ország, meg hány sokmilliós nagyváros lesz még egyért. lapra küldve? Jól írta a buddhista szerzetes, a magyar Wikipédia már Cikipédia. Én meg egyre inkább gondolkozok róla, hogy mi a fenének szerkesztek még mindig itt... Valszi már nem sokáig. Ilyen projektben nem akarok résztvenni. – M. V. 2020. március 20., 10:34 (CET)[válasz]

Az a gond, hogy teljesen szubjektív, kinek mi mit jelent. Ezért van az irányelv, hogy elejét vegye a vitáknak. Írod, hogy „Csongrád egy várost jelent, nem pedig a megyét” – nos, nekem elsősorban a megyét jelenti, nem a várost. Ha valakitől azt hallom, csongrádi, a megyére asszociálok, nem a városra (és ezt nem csak azért mondom, hogy megcáfoljalak, tényleg ez a helyzet). Orbán Viktor egyértelműsítése kicsit más eset – az irányelv ismer olyat, hogy egy szónak van főjelentése, ezért nem kell rá egyértelműsítő tag (pl. Budapest). De egyrészt a közösségnek kell megszavaznia, hogy X szó y jelentése tekinthető-e főjelentésnek, másrészt ez az átirányításokat nem érinti.
Lehet, hogy az irányelv nem tökéletes – ha van ötleted a javítására, kezdeményezd a módosítását. De addig, kérlek, tartsd magad hozzá. – CrimeaBodoni Ornaments £ 01.svgvita 2020. március 20., 16:32 (CET)[válasz]

Egy irányelv soha nem lesz mindenre kiterjedően értelmes. Egy szerkesztő lehet, ha igyekszik. OsvátA Palackposta 2020. március 24., 09:14 (CET)[válasz]

Keresztény teológusok listája[szerkesztés]

Bocs, hogy belenyúltam, későn vettem észre a táblát. Üdv. – 𝕾𝖊𝖕𝖚𝖑𝖙𝖚𝖗𝖆Halloween286.png𝕻'𝖘.𝖇𝖔𝖝 2020. március 21., 15:14 (CET)[válasz]

Asztaltáncoltatás[szerkesztés]

Vagyis nem értesz egyet. És így fejezed ki. Sag schon. OsvátA Palackposta 2020. március 24., 08:22 (CET)[válasz]

A WP-ra szöveget szoktunk írni, nem képeslapokat, meg óriási posztereket gyártunk. Akit a kép érdekel, rá tud kattintani. Még ha lenne egy terjedelmes cikk a témáról, akkor talán a cikk alján talán elférne egy hatalmas kép, de akkor sem a tetején. – M. V. 2020. március 24., 08:29 (CET)[válasz]

Ízlés dolga. Ezért nem tervezem a megvitatását. Üdv! OsvátA Palackposta 2020. március 24., 08:32 (CET)[válasz]

Neil Armstrong[szerkesztés]

Szia! Két dolgot tégy még meg: 1. ha csak zömében érzed javítottnak, mondd, hogy mi maradt még ki, azt is javítom, 2. a kiemelt jelöléseknél a „Szükséges” sablont áthúzással szokták érvényesíteni, hogy látsszon, hogy oké. Megtennéd?. Köszi.Moonwalkr vita 2020. április 1., 08:49 (CEST)[válasz]

Bicsérdy[szerkesztés]

Szia, ne haragudj, de ez nem testépítés, maximum a súlyemelés vagy erőemelés cikkébe tartozhatna... Ráadásul milyen forrásokkal támasztottad alá? Egy egyetemi dolgozat meg egy másik wikipédia? Xia Üzenő 2020. április 4., 10:58 (CEST)[válasz]

Már bocsi, de a testépítés és a súlyemelés szorosan összefonódik. Szerinted miért emelgetnek súlyokat egyesek? Csak úgy szórakozásból, mert jól esik nekik? .. Az egyetemi szakdolgozat van olyan megbízható forrás, mintha máshova hivatkoztam volna. A másik WP-ra való hivatkozást meg rövidesen törlöm, mert már épül a magyar megfelelője. Egyszerűbb lett volna azt írnod: minek túrtál bele a cikkembe?? .. üdv. – M. V. 2020. április 4., 11:38 (CEST)[válasz]

Guyana-i ünnepek[szerkesztés]

Szia! Köszönöm a tanácsot, egyébként raktam a végére egyet. – Eliksziplukundusz vita 2020. április 25., 20:33 (CEST)[válasz]

Rendben, megcsináltam úgy, ahogy javasoltad. Ezentúl nem követem el ezt a malőrt :) – Eliksziplukundusz vita 2020. április 26., 10:01 (CEST)[válasz]

XII. Piusz Karl Barthról[szerkesztés]

Az angol nyelvű wikicikkben Karl Barth - a XII. Piusznak tulajdonított megjegyzés "Legnagyobb teológus Aqu. Szt Tamás óta" -kétesnek van megjelölve. Karl Barth protestáns volt, akként is halt meg, fölöttébb furcsa és rendhagyó lenne ha az utolsó igazi konzervatív pápaként ismert XII Piusz így nyilatkozott volna róla. A "sanwili vörös lelkipásztor" néven volt ismert, vörös = baloldali, ez is egy intő jel, hogy itt valami nincsen rendben, XII. Piusz konzervatív volt.

Az erről szóló vitát idézem: "I think the burden of proof lies with those who want to attribute this quote to Pope Pius XII. Apparently there is no hard evidence that he ever said it, and of course it would be remarkable if he actually did, and so has the potential to cause some significant misunderstanding if it's untrue. I'm citing a disputation from New Blackfriars for reference.[1]"

"Azt gondolom a bizonyítás terhe azokon van, akik ezt az idézetet XII. Piusznak tulajdonítják. Űgy tűnik nincs határozott bizonyíték hogy valaha is ezt mondta(...)"

Nézzük meg a magyar cikk négy lábjegyzetét sorjában, az állítólagos idézetet támasztandó alá (a magyar lábjegyzet az angol kopipésztje):

  1. Ez egy blogbejegyzés, nem elsődleges forrás.
  2. Forrást nem ad meg, XII. Piusz hol és mikor mondta volna ezt.

Én itt sehol sem látom az idézetet, vagy XII Piusz nevét leírva.

Ez egy nyúlfarknyi lexikonbejegyzés, szintén hiába keressük XII. Piuszt vagy Aquinói Szt Tamást.

Ez a link nem működik, címe alapján egy könyvismertető akar lenni, ez sem elsődleges forrás.

Amíg nincsen időpont és hely, XII. Piusz ezt mikor és hol mondta, addig erősen kétséges, hogy ezt ő mondta volna valaha is. A bizonyítás terhe az állítás tevőjén van, ebben egyetértek az angol gyerekkel.

Föltéve, de meg nem engedve, hogy XII Piusz valaha ezt mondta volna, Barthnak akkor sincsen helye a Pokol katolikus egyházi részében.

– Hamilcar Smith vita 2020. április 28., 07:00 (CEST)[válasz]

Még egy dolog, a német nyelvű Barth-cikkben egy szó sem esik XII. Piuszról, sem a neki tulajdonított idézetről. Ami ugye azért fontos, mert Barth német volt, vagyis ha valakiknek tudni illik ezt, hát ők azok.

– Hamilcar Smith vita 2020. április 28., 07:05 (CEST)[válasz]

Re.[szerkesztés]

Hamilcar Smith, nekem nem ér annyit az az egy mondat, hogy vitázzak róla, de ha beirod a google keresobe a XII. Pius és Karl Barth neveket, jópár találatot kapsz, hogy Piusz valóban ezt mondta róla. Ők mindenesetre túlláttak a felekezeti határokon, másrészt Barth is igen konzervatív volt és a modernizmus ellensége.[6] A teológiája húzott a katolicizmus felé és úgy gondolta hogy azé jobb, mint az újprotestánsoké.[7] Feltehetőleg ezekért is értékelte Piusz a munkáját.

A pokol cikkben véletlenül került a katolikus részbe, mert összecseréltem Karl Rahner-rel.

– M. V. 2020. április 28., 08:11 (CEST)[válasz]

A gond továbbra is az, hogy elsődleges forrás nincsen. Mi lenne ez? XII Piusz esetében minden fontosabb megnyilvánulása valahol számon van tartva, a Vatikán honlapján, életrajzírója jegyezte fel stb, konkrétan: hely, ahol mondta, időpont, amikor mondta, teljes szövegkörnyezet, és ilyen kis apróságok, melyek nagyon fontosak.

Fussunk neki az új forrásoknak.

  • A postbarthian továbra is egy blog, mely a szerzője magánvéleményét türkörzi, hely idő, szövegkörnyezet ahol XII Piusz ezt mondta volna, továbbra sincs.
  • https://www.fortresspress.com/store/category/287098/Karl-Barth ez egy protestáns könyvkiadó, vagyis ez egy promóciós anyag, nem tanulmány (hely idő szövegkörnyezet semmi).
  • amazon.com szintén. Ez egy könyv fülszövege, ahová minden jót odaírnak, hogy a könyv jobban fogyjon.

Ami ide kell, egy hivatalos életrajzi könyv, amelyben megemlítik hogy mikor hol miképpen mondta, vagy ugyanez leírva egy tanulmányban. Egyetemen, főiskolán, magyar vagy történelem szakon, de ugyanez a természettudományokra is áll (fizika, kémia, matematika stb), elsőéves tananyag. Az hulladék, hogy a nőimagazinban azt írják, hogy... ennél csak kevésbé jobb, amiket idehoztál, de ugyanúgy igénytelen.

egy tanulmány, mely mélyebben megy bele:

Ezek szerint nem XII Piusz, hanem VI Pál mondta. A német wiki továbbra sem tud semmit a piusz-idézetről, és így tovább. A dolgok jelenlegi állása szerint a XII Piusz-idézet egy városi legenda, urban legend, nagyjából olyan mint a kamu szolzsenyicin-idézet. És pontosan az ilyen szorgos-dolgos kis linkelgetők jóvoltából terjed, akik kritikai érzék nélkül mindenhová beírják, mint te. Muszáj?

Megmondom mi lesz. Barthhoz odaírom hogy XII Piusz állítólag mondta ezt, és hogy kételyek merültek fel ennek kapcsánmajd pedig a forrás amit hoztam.

– Hamilcar Smith vita 2020. május 1., 07:23 (CEST)[válasz]

Igen helyes a meglátásod. javítottam, ahogy tudtam. – M. V. 2020. május 1., 11:55 (CEST)[válasz]

???[szerkesztés]

"Én meg egyre inkább gondolkozok róla, hogy mi a fenének szerkesztek még mindig itt... Valszi már nem sokáig. Ilyen projektben nem akarok résztvenni. " Igen? Akkor minek köszönhető a velem szemben használt fórumos hangnemed? -:) --Linkoman vita 2020. május 9., 17:18 (CEST)[válasz]

Annak köszönhető, hogy kissé felhúztál, amikor visszavontad a szerk.-em, amikor neked is tudnod kéne, hogy egy lexikonban egy fogalomnál pontos meghatározás kell.. De rá se ránts a megjegyzésemre; én is ember vagyok, sok hibával és túl sok temperamentummal.. Bocsánat. – M. V. 2020. május 9., 19:45 (CEST)[válasz]

Görögország repülőterei[szerkesztés]

Szia, át tudnád nézni helyesírás szempontjából az alábbi sablont?

Előre is köszönöm! :) – B.Zsolt vita 2020. május 14., 20:30 (CEST)[válasz]

Azt látom, hogy a nevekben az angol átírás jelenik meg, magyarul nem így írjuk őket. Javítottam bele, de az első és 2. sort kivéve még a legtöbb helyen rossz. Az s legtöbbször → sz-re változik az y → í -re és gyakran ékezet is megjelenik. Ezek alapján te is látni fogod: Görögország városai és Kategória:Görögország szigetei.

Továbbá abban nem vagyok biztos, hogy (pl. az 1. sorban) így kellene írni, Kosz (ill. Heraklion) nemzetközi repülőtér, Kosz-i vagy Koszi vagy Heraklioni stb. helyett.. A kocsmában (kocsmafalon) vannak mindentudók ezen a téren.. – M. V. 2020. május 15., 08:58 (CEST)[válasz]

szia! Köszönöm a segítséget, már jóval közelebb kerültünk a tökéleteshez. Akinek nem tetszik, majd átnevezi, de nagyon durva hibákat nem szerettem volna. Azt gondoltam, most a karantén ideje alatt öröm lesz a wikizés, mert sokan aktívabbak lesznek, hát a valóság épp az ellenkezője lett... – B.Zsolt vita 2020. május 15., 13:32 (CEST)[válasz]

Egyetértek az átnevezésben. A karantén miatt a szerkesztések száma lehet hogy nem lett nagyobb, de a WP cikkeinek nézettsége jócskán emelkedett. üdv. – M. V. 2020. május 15., 14:07 (CEST)[válasz]

Ostoba és otromba törölgetések[szerkesztés]

  • "Hamilcar törlései vissza, keresztény elfogultság és a dzsihád félreértelmezése ki. Nézd meg először (NE KATOLIKUS LEX.-BAN), hogy mit jelent az iszlámban a dzsihád és a "könyv népe". Nem kell védelembe venned a keresztény gyilkolásokat összehasonlitgatással"

(összehasonlitgatás LOL. Helyesen hosszú í: "összehasonlítgatás". mindennap tanulunk valamit, igaz?)

Az iszlámban a dzsihád a hitetlenek elleni fegyveres küzdelem. az angol Jihad szócikkből: Jihad (English: /dʒɪˈhɑːd/; Arabic: جهاد‎ jihād [dʒɪˈhaːd]) is an Arabic word which literally means striving or struggling, especially with a praiseworthy aim.[1][2][3][4] In an Islamic context, it can refer to almost any effort to make personal and social life conform with God's guidance, such as struggle against one's evil inclinations, proselytizing, or efforts toward the moral betterment of the ummah,[1][2][5] though it is most frequently associated with war.[6] In classical Islamic law, the term refers to armed struggle against unbelievers,[2][3] while modernist Islamic scholars generally equate military jihad with defensive warfare.[7][8] In Sufi and pious circles, spiritual and moral jihad has been traditionally emphasized under the name of greater jihad.[9][3] The term has gained additional attention in recent decades through its use by terrorist groups.

A meghatározás annyira polkorrekt és elfogulatlanságra törekvő, amennyire csak lehet, de a lényeg benne van. A klasszikus iszlám törvények szerint (a keresztes háborúk korában ez volt érvényben) fegyveres küzdelem a hitetlenek ellen.

Teljesen korrekt, elfogultsággal nem vádolható. Nézzük mit ír a könyv népéről (népeiről). 2. oldal.

"Mohammed waged war, first against other Arab towns and then against Mecca itself. Muslims called each of these wars a jihad, or “struggle.” Soldiers who died in a jihad were thought to be martyrs of the faith. At the moment of their deaths, Muslims believed, the fallen in a jihad rose instantly from the sands of battle to their reward in a lush and sensual paradise. Yet not every war was a jihad. It could only be waged against unbelievers, those who refused to accept the one God, and those who sought to harm Islam. Jews and Christians, from the Muslim point of view, worshiped the true God, failing only to accept the prophecy of Mohammed. For that reason, they were misguided, but they were not pagans. They were the “People of the Book,” who should remain free to retain their religious practices in the lands conquered by Islam. If they actively persecuted or hindered the advance of Islam, however, they too were legitimate targets of jihad."

Az utolsó mondatban van a lényeg. Ha azonban aktívan üldözték vagy hátráltatták az Iszlám előretörését, ők is az dzsihád legitim (=jogos) célpontjai lettek.

Ami azt jelenti, hogy amint az illető keresztény vagy zsidó úgy gondolta, hogy nem szeretne muszlim alattvaló lenni, és bármilyen formában küzdött ez ellen, rögtön a dzsihád legitim célpontja lett. Vagyis a békés megadáson (muszlim uralom elfogadása) kívül minden más. Aki nem adta meg magát vagy nem akarta megadni magát, az jogos dzsihád-célpont lett. A könyvnépe annyiban lényeges, hogy nem térítetek át erőszakkal, hanem lehettél fejadó-fizető másodlagos állampolgár, magyarul fejőstehén. a muszlimoknak pénzügyileg vastagon megérte, ebből is látszik, hogy mekkora összegek folytak be.

  • Van még itt egy mítosz, ami érintőlegesen, de ide tartozik, különösen liberális körökben népszerű: hogy a muszlim uralom alatt, de különösen a megszállt spanyol területeken (Al-Andalus) egyfajta virágzás vagy virágkor alakult ki, ahol a zsidók és a keresztények már-már paradicsomi virágzásban és háborítatlanságban éltek, virágzott a kultúra, stb. Befizették a fejadót (dzsízja), de azon kívül öröm és boldogság. Ezzel kapcsolatban egy 2016-os könyv, írója a Harvardon doktorált egyetemi professzor:[[1]]

Egy részlet a könyvből, konkrétan a fejadó befizetését írja le.

The dhimmi, standing, would present the money to the Muslim collector who would be sitting higher up on a sort of throne; this Muslim bureaucrat would hold the dhimmi by the throat telling him “Oh dhimmi, enemy of Allah, pay the jizya that you owe us for the protection and tolerance we grant you”; the other Muslims present would imitate the collector, pushing around the dhimmi. To this amusing spectacle should be admitted any Muslim who wants to enjoy it.

Vagyis minden muszlim szeme láttára a muszlim adószedő megfogta a dhimmi (=nem-muszlim) torkát, és mondta hogy "ó dhimmi, allah ellensége, fizesd meg a fejadót a védelemért és toleranciáért cserébe, melyet neked adunk" a többi muszlim meg ott állt körülötte és lökdösték, nyilván megfélemlítési célból.

A szerző megjegyzése a jelenethez: "a dhimma rendszer egy gengszter-típusú védelmi-pénz szedési akció volt". Ehhez hozzájön, hogy noha a fejadó fix összegű volt önmagában, de ha a város vagy régió muszlim ura úgy látta jónak, akkor hozzácsaphatott teljesen önkényesen plusz összegeket, és az is ugyanúgy fejadónak számított.

Szerintem attól hogy valakinek nagy kegyesen megengedték hogy fejőstehén legyen, még nem következik a vallási tolerancia, meg hogy általában rendben lettek volna a dolgok. A muszlim Maliki-iskola (jogfilozófia, amely a mórok idején volt uralkodó Andalúziában)) két részre osztotta az embereket: tisztákra és tisztátalanokra. A dhimmi tisztátalan volt (mint nem-muszlim, nyilván). Ez azt jelentette, hogy amint a dhimmi megérintett, víz, étel, ruha, mind tisztátalan lett.

Szintén a könyvből:

Ezen kívül a dhimminek mindig állnia kellett a muszlim jelenlétében. Meg volt tiltva nekik fegyvert hordani és lovon ülni. Meg volt tiltva új templomot építeni és engedélyt kellett kérni a meglévőt megjavítani. Mecsetet nem alakíthattak templommá, de gyakran előfordult, hogy templomból mecsetet csináltak, magyarul elvették tőlük a templomot. A müezzin naponta ötször szólított imára, de a keresztényeknek meg volt tiltva harangozni. Keresztet vagy feszületet tilos volt hordani, és tilos volt a templomban kiállítani. Mégegyszer: keresztet templomban kiállítani. A muszlimok téríthettek (hirdethették tanaikat), a keresztények nem.

A muszlimnak négy felesége lehetett és annyi (rabszolga) ágyasa, amennyit anyagilag elbírt. Az ágyasnak nem kellett muszlimnak lenni, de ha ha gyereket szült az urának, annak már igen. Keresztény nem vehetett el muszlim nőt, és (természetesen) ágyasa sem lehetett. Mindezek a zsidókra is vonatkoztak persze.

Mindez történt Andalúziában, a muszlim tolerancia fellegvárában. Akkor a többi helyen milyen lehetett?

És akkor jön Milei Vencel, mint elefánt a porcelánboltba, elkezd törölgetni és kioktatni, meg a "könyv népeiről" összevissza hadoválni. Mindezt 15 évnyi wikipédia-szerkesztés után. Hatalmas gáz, amit művelsz. Az egy dolog hogy mások munkáját tönkreteszed, de ami sokkal súlyosabb, hogy az igazságot hamisítod meg.

– Hamilcar Smith vita 2020. május 15., 16:37 (CEST)[válasz]

Re[szerkesztés]

Helyesirás: pill. nem magyar billentyuzetem van, igy korlátozva vagyok, de mivel te úgyis gúnyos megj.-nek szántad igy figyelmen kivül hagyom..

Dzsihád: már itt kezded a torzitást... Az angol WP - bár nem irányadó - úgy indit hogy egy arab szó, ami küzdelmet jelent, egy dicséretes célért..
Neked még akkor hozzátesszük: csak a fundamentalistáknak jelent fegyveres küzdelmet..

A cikk amúgy nem a dzsihádról szól, hogy részletesen kifejtsük, hogy a katolikusok vagy más keresztények mit gondolnak arról..

Irtam már neked többször, hogy mások forrásokkal (lábjegyzettel) ellátott szerkesztéseit nem töröljük, akkor te mit vártál? Ki mint vet, úgy arat...

A bejegyzésed eleve elfogult volt, mert egyházi anyagból csak a "szent háborút" véded. Még próbáltál párhuzamot vonni Jézus "erőszak"tevése és az ebből levezethető keresztes háborúk között.. Jó vicc..

Az ide irt kommented csak gyorsolvasásban futottam át, időhiányban és ilyen hozzáállással, hogy mit képzel ez a Vencelke, engem akar kioktatni..? alapon a hosszú értekezést feleslegesnek tartom veled..

Szép estét - napot. (ami jön) – M. V. 2020. május 15., 18:58 (CEST)[válasz]

"Neked még akkor hozzátesszük: csak a fundamentalistáknak jelent fegyveres küzdelmet.."

Ha el sem olvasod, akkor mit vársz? Ott van leírva: In classical Islamic law, the term refers to armed struggle against unbelievers,[2][3] ebből mi nem igaz?

"Irtam már neked többször, hogy mások forrásokkal (lábjegyzettel) ellátott szerkesztéseit nem töröljük, akkor te mit vártál? Ki mint vet, úgy arat..."

akkor ez valami kicsinyes bosszú? Az én forrásom részletesebb gazdagabb volt, pontosan ugyanabban a témában. Most duplán van ott ugyanaz. Igenis le lehet és le is kell törölni a forrást, ha jobb van helyette, ugyanabban a témában, különösen, ha az egy rövid összefoglalás, mint tiéd, nem pedig szakmunka, mint az enyém. a lábjegyzetet meg lehet hagyni, de ez nem lényeges.

"A bejegyzésed eleve elfogult volt, mert egyházi anyagból csak a "szent háborút" véded. Még próbáltál párhuzamot vonni Jézus "erőszak"tevése és az ebből levezethető keresztes háborúk között.. Jó vicc.. "

A te személyes véleményed nem irányadó, bizonyíték nélkül vagdalkozol, érvet nem hoztál fel. Ha Jézus a megbocsátást hirdette, akkor miért nem bocsátott meg a vámszedőknek a templomban? miért tette tönkre erőszakkal az üzletüket? tobzódik az ostobaság. Persze hogy párhuzamot vontam, az erőszakról van szó, nem pedig emberölésről.

"Az ide irt kommented csak gyorsolvasásban futottam át" és pont ezért semmit sem ér ez a hányaveti válasz. – Hamilcar Smith vita 2020. május 15., 20:19 (CEST)[válasz]

Re2[szerkesztés]

Nem gondolom, hogy a változtatásaiddal jobb lett a cikk. Elkezdtél részletes "tájékoztatást" adni az iszlámról, holott a lap nem ezzel a témával foglalkozik. Akit a dzsihád, miegyéb érdekel, rá tud ugrani a lapjára. Az iszlám szakaszod végül is vmi hasonlóra kerekedett, mint ahogy manapság a magyar kormány bemutatja a migránsokat. A lényeg, hogy minél ellenszenvesebbekké tegyük őket...

Aztán elkezdted összehasonlitani a keresztény és muszlim felfogást a Catholic Answers-ből.. (Nem tudom mit szólnál ha én összehasonlitanám a kettőt iszlám nézőpontból !) Mintha az iszlám szakaszban már nem támadtad volna őket eléggé, leirtad újra szépen, hogy a dzsihád fő célja támadó jellegű, a terület meghódításán keresztül...

A sok keresztény nézöpontú félreértelmezésed után vegyük akkor elő, hogy maga az iszlám, hogy is fogja fel a dzsihádot:

A közhiedelemmel ellentétben a dzsihád nem jelent erőszakot vagy szent háborút. A dzsihádot nyugaton fordítják általában szent háborúnak, ami egyrészt nyelvészeti tévedés, másrészt a középkori keresztes hadjáratok elnevezéséből fakad. A háborút az arab nyelvben a harb, a harcot, a fegyveres küzdelmet pedig a kitál szavakkal jelölik. Az iszlám jogtudósok a háborút sosem nevezik szentnek, azonban abban az esetben, ha honvédelemről, tehát szabadságharcról, vagy pedig felszabadításról van szó, akkor a háborút igazságosnak vagy jogosnak nevezhetjük.

A többit elolvashatod a honlapjukon. Ennyit a bő bejegyzéseidről. Aztán még meg lettél sértődve, hogy törölve lett ez az egész..

– M. V. 2020. május 16., 06:53 (CEST)[válasz]


Az angol wikipédia szerint a klasszikus iszlám jogban, lábjegyzetelve ott van, forrást hozva, hogy mi a dzsihád. Az iszlám.com nem hoz forrást. Az angol wikipédia a hiteles. Nagyon jellemző, hogy képtelen vagy különbséget tenni, a propaganda és a szakmunka között. Honnan is tudhatnál, egyetemet nem végeztél, bölcsészettudománnyal ill történelemmel soha nem foglalkoztál. Ami rendben is lenne, ha nem pont történelmi témákban játszanád a megmondóembert.

  • Elkezdtél részletes "tájékoztatást" adni az iszlámról, holott a lap nem ezzel a témával foglalkozik. Akit a dzsihád, miegyéb érdekel, rá tud ugrani a lapjára. Az iszlám szakaszod végül is vmi hasonlóra kerekedett, mint ahogy manapság a magyar kormány bemutatja a migránsokat. A lényeg, hogy minél ellenszenvesebbekké tegyük őket...

Rövid bemutatást adtam, hogy keresztesek mivel találták szemben magukat. Engem nem érdekel a magyar kormány, nem az ő megbízásukból szerkesztek, és magyar kormány sok dolgával nem értek egyet. Az hogy a magyar kormány erről mit gondol, legkevésbé sem befolyásol engem. Rossz helyen kopogtatsz ezzel!

Milyen Catholic answers, egy történelmi szakmunkát hivatkoztam, amit a Catholic answers nevű kiadó adott ki. "A hivatkozott mondat ez volt: "Ez permamens háborút feltételez a két ház között." Ha feltételezzük hogy ez teljes tévedés, és e mondatot kihúzzuk, kitöröljük akkor már nem lesz benne a catholic answers... úgy jó lesz? Nem ezen áll vagy bukik, de nagyon jellemző, hogy ezen akadtál ki. De hát ugye ott van a vitalapomon amit te magad írtál le: hogy "ezentúl még jobban fogom támadni a katolikus egyházat." Az a gáz, hogy egy ilyen ember szabadon garázdálkodhat és tehet hatalmas károkat, a wikipédia minőségét nagymértékben lerontva.

– Hamilcar Smith vita 2020. május 16., 11:06 (CEST)[válasz]

Irtam már, hogy az angol WP nem releváns. Vagy ha neked igen, akkor oda menj minden esetben, de megsúgom neked, tele van hibával, csak kevesebbel mint a huwiki. Bárki átirogathatja és azonnal megjelenik.

Engem biztosan nagyon ismersz.. Az adventista szektásság és a 15 évi WP szerkesztés után azt is meg tudod állapitani, hogy mit végeztem. Gratula. Minden elismerésem.

Szerintem nem én vagyok itt a gáz, hanem te, aki a világ összes jelenségét, a vallásokat és a vallástörténelmet a saját zárt ideológiájú katolikus álláspontodból próbálod megmagyarázni.

Szerintem időt és energiát spórolsz ha többet nem is írsz ide. – M. V. 2020. május 16., 11:41 (CEST)[válasz]

Bölcsészettudománnyal, történelemmel nem foglalkoztál egyetemi szinten, ezekhez nem értesz. Vallási témában kinevezted magadat megmondóembernek, és ennek révén mondod meg egy történelmi cikkben (!), hogy mi a helyzet. A propagandát a forrásolt szakmunkától képtelen vagy megkülönböztetni, másolmányokból okoskodsz ki ezt-azt. Többször leírtad súlyosan elfogult álláspontodat a katolikusokról, amit én idéztem ("ezentúl még jobban fogom támadni a katolikus egyházat"), csak egy példa a sok közül, aki egy jót akar olvasni, elég a vitalapomon böngésznie e témában.

És egy ilyen ember, mint járőr garázdálkodhat és tehet hatalmas károkat, a wikipédia minőségét nagymértékben lerontva.

– Hamilcar Smith vita 2020. május 16., 13:13 (CEST)[válasz]

Keresztes háborúk[szerkesztés]

Elképesztő POV-os szerkesztések, Hamilcar Smith egyoldalú értelmezése stb. Törléseit visszaállítottam, félreértelmezéseit átírtam. Légyszí, ha visszaállít meg töröl, állítsd vissza nyugodtan. Ogodej vitalap 2020. május 24., 13:38 (CEST)[válasz]

Szentek cikkei[szerkesztés]

Kérlek, fejezd be a szentekről szóló cikkek bevezetőinek átírását, mivel láthatóan nincs egyértelmű támogatottsága az általad képviselt nézőpontnak. Várd meg a cikkekről folyó megbeszélés végét, és majd annak megfelelően cselekedj! Köszönöm! – PZoli vita 2020. június 18., 18:46 (CEST)[válasz]

Burundi[szerkesztés]

Nincs ilyen nevű szerkesztő!! Te se volnál boldog mile vancinak neveznének. Figyelmesebben! – Burumbátor Súgd ide! 2020. június 19., 12:03 (CEST)[válasz]

Origo[szerkesztés]

Szia! Rendben, csak ezek aktuálisak voltak, de a lényeg most már átjön. Üdv! – Vander Jegyzettömb 2020. június 28., 15:35 (CEST)[válasz]

Érdekességek[szerkesztés]

Szia! Több olyan érdekességet is feltettél, és raktál ki kezdőlapra, amelyek a hivatkozott szócikkek egyikében sem szerepelnek explicit leírva. Nem interpretációkat rakunk ki, hanem konkrétan a szócikk szövegében leírt érdekességeket, amelyek forrásoltak. Kérlek, hogy a jövőben az érdekességek felvésésénél tartsd szem előtt ezeket a szabályokat. Köszönöm. Xia Üzenő 2020. július 9., 16:41 (CEST)[válasz]

Konkrétan mit találtál Xia ?? Mindegyik volt valamelyik cikkben explicit, forrásolva leírva, még ha egy kicsit más formában is. – M. V. 2020. július 9., 16:44 (CEST)[válasz]

a jógik hasonló etikai alapelvek alapján élnek, mint amit Jézus tanított a hegyi beszédében?
ha tudod, hogy a valódi jógik a jama és nijama szabályai szerint élnek (ez benne a cikkben), és ismered a hegyi beszédeket, akkor világos a szinte teljes hasonlóság. – M. V. 2020. július 9., 16:49 (CEST)[válasz]
de ez nem így működik, ezt kéne megérteni. Nem neked kell konklúziókat levonni, az érdekességnek szerepelnie kell a szócikkben, leírva, világosan, forrással, nem az olvasó interpretációjára kell bízni, ez ugyanis saját kutatás, ja ezt a következtetést te vonod le és nem vonta le más, dokumentáltan. Szerintem ez egy borzasztó egyszerű szabály, és jó lenne betartani, mert így ellenőrizhetetlenek az érdekességek. Xia Üzenő 2020. július 9., 16:56 (CEST)[válasz]
OK Xia. Gondolom úgy működik, mint ahogy az idén írják az érdekességeket, hogy az állításra abszolút nincs forrás a cikkben, sőt még az adott egész cikknek gyakran egy forrása sincs. Jópár esetben láttam ezt az idén. Na de túl van tárgyalva. – M. V. 2020. július 9., 17:01 (CEST)[válasz]

Számok írásmódja[szerkesztés]

Szia!

Próbáld megjegyezni, egyszerű a szabály: 9999-ig egybeírjuk. (nincs vessző, nincs pont, nincs szóköz, nincs semmi a számok között).

Alpok#Legmagasabb hegyek - Itt javítottam. misibacsi*üzenet 2020. július 12., 08:41 (CEST)[válasz]

Norvégia[szerkesztés]

Szia!

A jegyzeteknél van valami hiba, mert ez íródik ki:

Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált Forráshivatkozás-hiba: Egy <ref> címke lezáró </ref> része hiányzik</nowiki>" ugyanis nem forrás!!! Üdv. JSoos vita 2020. szeptember 28., 10:38 (CEST)[válasz]

Kedves Milei.vencel! Jeleztem az Adminisztrátorok üzenőfalán, hogy folyamatosan célkereszt alatt tartja ezt a szócikket egy vagy több anon szerkesztő különböző okok miatt: Wikipédia:Adminisztrátorok üzenőfala#Hit Gyülekezete. Apród vita 2020. október 2., 15:56 (CEST)[válasz]

Karizmatikus kereszténység Wiki[szerkesztés]

Szia! Nem vitának szánom, de más lehetőséget nem ismerek, hogy tudjak kérdezni. Sablon alatt mit kell érteni? Mit kellene még átdolgoznom a szócikken? Köszi előre is. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Újvári Rafael (vitalap | szerkesztései) 2020. október 6., 11:17‎ (CEST)[válasz]

"Visszavonult"?[szerkesztés]

Szia!

Ezt a feliratot törölnöd kellene, mivel aktívan szerkesztesz jelenleg is. misibacsi*üzenet 2020. október 11., 14:01 (CEST)[válasz]

Átmenetileg muszáj itt lennem, mert egy-két vallási cikkbe annyi érthetetlenséget és akkora hülyeségeket írnak be források nélkül, hogy az szédületes. Aztán már mentem is hosszú Wiki szabira. üdv. – M. V. 2020. október 11., 14:03 (CEST)[válasz]

Joe Biden[szerkesztés]

Szia! Dolgozom a szócikken, kitettem a tataroz sablont, kérlek várd meg, amíg leveszem, a szerkesztési ütközések elkerülése végett. Nem hiszem, hogy ne várhatna addig. Köszi. Xia Üzenő 2020. november 8., 20:47 (CET)[válasz]

úgy látom, a falnak beszélek. Nem látod, hogy dolgozom a szócikken??? Xia Üzenő 2020. november 11., 10:30 (CET)[válasz]

Láttam, kitetted a sablont, és tegnap egész nap nem nyúltál hozzá, csak késő este. Ezért felesleges napokon át kisajátítani egy cikket. Másrészt amikor javítottam a cikken, te még javában ágyban voltál, és aludtál, de azért volt képed érzelmi alapon visszavonni a szerkesztésem. Ennyit rólad.. – M. V. 2020. november 11., 12:02 (CET)[válasz]

Monasztikus[szerkesztés]

Kedves Milei.vencel! Nem a szócikk külön voltának értelmét kérdőjelezem meg, valóban tágabb fogalom, mint a szerzetesség, csak – mint laikus, aki reméli, hogy te nem vagy az – hiányolom, hogy a ma legtöbbször szembejövő monasztikus jelző mai jelentése nincs érthetően kifejtve (pedig a szócikk magát a fogalmat emeli ki és magyarázza). (Megjegyzem örültem neki, amikor az anakhóréták szócikk röviden és velősen megtalálható volt, amikor nekem szükségem volt a jelentésére). Nekem hiányzik: 1.) Az az értelmező kitétel, ami a monasticism angol stb. nyelvű kifejezés (már általad valamelyik vitalapon valahol megpendített) körülírása, fejlődése és rögzülése (ami mára a szerzetesség jelentéssel egyenlő) a nyugati irodalomban és az itt kifejtett tartalom eltérésének határozottabb jelzése. 2.) a mai lelkiségi mozgalomban egyre inkább előtérbe kerülő (a szerzetesi világban és a laikus világban is emlegetett) eszmény kicsit érthetőbb, bővebb kifejtése 3.) a monasztikus szerzetes rendek (amelyek más szócikkekben többször előfordulnak említésként) kicsit bővebb kifejtése, legalább jelzése (érthetően) pl.[2]. Biztos nekem hiányosak az ismereteim e téren, de nagyon karcsúra és szűkszavúra sikerültek a magyarázatok a szócikkben, nem túl jól érthető, pár év múlva valaki ismét fennakad esetleg és megkérdőjelezi (mint jelzőnek) a szócikk önálló meglétének szükségességét. Ez szigorúan az én szempontom és véleményem, ha akarod, figyelembe veszed, ha nem, nem. Üdv,– Bizottmány vita 2020. november 20., 06:53 (CET)[válasz]

Szia. A cikket majd talán nemsokára továbbfejlesztenem. Mint Palotabarát vitalapján jeleztem, neked is ajánlom figyelmedbe Puskely Mária könyvét: Keresztény szerzetesség. II. kötet. 694. oldaltól. Lehet hogy nem kapsz az összes kérdésedre választ, de kicsit több ismereted lesz e téren. Legalább ott rendesen fel vannak sorolva a monasztikus rendek.
A monasztikus szerzetesrend, olyan rend, melynek egyes házait, apátságait csak laza szálak fűzik egybe, mindegyik szinte önálló, független életet él; tagjai fogadalmukkal meghatározott helyhez kötik le magukat; közös vonásuk a szemlélődés, a közös élet, a kar-ima, az ünnepélyes fogadalom. Századokon át a M. azonos volt a bencésrenddel; ma hozzácsatlakoznak a ciszterciek, trappisták, kamalduliak, vallumbro- saiak, olivetánusok, kartauziak és több kisebb alakulat. https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Lexikon_UjIdokLexikona_17-18/?query=monasztikus%20&pg=516&layout=s

üdv. – M. V. 2020. november 20., 16:03 (CET)[válasz]

Köszi a választ, nézd meg majd légyszi Palotabarát vitalapján, amit írtam. Nem pontos párhuzamok a felhozott példák, de valami ilyesmi elem-forma létezik a Wikidatában, úgyhogy kicsit elgondolkozva meg tudnád alkotni. Nem kitaposott úton jársz, mert ez a kérdésfelvetés több helyen előfordult már, hogy nincs magyar megfelelője. Üdv, – Bizottmány vita 2020. november 20., 16:24 (CET) Ui.: Az előbbi bekezdést (a te írásod utolsóét) már bele is írhatnád a szócikkbe, annyira jó. Üdv, – Bizottmány vita 2020. november 20., 16:28 (CET)[válasz]

Igen – M. V. 2020. november 23., 06:31 (CET)[válasz]


Kedves Milei.vencel! A szerzetesség szó = (mai – főként idegen nyelvű irodalomban előforduló szóhasználatban) monaszticizmus, monasticism stb. elkülönítése is hiányzik számomra. Valami hasonló értelmezést talán be kellene illeszteni még a szócikkbe (persze nyugodtan stilizáld át, javítsd, értelmezd át, ha gondolod):
  • A monasztikus szó jelentése először az evangéliumi élet követőire, az ókeresztény korszakban az elvonuló, egyedül élő (remeték, cenobiták) formájára vonatkozott. Ilyen értelemben Alexandriai Szent Atanáz pátriárka használta először görögül Remete Szent Antal életének leírásában, majd művét rövidesen lefordították latinra is. E fogalmat a keresztény egyház ezen életeszményének követőire vonatkoztatták később is latinosított változatában. A kifejezést máig ez értelemben használják a keresztény vallásbölcseleti-, történeti, egyházjogi írásokban. (Lásd ez értelemben és bővebben Puskely Mária: Kétezer év szerzetessége. Szerzetesség- és művelődéstörténeti enciklopédia. Budapest, 1998. A–k, L–Zs. 2 kötet. 1445 o.)
  • A nagy világvallások vallásbölcseleti és –történeti munkáiban később e fogalom jelentésváltozáson esett át, és a monaszticizmus (a szó eredeti görög jelentésében, azaz egyedül élő, és az ebből származtatott szavak) a szerzetesség, a szerzetesi élet fogalmává bővült. Mára nem csak a keresztény, hanem más vallások világi élettől visszavonult, a vallási és erkölcsi tökéletesség elérésére törekvő zárt közösségeit (rendjeit) is jelenti. Eredetileg a keresztényeknek voltak szerzetesei, de ma már így nevezik a többi nagy vallás hasonló életmódot választó képviselőit is.[8]

Ezért a monasztikus szócikkből véleményem szerint a Szannjásza (hinduizmus) kapcsolódó cikket ki kellene venni, hiszen az nem a kereszténységhez tartozik, hanem a szerzetesség (monasticism), vagy még inkább a Remete fogalmához illeszkedik. Ugyanígy a Monasztikus életformák gyűjtőlapról a nem keresztény vonatkozásokat szintén kivenném, hiszen a monasztikus szó vallásos vonatkozásban az ókeresztény egyházi irodalomban alakult ki, s talán máig is a keresztény vallástörténelemben használják. Hogy maga, a buddhizmus és a hinduizmus vallási irodalma használja-e ezt a kifejezést, azt nem tudom, vagy csak mi kategorizáljuk ide be saját értelmezésünk szerint, ami nem lenne helyes. Üdv, – Bizottmány vita 2020. november 24., 21:28 (CET)[válasz]

Tisztelettel szeretném a leendő laikus olvasó megközelítését behozni, amilyen én is vagyok. Az én szememnek a szócikk címe jelzőnek látszik (bármi is valójában), szerintem ez szokatlan az enciklopédiánkban. Inkább jól azonosíthatóan főneveket szoktunk használni. Nekem jobban esne, ha az elnevezés monasztikus szerzetesség vagy monasztikusok lenne.
Fentebb arról is szó volt, hogy tágabb fogalom a szerzetességnél. Elkezdtem utána lapozni (nem könnyű ezekben a vírusos időkben). Mindjárt az első, amit találtam, egy ferences szerzetesnő (Takács Mária Klarissza nővér) írása volt, ő úgy szelektál, hogy a szerzetesrendek vagy apostoliak, vagy monasztikusak. A témájába nem illeszkedtek a remete életmódot választók, de a lelkiséget nem hivatásszerűen megélő személyek sem (pedig a harmadrendieket nyilván ismeri). Ezért nem esik róluk szó. – Garamond vita 2020. november 25., 01:06 (CET)[válasz]

@Garamond: Valóban jelző, de a szócikkben benne van a monachus, illetve monakhosz főnév, mint eredeti forma, esetleg arra át lehetne írni a szócikk nevét. Annyival bővebb a szerzetesség általánosan értendő fogalmánál, hogy a remete, aszkéta életmódot is tartalmazza (főként kialakulásánál, forrásánál), nem csak az előbb általad behivatkozott mai értelmezést, ami legtöbbször kolostori, monostori életet jelent. Nehéz egyszerűen leírni (főleg nekünk, akik nem vagyunk jártasak ebben a témában, csak olvasgatunk ezt-azt), mert időben is ókortól napjainkig változott a jelentés köre (szélesedett, lásd a mai monaszticizmus kifejezést, mint általában a szerzetességre értendő fogalmat) és kiterjedésében is, miután a szerzetességen belül megjelentek a nem monasztikus rendek (ez értelemben szűkült a köre). Egyik szempontból tágabb, másik szempontból szűkebb fogalom. Az időbeli fogalomváltozás (ha szűken is, le van írva a szócikkben). Kénytelenek leszünk valaki egyháztörténészhez fordulni, mert egyszerűen és érthetően csak az tudja ezt megírni, aki igazán ismeri. Vagy térjünk vissza a kiindulóponthoz, és ne mélyedjünk ennyire el a témában, hanem mint a mai szerzetesség előképét és csíráját valóban olvasszuk bele a Szerzetesség szócikkbe. Vagy kellene egy Monasztikus szerzetesrendek szócikk, és annak lehetne a bevezetője. Várjuk meg Vencel reagálását. Üdv, – Bizottmány vita 2020. november 25., 02:11 (CET)[válasz]

Azt csináltok a lappal amit akartok. Szerintem felesleges máshova bedolgozni, mert amikor a "monasztikus" már megjelent, a keresztény szerzetesség még nem. Ha komoly lexikont akarunk írni, akkor nem vonjuk egybe a két fogalmat. A monasztikus nem csak jelző, hanem főnév is, a monachus párja. A keresztény világban azért nem különböztetik meg a szerzetestől, mert egyrészt a fogalom szinte eggyé vált a szerzetességgel, másrészt ebben a vallásban már nincsenek remeték, csak remeterendek. Szerintem előbb-utóbb más nyelveken is kidolgozzák majd ezt a szócikket. Ha Bizottmány meg ismer személyeket, akik a témában járatosak, nyugodtan fordulhat hozzájuk. Bár az illetőnek igen nagy tudással kell rendelkeznie, mert a legtöbb személy aki foglalkozik a vallástörténettel, nemigen fog többet tudni mondani, mint ami ebben a cikkben le van írva. M. V. 2020. november 25., 09:54 (CET)[válasz]
Próbáltam az élő magyar nyelvű használatot kinyomozni.
Az Arcanum anyagaiban keresgélve arra jutottam, hogy a monasztikus szót jelzőként használjuk. Nem volt energiám mind az 1090 talált előfordulási helyet áttanulmányozni, de 260-at megnéztem, ott ez a helyzet.
A jellegzetes szövegrészletek ilyenek: [A magyar kereszténység] monasztikus jellegű; monasztikus szerzetesség; monasztikus [szerzetes]rend; monasztikus közösség; monasztikus egyházszervezet; [bencés] monasztikus nővérek; monasztikus életforma; a monasztikus és a remete hagyományok egyesítése; [a] püspökségek monasztikus egyházak feletti joghatóságát korlátozzák; monasztikus és a skolasztikus olvasásmód; monasztikus eszme; [Zirc] monasztikus élete; monasztikus hagyományok; monasztikus szereteteszmény; a hellenisztikus, monasztikus, politikai stb. befolyás érvényesülése stb.
Egy jellegzetes példa „Monasztikus örökségünknek legsajátosabb … értéke …” és „… a monasztikus hagyományban gyökerező korai keresztény vendégszeretet…” (Várszegi Asztrik: Pannonhalma a magyar kultúrában. Korunk, 2000. III. folyam 11., 12. szám)
Talán főnévnek tekinthető itt: „…szerzetesi család amelyek között a monasztikusokat éppúgy megtaláljuk mint a koldulórendeket…”, de ugyanott biztosan jelzőként „… monasztikus lelkipásztorkodó közösséget hozzanak létre.” (Új Ember, 2003. 59. évfolyam, 51-52. szám.). Továbbá:
„Míg a monasztikusok és a remeterendek az igazi szerzetesi ideál jegyében erdőkben és a hegyeken telepedtek meg [addig a koldulórendek a városokban].” (História 1995/7. szám Gergely Jenő: Egyház a középkori Magyarországon).
Kifejezetten úgy, hogy monasztikusok 5 esetben fordult elő. Ebből legalább 3 tulajdonképpen rövidített jelzős szerkezet.
Ez talán nem: „…A prímás azonban a jezsuitákat támogatta a monasztikusok ellenében.” (Századok – 2009 Forgó András: A 18. század elején visszatérő szerzetesi közösségek, mint a magyarországi rendi politika új szereplői)
Monachus, monachusok. Sok előfordulása van, de csaknem kivétel nélkül személynév, latin szöveg részlete, a barátfóka neve és madártani ismertetések.
Ahol nem, ott nem érzem az elhatárolását a szerzetes általában vett fogalmától: „… klerikusok (világi papok) és monachusok (szerzetesek) együttesen munkálkodtak.”, „… az érseket klerikusai és monachusai vették körül.” (Honismeret, 2016, 5. szám Török József: Gellért püspök, a tudós és egyházszervező főpap)
És: „… Fortunatus költeményében a monachus szó tizenegy alkalommal szerepel: többnyire a Mártont körülvevő szerzetesek jelölésére szolgál, egyszer pedig Mártonnal kapcsolatban is feltűnik.”, „[remeteséget alapított] megmaradván szerzetesnek (monachus) a főpapi tisztségben is.” (Világtörténet, 2016 / 1. szám Labarre, S.: Szent Márton és a szerzetesség a Vita Martini prózai és verses változataiban)
továbbá
„… a mélyen vallásos szerzetest (monachus) esztergomi érsekké tette.”, „Radla … lelkesen vallásos és jóságos ember volt, aki 995 és 1004 között mint monachus élt a magyar udvarban és ott megbecsülésnek örvendett.” (Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának Közleményei 18. kötet 2-3. szám Györffy György: A magyar egyházszervezés kezdeteiről újabb forráskritikai vizsgálatok alapján)
A monakhosz keresésére 33 találatom volt, gyakorlatilag mind nem-magyar szövegkörnyezetben.
A szubjektív érzésem az, hogy hasonlóan szeretnénk érteni a szót, mint Lem fantasztikus története (Visszatérés), ahol a történet hősnője közli, hogy ő ismert realista. De az derül ki, hogy abban a világban ez egy foglalkozás, színészféle.
Viszont most már azt az inkább csak morfondírozásomat, nem javaslatomat visszaszívom, hogy jó cím lenne a monasztikusok. Az nemigen. De alighanem jó lesz egyébként is kiszállnom az eszmecseréből, túl keveset tudok róla. Csak szerettem volna az átlagérdeklődőt leszimulálni. (Akinek feltehetőleg holnapra össze kell állítania egy pár oldalas dolgozatot, és első közelítésként nem akar elmélyedni az árnyalatokban.) A komoly lexikon versus népszerű enciklopédia megközelítésen érdemes lenne sokat gondolkozni. Szerintem a Wikipédia egyik fontos hiányossága, hogy tulajdonképpen nem tudja, melyiket akarja megvalósítani. Leginkább egyszerre próbálja mind a kettőt. – Garamond vita 2020. november 25., 16:26 (CET)[válasz]

Ha megnézem a Puskely lexikonát, akkor ő ezeket a címszavakat hozza:

  • Monachizmus
  • Monachos/Monachus
  • Monasztikus erények ...

Szerintem ha átnevezzük Monachusok, akkor nem kell számolgatni, hogy a monasztikus jelző vagy főnév-e, és akkor biztos hogy nem barátfókára, miegyébre fog utalni a szó. Szerintem nektek kapcs.ba kellene lépni a Pázmány Péter Egyetemmel, hogy ők mit mondanak, érdemes-e külön címszót használni egy lexikonban, - mint ahogy pl. Puskely megtette. Én a lap összevonását mindenesetre továbbra se támogatom a szerzetesség lappal. De kösz a sok utánajárást az Arcanumban. Egyébként a magyar WP vallási téren már egy igen komoly lexikon felé közelít, sokkal jobban ki van dolgozva, mint a katolikus lex. vagy akármelyik magyar vallási enciklopédia. – M. V. 2020. november 25., 17:06 (CET)[válasz]

Nem szorosan ide, de találtam (szintén az Arcanumnál). Balanyi György: Szerzetesrendek (1933), ezt meg tudom nézni. Viszont frissnek nemigen mondható. Akkor sem, ha kevésbé pörgős ez a szakterület, mint teszem azt az operációs rendszerek témaköre. Javaslod-e (javasoljátok-e) az átolvasását?
A monachusok címszóként való szerepeltetését nem támogatom. Mint kifejtettem, a szakirodalom gyakorlatilag nem tárgyalta ilyen név alatt ezt a területet, legfeljebb történeti szinonimaként. (Innen a barátfókák túltengése, nem a keresési szemétből.) Ezzel szemben a monachizmus mintha terjedő terminológia lenne; például éppen Puskely rendszeresen használja. Annyiból talán nem is lenne szerencsétlen, hogy nincs benne eleve állásfoglalás, hogy melyik fogalom a bővebb, ez vagy a szerzetesrend. – Garamond vita 2020. november 25., 20:24 (CET)[válasz]

Köszi, de ne ölj bele túl sok időt. Átvittem a témát a cikk vitalapjára, hogy összecsődítsek másokat, akik már szerkesztettek hasonló témákban. Nézzük, ők mit mondanak! Te is ott hozzászólhatsz. Bár egyesek lassan fognak reagálni, mert csak hébe-hóba járnak erre, de legalább, mint Hamilcar, a témában mozognak. üdv. – M. V. 2020. november 26., 07:22 (CET)[válasz]

Oké. Amúgy se igen értettem, hogy miért a Te személyes kiskertedben kapálgatunk egy olyan témát, ami a szokásos elvek szerint közérdeklődésre tarthat igényt. – Garamond vita 2020. november 26., 15:15 (CET)[válasz]

Maronita egyház - maronita rend[szerkesztés]

Kedves Vencel! Nagyon tapintatos vagy. :-) Megkaptam az e-mailedet, hogy a tárgyban foglalt tévedésemet korrigáljam. Nyugodtan írhattad volna a vitalapomra is, nem vagyok túlérzékeny, ha a tévedéseimre figyelmeztetnek. Kedves vagy! Köszönöm! Még pár dolgot beleírok a szócikkbe (amit kérem, hogy nézz alaposan te is át), és aztán kivonulok ebből a témakörből, és legközelebb befogom a számat. Nem szólok semmit (:X). Most megyek javítani! Üdv, – Bizottmány vita 2020. december 11., 18:50 (CET)[válasz]

Megjegyzések beiktatása, forráskérők[szerkesztés]

Kedves Vencel! Nem értek annyira a szerkesztéshez, kérlek, ha megjegyzést iktatsz be a Monasztikus rendek szócikkbe, akkor add meg neki légy szíves a szakaszcímet is, hogy ott jelenjen meg. Majd megnézem hogy csinálod, és abból tanulok. (Ez tárgytalan, megnéztem a sablonok között.) Kérlek, hogy ahol hiányzik neked a forrás, tegyél oda forráskérőt, és én lábjegyzetként beszúrom, hogy honnan vettem. Köszönöm. Üdv, – Bizottmány vita 2020. december 12., 10:13 (CET)[válasz]

[szerkesztés]

Szia! Köszönöm jóváhagyásod a "Katolikus karizmatikus megújulás" szócikknél. Igen, látom én is, hogy a Szerkesztő ideológiai optikája milyen. Máskülönben kivétel nélkül a "gloria.tv" forrásból merített, ami domain egy óceániai szigetállamot jelöl. Ezt a végződést használja több taktikázó álhírfelület, amik természetesen nem itt (.tv = Tuvalu szigeten) vannak fizikailag. Ennyit ér az onnét merített hír hitelessége. Nem beszélve arról, hogy az "ördög" szóból 8-at számoltam össze az általa beillesztett szövegben.
Más: kérlek, menj el a "Szent Filoména" oldalra és hagyd jóvá. Köszönöm szépen.
Üdv: Teofil, 2020. XII. 15.

Dharamszala[szerkesztés]

Szia! Gaja javítása jó, lásd a nyelvi kocsmafalat, ezért visszaállítottam, bocs :-). Boldog új évet! Ogodej vitalap 2020. december 31., 18:10 (CET)[válasz]

Kolkata[szerkesztés]

Szia!

Az alábbi mondatot nem értem (lehet, hogy nem te írtad be). Egyrészt magyartalan, nyelvtanilag hiányzik az állítmány, másrészt értelmetlen. Szerinted mi a mondat jelentése?

"Az utak a város területének mindössze 6%-a, (23% Delhiben és 17% Mumbaiban), ami jelentős közlekedési problémákat okoz."

Arra tippelek, hogy az útfelület a város egész területéhez képest csak 6%? A többi helyen mi van? Vagy "szilárd burkolatú út"-ról lenne szó, a többi meg földút?

misibacsi*üzenet 2021. január 1., 15:10 (CET)[válasz]

Passz. Nem én írtam be. Semmi hasznos infót nem nyújt, nyugodtan törölhető vagy átfogalmazható. – M. V. 2021. január 1., 15:32 (CET)[válasz]

Szerapion[szerkesztés]

Szerintem ez a lap nem egyértelműsít semmit. Ez legfeljebb egy listacikk lehetne, mert felsorolja azokat a Szerapion nevű embereket, akikről önálló cikk soha az életben nem lesz. Következésképp nem felel meg az egyértelműsítő lap funkciójának, azaz az azonos című cikkek közötti navigálás megkönnyítésének. Szerintem jó volt úgy, ahogy az átnevezés előtt volt. – LADis LA ék.jpgpankuš 2021. január 9., 23:45 (CET)[válasz]

LA, szerintem meg inkább egyért. lap, mint önálló cikk. Utóbbinak biztos nem felel meg. De a nézeteddel szemben az évek során lehet még bekékült egyért. lap is. Van pár Serapion több nyelven is megírva. Plusz még egy nevet találtam a listához, magyarul megírva. – M. V. 2021. január 10., 05:04 (CET)[válasz]

Kategóriák[szerkesztés]

Kedves Vencel!

Érdeklődnék, tudsz-e segíteni abban, hogy az általad létrehozott új kategóriák (Kategória:Vallási kultusz, Kategória:Vallási specialisták) számára megtaláljuk az interwikis kapcsolódási lehetőséget a Wikidatában. Talán egyetértesz, hogy célszerű a kategóriafákat lehetőség szerint megfeleltetni más nyelvű wikipédiák kategóriáival. – Szilas vita 2021. január 11., 16:46 (CET)[válasz]

Igen hozzáadtam. – M. V. 2021. január 11., 16:58 (CET)[válasz]

Jelölések "Az év szócikke 2020 versenybe"[szerkesztés]

Szia! Köszönöm a jelöléseidet a versenybe. A Keresztes háborúk szócikket sajnos nem lehet jelölni, mert forráshiány sablont tartalmaz (de még holnap éjfélig ezen lehet változtatni :) ). A kereszténység kronológiája 2020-ban csak 6%-kal bővült, ezért nem teljesíti a nevezetesség feltételeit. Ezt a két szócikket (egyelőre) nem vettem be a listára. – Dodi123 vita 2021. január 16., 20:07 (CET)[válasz]

Bocsánat. Rosszul informáltalak. A Keresztes háborúk szócikk sajnos nem vehet részt a vrsenyen, mert a hiányzó források pótlása már 2021-ben történne. Ha csak a sablon fennfelejtése lenne az ok, akkor még szerepelhetne egy közösségi vita eredményeképpen. – Dodi123 vita 2021. január 17., 13:08 (CET)[válasz]
Semmi gond. Maradt még elég cikk. – M. V. 2021. január 17., 13:14 (CET)[válasz]

Nem csak kintfelejtődött a sablon? Vagy konkrétan hiányzik még valamihez forrás? Vencel, látom te raktad ki, feltehetően Dencey irományaihoz, de azóta dolgoztál is rajta. Ogodej vitalap 2021. január 17., 13:28 (CET)[válasz]

Az egyes keresztes hadjáratokhoz szinte semmi lábjegyzet sincs, azért került ki a sablon. De szerintem, hogy a legtöbb hadjáratról már külön cikk van, tovább is kellene fejleszteni a lapot, egy tömör összefoglalást írni róluk itt. De ez a továbbfejlesztő már nem én leszek. Vagyis most úgy gondolom hogy nem.. – M. V. 2021. január 17., 13:45 (CET)[válasz]
Rendben. Ogodej vitalap 2021. január 17., 14:41 (CET)[válasz]

Ellenőrzés[szerkesztés]

Szia! Tudnád ellenőrizni ezt a szócikket. Amikor szerkesztettem a fejezeteket, egyszercsak kilépett a felhasználóm a rendszerből. Azután az új szerkesztések már ellenőrizetlenek lettek. Doncseczvita 2021. január 18., 10:02 (CET)[válasz]

Kész; de ráraktam egy sablont. – M. V. 2021. január 18., 10:09 (CET)[válasz]

Ok. Doncseczvita 2021. január 18., 10:11 (CET)[válasz]

Segítség[szerkesztés]

Helló, elfogadhatja ezeket a legújabb kiadásokat.

Amaro Pargo

Október 4. / Október 14.

Köszönöm– 87.223.234.206 (vita) 2021. január 25., 21:01 (CET)[válasz]

Úgy látom, ennek előzménye az, hogy az angol wikipédián történt dátumváltoztatás az életrajzi szócikkben, aztán a magyar wikipédián az életrajzi szócikkben, aztán a dátumos szócikkben. Apród vita 2021. január 25., 21:15 (CET)[válasz]


Igen, kijavítottam egy hibát. Nem október 14-én, hanem október 4-én halt meg. Most el kell fogadnia ezt a két p-t: Október 14., Október 4..– 87.223.60.21 (vita) 2021. január 27., 18:58 (CET)[válasz]

Phenjan - átírás / kiejtés[szerkesztés]

Szia!

Ha problémád van vele, hogy nem jól van írva a szócikkben a kiejtése, tedd fel a javaslatodat a "Nyelvi kocsmafalon", de szólok előre, hogy hangfelvétel nem igazán számít, mivel itt nem kiejtésről, hanem átírásról van szó, és erre vonatkozóan vannak bizonyos nyelvtani szabályok, amik szerint az átírást meg lehet csinálni. A névtelen törlést te csináltad? misibacsi*üzenet 2021. január 27., 20:40 (CET)[válasz]

Szia. A hangfelvétel pont a kiejtés miatt van, mivel itt amiatt alakult ki a probléma. De ott se nem phennyán, se fennyán nem hallatszik, hanem phjonján. Annyira viszont nem érdekelnek a koreai városok, hogy még a kocsmába is menjek megvitatni a témát, főleg hogy az itteni szerkesztők nem nagyon beszélik az adott nyelvet. Ezért nem is fogok anonként törölgetni. De ha többször is átírják a cikk kiejtését, akkor neked se kellene kapásból visszavonni, mert te sem beszélsz koreaiul. Hiába kiemelt a cikk és vannak források, előfordulhatnak hibák. Majd jön vki, aki jobban ért hozzá és megnézi. Talán Sta064 olvassa a koreait, és megmondja hogy kell pontosan kiejteni a Phenjan-t. Különben azt se értem, miért van átírva kétféleképp: Phenjan és Phjongjang–nak, ez sincs érthetően elmagyarázva a cikkben - ennyit a kiemelt cikkről. – M. V. 2021. január 28., 06:12 (CET)[válasz]

Sajnos, nem tanultam koreaiul (sem :-)), de utánaolvastam. A koreai írásban (hangul, https://en.wikipedia.org/wiki/Hangul ) szótagonként négyzetekbe rendezett betűk vannak, szóval olvasni viszonylag egyszerű. A betűk közül egyet sem ejtenek F-nek, csak hehezetes P-jük van. Ennek a városnak a neve koreaiul 평양시. Az utolsó szótag angolos átírással "s-i", ami szimplán "város"-t jelent, nem a név része. Az első szótag "p(h)-yeo-ng", a második "[semmi]-ya-ng". A magyar hangul oldal (https://hu.wikipedia.org/wiki/Hangul ) ugyanezt adja ki: "ph-jo-ng [semmi]-ja-ng". Az angol oldalon az IPA szerinti kiejtés pʰjʌŋ.jaŋ, amit M. V. is hallott, szóval a Phjongjang végig stimmel.
Na, de akkor honnan jött a Phenjan? Itt fel vannak sorolva a város különböző nyelvű nevei: https://hu.wiktionary.org/wiki/Phenjan . Ha felrajzoljátok térképre, hogy ki hívja Phjongjangnak (és variációk) és ki Phenjannak (és variációk), jól fog látszani, hogy csak a szovjet blokk a Phenjan, nyilván az orosz Пхеньян-ból. Ahogy georgiai (grúziai) Mcheta​ városnevet az ember reflexből szlávosan-spanyolosan-stb. "mcseta"-nak (esetleg németesen "mheta"-nak) ejtené, pedig "mcheta", külön C-vel és H-val, ugyanígy lett a görögösen félreolvasott Phenjanból "fenjan". A thaiban és a khmerben is van ugyanilyen hehezetes P: Phuket (Thaiföld), Phnom Penh (Kambodzsa); biztosan van, aki ezeket is F-fel ejti ki. Sta064 vita 2021. január 28., 08:59 (CET)[válasz]
Tök fölösleges volt strapálnom magam, mert Phenjan oldalán van egy mondat: "A magyar Phenjan névalak az orosz Пхеньян átírása, kiejtése is helytelenül lett fenjan az első két betű rossz olvasásából", ami a lábjegyzet linkjén keresztül Csoma Mózes Korea-szakértőre hivatkozik. Sta064 vita 2021. január 28., 09:33 (CET)[válasz]
Nem baj, amit írtál az nagyon hasznos volt nyelvtani szempontból. Átvittem a kocsmafalra is. üdv. – M. V. 2021. január 28., 09:35 (CET)[válasz]

még a kocsmába is menjek megvitatni a témát - Nem kocsmáról van szó, hanem Kocsmafalról, ami egy üzenőoldal, amit nyilván tudsz. Érdekes, hogy szerinted nincs ilyen ember, szerintem van itt legalább 2-3, aki tud koraiul, aki el tudja dönteni, hogy melyik átírás a helyes. misibacsi*üzenet 2021. január 28., 06:24 (CET)[válasz]

Remélem ez így nyugvópontra jutott, illetve ehhez a verzióhoz vissza tudunk nyúlni, ha később valaki átírja valami másra.
De ha többször is átírják a cikk kiejtését, akkor neked se kellene kapásból visszavonni, mert te sem beszélsz koreaiul. - De, nekem vissza kell vonni, ha névtelenül átír valaki egy ilyen fontos infót, és "természetesen" külső forrás megjelölése nélkül. Ehhez nem kell tudnom koreaiul (persze jó lenne, ha minden nyelven legalább alapszinten beszélnék - hány is van, 2000?). De Wikipédiákból azt hiszem, csak kb. 300 nyelvi változat létezik, az nem annyira sok. Vigyor misibacsi*üzenet 2021. január 28., 14:18 (CET)[válasz]

Arról van szó, hogy ha többször is átírják ugyanazt egy cikkben, az már elgondolkoztató, és akkor nem kellene nekünk minden anon szerk. visszavonni. Ilyen esetekben jobb az adott területen tanultabbaktól megkérdezni vagy megvárni míg jön vki, aki jobban ért a témához. – M. V. 2021. január 28., 14:25 (CET)[válasz]

Nem gondolkoztató el, mert a trollok pont így csinálják, hogy ugyanazt makacsul beírják, ha észreveszik, hogy az nem jelenik meg (mert valaki visszavonta közben). Tehát az, hogy egy bizonyos szövegverzió rövid időn belül mondjuk 5x előállítódik (és ugyanaz az anon szerkeszti), az semmit nem jelent a helyességére vonatkozóan. Ha nem trollról van szó, hanem "normális" anonról, akkor az a vitalapon jelezné, hogy nem érti miért nem jelenik meg a módosítása, és ugyanott lehetne külső forrás megjelölését kérni tőle. misibacsi*üzenet 2021. január 28., 14:36 (CET)[válasz]

Nem muszáj minden anont egy kalapba venni. Aki pl. mobilról szerkeszt, mint feltehetően itt, annak elég bajos a vitalapra írni. Meg szerintem sok anon azt se tudja, hogy létezik ilyesmi, ill. ott kellene megvitatni a témát. Amúgy meg a várost illetően szerintem igenis kell tudni koreaiul, mert mint kiderült itt az orosz után vették át a nevet. Lehet hogy pár év múlva átnevezhetjük Phjongjang–ra, mint Kalkuttát Kolkatára. – M. V. 2021. január 28., 14:52 (CET)[válasz]

Phenjan - átírás / kiejtés[szerkesztés]

Szia!

Ha problémád van vele, hogy nem jól van írva a szócikkben a kiejtése, tedd fel a javaslatodat a "Nyelvi kocsmafalon", de szólok előre, hogy hangfelvétel nem igazán számít, mivel itt nem kiejtésről, hanem átírásról van szó, és erre vonatkozóan vannak bizonyos nyelvtani szabályok, amik szerint az átírást meg lehet csinálni. A névtelen törlést te csináltad? misibacsi*üzenet 2021. január 27., 20:40 (CET)[válasz]

Szia. A hangfelvétel pont a kiejtés miatt van, mivel itt amiatt alakult ki a probléma. De ott se nem phennyán, se fennyán nem hallatszik, hanem phjonján. Annyira viszont nem érdekelnek a koreai városok, hogy még a kocsmába is menjek megvitatni a témát, főleg hogy az itteni szerkesztők nem nagyon beszélik az adott nyelvet. Ezért nem is fogok anonként törölgetni. De ha többször is átírják a cikk kiejtését, akkor neked se kellene kapásból visszavonni, mert te sem beszélsz koreaiul. Hiába kiemelt a cikk és vannak források, előfordulhatnak hibák. Majd jön vki, aki jobban ért hozzá és megnézi. Talán Sta064 olvassa a koreait, és megmondja hogy kell pontosan kiejteni a Phenjan-t. Különben azt se értem, miért van átírva kétféleképp: Phenjan és Phjongjang–nak, ez sincs érthetően elmagyarázva a cikkben - ennyit a kiemelt cikkről. – M. V. 2021. január 28., 06:12 (CET)[válasz]

Sajnos, nem tanultam koreaiul (sem :-)), de utánaolvastam. A koreai írásban (hangul, https://en.wikipedia.org/wiki/Hangul ) szótagonként négyzetekbe rendezett betűk vannak, szóval olvasni viszonylag egyszerű. A betűk közül egyet sem ejtenek F-nek, csak hehezetes P-jük van. Ennek a városnak a neve koreaiul 평양시. Az utolsó szótag angolos átírással "s-i", ami szimplán "város"-t jelent, nem a név része. Az első szótag "p(h)-yeo-ng", a második "[semmi]-ya-ng". A magyar hangul oldal (https://hu.wikipedia.org/wiki/Hangul ) ugyanezt adja ki: "ph-jo-ng [semmi]-ja-ng". Az angol oldalon az IPA szerinti kiejtés pʰjʌŋ.jaŋ, amit M. V. is hallott, szóval a Phjongjang végig stimmel.
Na, de akkor honnan jött a Phenjan? Itt fel vannak sorolva a város különböző nyelvű nevei: https://hu.wiktionary.org/wiki/Phenjan . Ha felrajzoljátok térképre, hogy ki hívja Phjongjangnak (és variációk) és ki Phenjannak (és variációk), jól fog látszani, hogy csak a szovjet blokk a Phenjan, nyilván az orosz Пхеньян-ból. Ahogy georgiai (grúziai) Mcheta​ városnevet az ember reflexből szlávosan-spanyolosan-stb. "mcseta"-nak (esetleg németesen "mheta"-nak) ejtené, pedig "mcheta", külön C-vel és H-val, ugyanígy lett a görögösen félreolvasott Phenjanból "fenjan". A thaiban és a khmerben is van ugyanilyen hehezetes P: Phuket (Thaiföld), Phnom Penh (Kambodzsa); biztosan van, aki ezeket is F-fel ejti ki. Sta064 vita 2021. január 28., 08:59 (CET)[válasz]
Tök fölösleges volt strapálnom magam, mert Phenjan oldalán van egy mondat: "A magyar Phenjan névalak az orosz Пхеньян átírása, kiejtése is helytelenül lett fenjan az első két betű rossz olvasásából", ami a lábjegyzet linkjén keresztül Csoma Mózes Korea-szakértőre hivatkozik. Sta064 vita 2021. január 28., 09:33 (CET)[válasz]
Nem baj, amit írtál az nagyon hasznos volt nyelvtani szempontból. Átvittem a kocsmafalra is. üdv. – M. V. 2021. január 28., 09:35 (CET)[válasz]

még a kocsmába is menjek megvitatni a témát - Nem kocsmáról van szó, hanem Kocsmafalról, ami egy üzenőoldal, amit nyilván tudsz. Érdekes, hogy szerinted nincs ilyen ember, szerintem van itt legalább 2-3, aki tud koraiul, aki el tudja dönteni, hogy melyik átírás a helyes. misibacsi*üzenet 2021. január 28., 06:24 (CET)[válasz]

Remélem ez így nyugvópontra jutott, illetve ehhez a verzióhoz vissza tudunk nyúlni, ha később valaki átírja valami másra.
De ha többször is átírják a cikk kiejtését, akkor neked se kellene kapásból visszavonni, mert te sem beszélsz koreaiul. - De, nekem vissza kell vonni, ha névtelenül átír valaki egy ilyen fontos infót, és "természetesen" külső forrás megjelölése nélkül. Ehhez nem kell tudnom koreaiul (persze jó lenne, ha minden nyelven legalább alapszinten beszélnék - hány is van, 2000?). De Wikipédiákból azt hiszem, csak kb. 300 nyelvi változat létezik, az nem annyira sok. Vigyor misibacsi*üzenet 2021. január 28., 14:18 (CET)[válasz]

Arról van szó, hogy ha többször is átírják ugyanazt egy cikkben, az már elgondolkoztató, és akkor nem kellene nekünk minden anon szerk. visszavonni. Ilyen esetekben jobb az adott területen tanultabbaktól megkérdezni vagy megvárni míg jön vki, aki jobban ért a témához. – M. V. 2021. január 28., 14:25 (CET)[válasz]

Nem gondolkoztató el, mert a trollok pont így csinálják, hogy ugyanazt makacsul beírják, ha észreveszik, hogy az nem jelenik meg (mert valaki visszavonta közben). Tehát az, hogy egy bizonyos szövegverzió rövid időn belül mondjuk 5x előállítódik (és ugyanaz az anon szerkeszti), az semmit nem jelent a helyességére vonatkozóan. Ha nem trollról van szó, hanem "normális" anonról, akkor az a vitalapon jelezné, hogy nem érti miért nem jelenik meg a módosítása, és ugyanott lehetne külső forrás megjelölését kérni tőle. misibacsi*üzenet 2021. január 28., 14:36 (CET)[válasz]

Nem muszáj minden anont egy kalapba venni. Aki pl. mobilról szerkeszt, mint feltehetően itt, annak elég bajos a vitalapra írni. Meg szerintem sok anon azt se tudja, hogy létezik ilyesmi, ill. ott kellene megvitatni a témát. Amúgy meg a várost illetően szerintem igenis kell tudni koreaiul, mert mint kiderült itt az orosz után vették át a nevet. Lehet hogy pár év múlva átnevezhetjük Phjongjang–ra, mint Kalkuttát Kolkatára. – M. V. 2021. január 28., 14:52 (CET)[válasz]

Időjárás[szerkesztés]

Valaki itt jelezte Adelaide időjárását írtad be Aucklandé helyett annak idején 2019 februárjában. Apród vita 2021. február 15., 00:01 (CET)[válasz]

Két szócikk[szerkesztés]

Kedves Vencel!

(1)
Szeretnék kérni egy lapátnevezést, és az infoboxban is!
Magyar helyesírás szerint: "W" betű helyett V"-vel írjuk.
Szent Walburga -> Szent Valburga

Link:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Walburga

Forrás:
MTA Nyelvtudományi Intézete által, anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke:
női nevek -- 2021. február 1.
...
Valburga [eng. 2020-ban, hazánkban csak a magyar helyesírásnak megfelelő alak használható]
...
Link:
www.nytud.mta.hu/oszt/nyelvmuvelo/utonevek/osszesnoi.txt


(2)
Szent Filoména szócikk.
Kérlek, hagyd jóvá a szerkesztéseimet:

Link:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Filom%C3%A9na


Köszönöm szépen.

Teofil

2021. márc. 1.


==

Baloldali és jobboldali ösvény[szerkesztés]

Ezt majd át kell nevezned. A baloldali és jobboldali kizárólag politikai értelemben egybeírandó, minden egyéb esetben bal oldali és jobb oldali. – Pagony foxhole 2021. február 28., 16:23 (CET)[válasz]

Pagony, egy ezoterikus lexikonban is egybeírják (Nevill Drury: A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona). Ha gondolod, megvitathatod a kocsmafalon. – M. V. 2021. február 28., 16:26 (CET)[válasz]

Én ugyan nem vitatom meg. Az ezoterikus irodalom hazai honosítói a magyar helyesírás alapelveit sem ismerik, ezer publikációban tanúsították már. Ettől ez még alapszabály, nem megvitatandó kérdés. Pagony foxhole 2021. február 28., 16:43 (CET)[válasz]
Majd az e-nyelv válaszol. Megkérdeztem tőlük. – M. V. 2021. február 28., 16:57 (CET)[válasz]

Az év szócikke 2020 verseny eredménye[szerkesztés]

PODY 2nd barnstar.svg Az év szócikke 2020
A 2020-as Az év szócikke versenyen a Keresztény szerzetesség című szócikked a Vallás kategóriában a második helyezést érte el! Gratulálok! Dodi123 vita 2021. március 1., 11:37 (CET)[válasz]


PODY 3rd barnstar.svg Az év szócikke 2020
A 2020-as Az év szócikke versenyen a Keresztény templomépítészet című szócikked a Vallás kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálok! Dodi123 vita 2021. március 1., 11:37 (CET)[válasz]

Elég volt![szerkesztés]

Olvastam. Szép hosszan idéztem is belőle a cikk vitalapján. Kérelmezni fogom megerősített szerkesztői jogaid elvételét forráshamisítás miatt, utána jöhet a wikitanács, hogy döntsön a vallási cikkektől való eltiltásodról. Az elvakultságnak is vannak határai, és a forráshamisításod túlmegy ezen. Viröngy vita 2021. március 22., 09:06 (CET)[válasz]

Próbálkozhatsz, de én is komolyan gondolkoztam már a forrásolt törölgetéseid után, hogy te mit keresel a megerős. szerkesztők között. – M. V. 2021. március 22., 09:08 (CET)[válasz]

Mármint arra az állításra gondolsz, amit hamis forrással tettél fel, és homlokegyenest mást igazol, mint amire te hoztad? Ott a vitalap, hosszú szemelvényeket másoltam be belőle, köze nincs ahhoz, amire igazolásul használni szeretted volna! Legalább a tényekkel ne vitatkozz! Viröngy vita 2021. március 22., 09:19 (CET)[válasz]

Szerintem állítsd le magad és ne hazugozz másokat, inkább nézz utána alaposabban! Nem is értem hogy ilyen rágalmazó egyének miért működhetnek itt a WP-n! Anélkül hogy utánajárnál rendesen a dolgoknak, forrásolt állításokat törölgetsz és másokat sértegetsz! – M. V. 2021. március 22., 09:25 (CET)[válasz]

Üdv!

Mivel nem tudtok leállni, mind téged, mind Viröngyöt egy napra eltiltottalak a bürokraták üzenőfalának vonatkozó oldalától, illetve egymás vitalapjától is. Legyél szíves és a blokk lejárat után se folytasd ezt a tevékenységet a bürokraták üzenőfalán! Máshol továbbra is szerkeszthetsz jelenleg. Köszönöm megértésedet! Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2021. március 23., 12:46 (CET)[válasz]

Igen

Esetleg azt lehet kérni, hogy végleg letiltsd innen a vitalapomról? – M. V. 2021. március 23., 13:14 (CET)[válasz]

Eltiltást a WT-től kérhetsz beadvány formájában. Ha ők jónak látják az eltiltást, vagy jónak látnak bármiféle eltiltást, akkor azt határozat formájában közlik, és ha az adminisztrátori eszközt igényel, akkor az adminisztrátorok eljárnak. Azonban azt javaslom, hogy ha ilyen lépésre akarod elszánni magad, azzal mindenképpen várjál, legalább addig, ameddig a bürokratás ügy lezárul egy bürokrata által. A két blokkolás nem azért lett így beállítva, hogy most máshol folytatódjék a balhé. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2021. március 23., 13:35 (CET)[válasz]

OK. köszi. – M. V. 2021. március 23., 18:43 (CET)[válasz]

Ez nem így működik[szerkesztés]

Figyelem pár napja, hogy mit működsz a cikken és különböző egyéb lapokon, eddig nem éreztem szükségét, hogy beavatkozzak, de most szólok, hogy ez nem így működik. Visszaállíthatsz, de csakis indoklással, olyan nincs, hogy visszavonok mindent, mert egy részével nem értek egyet, és nem tudom kiválogatni, hogy mivel igen, és mivel nem. Fékezzél egy kicsit, túl nagy a lendület, nem hiszem, hogy a zsebedben lenne a bölcsek köve, és csak az általad elképzelt és elfogadott koncepció mentén lehetne cikket írni a huwikin a jezsuitákról. – PZoli vita 2021. március 24., 19:53 (CET)[válasz]

PZoli, forrásolt állítások lettek törölve. Ezeket igenis vissza szoktuk vonni. Főleg hogy a cikkben egyháztörténészektől vannak állítások, nem "komcsi" hozzá nem értő alakoktól, mint Csomorkány állítja. Ő olyan állításokat is törölt, ami aztán az enwiki-n, University Cambridge stb. forrásokban is megtalálható volt. Ahol a fogalmazással van gondja Csomorkánynak, ott meg módosítunk. A vitalapon ha nem tűnt fel, minden egyes pontot átbeszélünk. Tegnap a fél napom erre ment el. Teljesen felesleges volt most türelmetlenül beleugranod az egészbe a villogós tábláddal! Várnod kellene legalább egy hetet, míg átrágunk minden vitapontot. Aztán jöhetsz bíráskodni, ha már ebben a szerepben érzed magad. – M. V. 2021. március 25., 05:26 (CET)[válasz]

@PZoli: +1, az én zsebemben is nyílni kezdett a bicska a fentemlített hozzászólás láttán, de nem szólaltam meg, vártam, hogy a közösség más tagja is észrevételezi-e a dolgot. Örülök, hogy igen, azt meg, hogy Vencelnek ismét nem sikerült szemtám nélkül válaszolnia már szinte a megszokott kategóriába tehetjük. Viröngy vita 2021. március 25., 09:13 (CET)[válasz]

Viröngy, a te zsebedben mindig nyílik a bicska, nem kellene újra kezdened a balhét a gyűlölködéseid után. Jössz a szemtám. meg hasonló vádakkal, azután amiket lezavartál a bürón, meg a JT vitalapon stb. Kezdeményezni fogom a Wikitanácsnál a végleges eltiltásod a vitalapomról. – M. V. 2021. március 25., 09:23 (CET)[válasz]
  1. A forrás hitelességét kérdőjelezték meg, nem „csak simán” törölték. Próbáld megérezni a különbséget.
  2. Nem azzal van a probléma, ha olyat állítasz vissza, amit vissza kell állítani, hanem azzal, hogy kijelented, hogy nem fogsz ezzel vacakolni, hanem vissza fogsz állítani mindent.
  3. Ne haragudj, de nem akkor fogok a tevékenységed ellen kifogást emelni, amikor te jónak látod, hanem akkor, amikor én érzem ennek a szükségességét. Az nem átbeszélés, hogy te beleírod a cikkbe amit gondolsz, visszavonod amivel nem értesz egyet, mindenki mást meg a vitalapra száműzöl, hogy csak ott szólhatnak bármit ez ellen.
Ha így folytatod/folytatjátok, a következő lépés az lesz, hogy a lap szerkesztését fogom egy időre korlátozni a számodra/számotokra. – PZoli vita 2021. március 25., 11:55 (CET)[válasz]

A következő fölényeskedő, kiabáló, kioktató megnyilvánulásod (mint pl. ez és ez) pedig teljeskörű blokkolást fog eredményezni. Lásd még: WP:CIV. – PZoli vita 2021. március 25., 12:58 (CET)[válasz]

Feltételezem azért azt is láttad, ő milyen sértegetéseket adott elő pl. a BÜ-n, és figyelmeztetted ezért. – M. V. 2021. március 25., 13:00 (CET)[válasz]

Feltételezem azért azt is láttad, hogy nem a napokkal ezelőtti megnyilvánulásaidra reagáltam, hanem egy frissre, és ennek fényében vettem elő az előzményeket. Minden résztvevőnél ugyanígy fogok eljárni. – PZoli vita 2021. március 25., 13:19 (CET)[válasz]

Ismételt provokáció[szerkesztés]

Szerencséd, hogy reggel nem láttam ezt a provokációt a részedről, mert ezért azonnal blokkoltalak volna. A miniszavazás szakaszt pont azért nyitotta Csomorkány, hogy ott a konkrét kérésre adjon választ mindenki, függetlenül a végtelenre nyúló vitátoktól, erre te betámadtad ott is, ráadásul – mint utóbb kiderült – még valótlanságot is állítva. Utólag már nem látom értelmét a blokk beállításának, mert az indulatok ismételt elszabadulását már úgyse tudom megakadályozni vele, de a pohár betelt, tényleg nincs több dobásod. – PZoli vita 2021. március 27., 21:44 (CET)[válasz]

Azonosíthatatlan források sablon[szerkesztés]

Szia! Arra kérlek hagyj fel ezzel a tevékenységgel, mert nem lesz jó vége. Ahol vannak források, oda ne tegyél ilyen sablont. Ha valamelyikkel kifogásod van, akkor a szócikk vitalapján ki lehet fejteni. Egy sima szócikknél nem elvárás, hogy minden állításhoz külön forrás tartozzon, ezek a kiemelt szócikknél érdekesek. A személyes ellentéteiteket nem ilyen módon kellene kezelni, ez egyrészt gyerekes, másrészt demonstrációnak fogom tartani, amiért blokk jár. Köszönöm a megértésed. Kemenymate vita 2021. április 7., 20:52 (CEST)[válasz]

Teofil[szerkesztés]

Szia!
Kérlek, nézd át a Szent Valburga és Szent Filoména szócikkeket.
(A több mint két héttel korábbi, megerősített szerkesztői kérésem a bürokraták üzenőfalán érdektelenségbe/archívumba ment.)
Köszönöm: Teofil vita 2021. április 13., 10:48 (CEST)[válasz]

Köteles László egyértelműsítése[szerkesztés]

Szia! Átnevezted Köteles László szócikkét Köteles László (labdarúgó)-ra. A Köteles László-n található hivatkozásokat is neked kell javítani vagy javítatni. Kérlek, hogy gondoskodj róla! Üdv, Csurla vita 2021. április 17., 12:56 (CEST)[válasz]

Teofil[szerkesztés]

Kérlek, nézd át a Szent Valburga szócikket, és hagyd jóvá.
Köszönöm: Teofil vita 2021. április 26., 10:46 (CEST)[válasz]

Unitarizmus/unitarianizmus[szerkesztés]

Szia, unitáriusként nagyon zavar az "unitarianizmus". Szakszövegek sem használják. Javítanám unitarizmusra. Illetve javítottam is, de visszacsináltad... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Matyas.faluvegi (vitalap | szerkesztései) 2021. július 20., 18:09‎ (CEST)[válasz]

„Vietnám”[szerkesztés]

Szia!

Ha már a szócikk neve: „Vietnám”, nem kellene egy csomó helyen „Vietnam”-ot írnod. misibacsi*üzenet 2021. július 22., 08:18 (CEST)[válasz]

Publikánusok (egyértelműsítő lap)[szerkesztés]

Üdv Milei.vencel! Értesítelek, hogy az általad létrehozott Publikánusok (egyértelműsítő lap) szócikkről megbeszélés kezdődött a Wikipédia:Törlésre javasolt lapok/Publikánusok (egyértelműsítő lap) oldalon. Ha részt kívánsz venni a megbeszélésben, nem tartod indokoltnak a jelölést, vagy megjegyzést szeretnél tenni, azon a lapon megteheted. Valószínűleg nagyban megkönnyíti a megbeszélést, ha ellenőrzöd a cikk tárgyának nevezetességét, a források mennyiségét és minőségét, és a cikk nézőpontjának semlegességét. Köszönöm a figyelmedet és jó szerkesztést kívánok! Csurla vita 2021. július 26., 18:49 (CEST)[válasz]

Bioenergia (egyértelműsítő lap)[szerkesztés]

Üdv Milei.vencel! Értesítelek, hogy az általad létrehozott Bioenergia (egyértelműsítő lap) szócikkről megbeszélés kezdődött a Wikipédia:Törlésre javasolt lapok/Bioenergia (egyértelműsítő lap) oldalon. Ha részt kívánsz venni a megbeszélésben, nem tartod indokoltnak a jelölést, vagy megjegyzést szeretnél tenni, azon a lapon megteheted. Valószínűleg nagyban megkönnyíti a megbeszélést, ha ellenőrzöd a cikk tárgyának nevezetességét, a források mennyiségét és minőségét, és a cikk nézőpontjának semlegességét. Köszönöm a figyelmedet és jó szerkesztést kívánok! Csurla vita 2021. augusztus 3., 17:57 (CEST)[válasz]

Uni[szerkesztés]

Köszönöm, hogy belelépsz. Innen a tiéd az összes hivatkozás javításának felelőssége. Ha vártál volna, türelmesen, még két percet, kész lettem volna. Jó munkát! – Burumbátor Súgd ide! 2021. augusztus 12., 17:03 (CEST)[válasz]

Nem hitted azt, hiszen ugyanabban a perceben (17.01) nevezted vissza lapot a helyére, amikor én az utolsó előtti lépés megtettem. És biztos nem nézel annyira korlátoltnak, hogy egy szócikket "Unitarizmus1" néven ott hagyok. Vagy igen? Naaaagyon sok javítanivaló van... Selamat kerjaan. – Burumbátor Súgd ide! 2021. augusztus 12., 17:07 (CEST)[válasz]

Sablon:Algéria repülőterei[szerkesztés]

Szia

Úgy láttam, te foglalkoztál Marokkóval és Algériával bővebben. Megtennéd, hogy átnézed a {{Algéria repülőterei}} sablont? Néhány repülőteret létre szeretnék hozni, de nem szeretném rossz néven őket. – B.Zsolt vita 2021. augusztus 15., 01:33 (CEST)[válasz]

  1. GENERAL AUDIENCE, 1999. júl. 28.
  2. mandiner: Ferenc pápa esete a pokollal
  3. A pápa végre megmondta, hol van a mennyország; - "a pokol is létezik, de nem konkrét hely, hanem lelkiállapot, az elkárhozott lelkek azon állapota, hogy soha nem láthatják meg Istent".
  4. A katolikus egyház katekizmusa, 1035. cikk
  5. a b Marton József: A keresztény jelenkor
  6. http://www.katolikus-honlap.hu/060604/davies.htm
  7. Karl Barth, Catholic Renewal and Vatican II
  8. Kazinczy Ferenc Gimnázium történelem munkaközösségének honlapja. Fogalomtár. Szerzetes