Szent Walburga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent Walburga
Heilige Walburga.jpg
Születése
710
Wessex
Halála
779. február 25. (68-69 évesen)
Heidenheim
Tisztelete
Ünnepnapja február 25.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Walburga témájú médiaállományokat.

Szent Walburga (latinul: Walpurgis, Valpurgis), (óangolul: Wealdburg) (Wessexi Királyság, Devonshire, 710 körül – Heidenheim, 779. február 25.) szentként tisztelt, kora középkori, angolszász származású bencés szerzetesnővér, apátnő.


Története[szerkesztés]

II. Hadrián pápa avatta szentté 870. május 1-jén. A katolikus egyház a XVII. században rendelte el Szent Valburga liturgikus ünnepét (az egész egyházra nézve), amit később, a második Vatikáni Zsinat idején visszavontak.

A bencés szerzetesrenden belül, a heidenheimi bencés kolostorból indult ki kultusza. Amerre járt térítő útja során (mai: Belgium, Franciaország, Hollandia és Németország), mindenütt jobban tisztelik emlékét. E nemzetek régi egyházi naptárai, több ünnepét is föltüntetik. Óhazájában viszont csak május 1-jén emlékeznek meg róla.
Magyarországon, valószínűleg a bencésektől származnak az első katolikus naptárak. Ők mindenesetre kezdettől bevették az akkor már tisztelt bencés szentek nevét is. Így terjedhetett el közreműködésükkel Szent Valburga emlékezete hazánkban. Körülbelül a 19.-20.század fordulójáig volt kultusza Magyarországon. Liturgikus emléknapja hazánkban május 1-jén volt.[1] [2] Nevét szimpla "V" betűvel írták.[3] Tiszteletét a török hódoltság után, németajkú betelepülő katolikusok erősítették meg. Hazánkban nagyon ritka patrocínium.

Walburga Wessexi Szent Richárd leányaként született. Fiatal korában a Wimborne bencés apátságba adták szülei nevelés céljából. Egy idő után, maga Walburga úgy döntött, hogy a szerzetesi életet választja. A kolostorban töltött hosszabb idő után Germániába, a mai Németország területére költözött át, és ott a bischofeni kolostor szerzetese lett. Két évet élt itt, majd a heidenheimi apátság vezetője (apátnője) lett. A feljegyzések szerint cselekedeteit a jámborság, a szelídség, és a szeretet jellemezte. Igyekezett kerülni a felesleges beszédet, egyben nagy hangsúlyt fektetett a kolostori hallgatásra. A kolostor megfelelő kormányzása is elismerést váltott ki kortársai között. 779-ben hunyt el. A római katolikus egyház szentként tiszteli. A németországi, Eichstätti Róm.kat. Egyházmegyében főünnep.

Ünnepnapjai, emléknapjai:

  • Mennyei hazába való átköltözése napja: február 25. Ekkor csak egyes egyházmegyék ünneplik a régi volt frank és germán területeken (Belgium, Franciaország, Hollandia és Németország).
  • Szentté avatása napja: május 1. Emléknapja a világegyházban. Ekkor ünnepli óhazája, Anglia.
  • Átutazása, megérkezése az Európai kontinensre: augusztus 4.
  • Ereklyéinek Heidenheimből Eichstättba való átviteléről szeptember 24-én emlékezik: Zutphen (Hollandia)
  • Ereklyéinek Heidenheimből Eichstättba való átviteléről október 12-én emlékezik: Eichstätt (Németország), Antwerpen (Belgium)

Szent Valburga patrocíniumok voltak:

  • az erdélyi, Szeben megyei, szász alapítású, Nagydisznód (románul Cisnădie, németül Heltau) város temploma,[4] amit 1300 körül római katolikus templomként építettek. A hitújítást követően az evangélikusoké lett.
  • a Veszprém megyei Veszprémfajsz középkori, római katolikus temploma (1415).[5] A török korszakban elpusztult.
  • a Pest megyei Érd, óvárosi Szent Mihály római katolikus templomon belüli egyik mellékoltár (1760),[6] amin jelenleg, Jézus Szíve kép látható.

"Szent Valburga holtteteme, nyomban halála után rendkívül kellemes illatot árasztott, mely a jelenlevőket kimondhatatlan gyönyörrel tölté el. [...] A szent tetem máig Eichstadtban őriztetik, s mellcsontjából ma is csodás olaj ömlik, melynek ájtatos használata számtalan betegnek visszaadta elöbbeni egészségét. (Vogel: Szentek élete [Kalocsa, 1866])" [7]

Nevét viselték:

  • Andrássy Józsefné Csáky Valburga (1762-1797) - portréja itt: Xántus János Múzeum (Győr)
  • Zichy Antónia Erzsébet Valburga (1816-1888) - Batthyány Lajos mártír miniszterelnök felesége, majd özvegye


Vele kapcsolatos[szerkesztés]

  • Szent Valburga (15. századi illusztráció) - a Pannonhalmán őrzött "Legenda Aurea Sanctorum" című ősnyomtatvány 1482. évi augsburgi kiadásából
  • Szent Valburga szobor a tihanyi bencés apátsági templom Szent Skolasztika oltárán.
  • Szent Valburga szobor (az érdi, volt kastély falánál). A szobrot állíttatta: az osztrák grófi családból származó Abensberg-Traun Terézia Petronella (1710-1790), aki második felesége volt Illésházy József (1700-1766) érdi kegyúrnak. A kor szokása szerint, lányaiknak több utónevük volt, ezek között vélhetően szerepelt a Valburga keresztnév is. Az özvegyasszony és egyetlen fia, János, donátora volt az óvárosi Szent Mihály templom helyreállításának és a Szent Valburga mellékoltár létesítésének, ahol a családért szentmisét végeztettek: "1777-ben készült el a templomhajó jobb oldalában a jelenlegi legrégibb oltár, Szent Valburga tiszteletére (ma: Jézus Szíve oltára). Itt helyezték örök nyugalomra a templom áldozatkész kegyurát"[8]
  • "S. Walpurga" rézmetszet, latin nyelvű imádság és szentkép. Tulajdonos: Piarista Szerzetesrend Magyar Tartomány Múzeuma (Budapest), Méret: 13 x 8 cm. Leltári szám: 2015.096.1.P
  • Szt. Villibald és Szt. Valpurga kép (Készítette: ismeretlen német festő, 1520 körül. Anyag: fa, tempera. Méret: 107 x 45 cm). Esztergom, Keresztény Múzeum, Ipolyi Arnold Gyűjtemény. Leltári szám: 56.470 szám (Adatforrás éve: 1986)
  • Szent Walburga, festett szentkép. (Anyaga: pergamen. Technika: tempera. Hátoldalán német nyelvű, 1777. évi felirattal. Mérete: 16.5 cm x 11 cm. Őrzési hely: Iparművészeti Múzeum, Budapest. Leltári szám: 88.194.1
  • "S. Walburga, V. et Abb." - szentkép. (Anyaga: papír. Készült: 18. szd.) Őrzési hely: Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém. Képzőművészeti Gyűjtemény. Régi leltári szám: 60.62.1.
  • Lengyel László: Devóció és dekoráció; 18. és 19. századi kolostormunkák Magyarországon (Eger 1987), 57-58. oldal: Szent Valburga olajtartó diptichonok Egerben. Az egyik, Sugár István helytörténész magángyűjteményében (készült: 1750 k.). A másik, a Dobó István Vármúzeum közgyűjteményében (készült: 1720 k. Leltári száma: 84.41) Valamint a Dobó István Vármúzeum közgyűjteményében pergamen akvarell kép (készült: 1770 k. Leltári száma: 84.27)

Források[szerkesztés]

  • Franciscus Haraeus: "Vitae sanctorum. Das ist, Leben der Fürnembsten heiligen Gottes. Auff die zwölff Monat deß gantzen Jahrs ordentlich gerichtet" (1593), p. 351-352. Von der heiligen Jungfrauen Walburgis (1. Maij)
  • Acta Sanctorum. Februar, Tom. III. (Ed. Johannes Bolland, Antverpen, 1685), p. 562–568.
  • Patroni Menstrui című, 18. századi kiadványban, rézkarc kép és leírás Szent Walburgáról (latin betűs latin nyelvű változat 1758), (gót betűs német nyelvű változat 1763).
  • Vogel, Matthäus S.J.: Lebensbeschreibungen der Heiligen Gottes (Bamberg, 1766) p. 569-574: Die heilige Walburga, Abtissin (Der achte Tag im Monat May) - gót betűs kiadvány
  • Vogel, Matthäus S.J.: Lebensbeschreibungen der Heiligen Gottes (Straubing, 1841), p. 569-574: Die heilige Walburga, Abtissin (Der achte Tag im Monat Mai) - gót betűs kiadvány, új kiadás
  • Scitovszky János: Szentek élete (Pécs 1843), p. 61: Februarius 25. - Szűz szent Valburgis/Walburgis → Google Books
  • Zalka János: Szentek élete, 1. rész (Budapest, 1860), 298. oldal: Böjtelő/Február hava 25-én: Szent Valburga
  • Vogel M.: Szentek Élete (Kalocsa, 1866-1868)
  • Thomas Meyrick: A Life of Saint Walburge (London, 1873) Link
  • Dedek Crescens Lajos: Szentek élete, I. kötet (Budapest, 1900), p. 220–221.
  • St. Walburga - In: The Catholic Encyclopedia. Vol. 15. (New York, 1912) Link
  • Schütz Antal (szerk.): Szentek élete az év minden napjára, I. kötet, Február 16. (Budapest, 1932), p. 178–180.
  • Berecz Sándor: Isten barátai (Agapé, Novi Sad, 1989), p. 28. Február 25. - Szent Walburga
  • Incze Dénes: A szentek élete, 5. (Agapé, Novi Sad & Szeged, 1999), p. 8-9. Május 1. - Szent Valburga (A kiadvány eredetije a Gyulafehérvári Rk. Egyházmegye kiadásában jelent meg 1997-ben. Nihil obstat és imprimatur: Nr. 343/1997. Gyulafehérvár)
  • Magyar Katolikus Lexikon, 14. kötet (Titel-Veszk), (Budapest 2009), 698-699. oldal: Valburga szócikk (írta: Diós Istán)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BARÁTSÁG, kulturális és közéleti folyóirat: 16. évfolyam, 3. szám [2009 június 15.], 24. oldal / Kalendárium / Május - Pünkösd hava / Május 1. [...] "Az egyház a kommunista befolyás ellensúlyozásaként e napot Munkás Szent József emléknapjává tette. Európa-szerte szokás május elsején a majális és a májusfa állítása. Ez a nap Valburga (Walpurgis) angolszász királylány, apátnő emlékünnepe is, aki a VIII. században élt és részt vett a németek megtérítésében."
  2. Incze Dénes: A szentek élete, 5. (Agapé, Szeged, 1999), Május 1. - Szent Valburga
  3. Nagy János: Hierolexicon polymathicum latino-hungaricum. Latin-magyar köztanulatos egyházi műszótár. (Szombathely, 1845), p. 402.: "Valburga s. virgo, sz. Valburga szűz; Máj. 1-jén"
  4. Halaváts Gyula: A nagydisznódi ág. ev. templom. In: Archaeologiai Értesítő, 1914, p. 232.
  5. Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban (Budapest, 1907), p. 72.
  6. Magyarország Műemléki Topográfiája, V. kötet: Pest megye műemlékei (1958), 1. rész, p. 350.
  7. Nagy Antal: Hitelemzés példákban, II. kötet (Komárom, 1886), 228-dik és 766-dik oldal.
  8. Kászoni Dénes: Érd becses műemléke, a római katolikus templom ófaluban - In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 11. szám (Érd, 1992), 73-74. oldal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]