Lancsics Bonifác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lancsics Bonifác
Született 1674
Szombathely
Elhunyt 1737. április 25.
Dömölk
Állampolgársága magyar
Foglalkozása szerzetes,
teológus,
filozófus,
költő

Lancsics Bonifác (Szombathely, 1674. – Dömölk, 1737. április 25.) bencés szerzetes, teológus, filozófus, költő, a Boldogasszony Anyánk kezdetű Mária-ének szerzője.

Élete[szerkesztés]

Régi magyar családban, Szombathelyen született. Grazban logikát tanult, majd 19 éves korában, 1693-ban belépett a Bencés Rendbe. Ezt követően Pannonhalmán filozófiát, Nagyszombatban pedig teológiát hallgatott.

1725-ig Pannonhalmán élt. 1710-ben szentelték pappá, és pannonhalmi évei alatt, valamikor 1715 előtt írta a „Boldogasszony Anyánk” kezdetű Mária-éneket, amelyet hosszú ideig nemzeti himnuszként énekeltek. Pannonhalmán hitszónok, novíciusmester, a gazdasági ügyek magisztere (1710 és 1714 között a somogyi tized beszedője), valamint 1715 és 1725 között főmonostori perjel volt. Különös érdeklődést tanúsított a gyógynövények, a belőlük készíthető főzet, tinktúra, kenőcs, borecet, szappan, valamint ezek receptjei iránt. Az ő kezdeményezésére hozták létre az első levendula-ültetvényt Pannonhalmán.[1] és több kéziratos munkája is erről a témáról szól. Pl. a „Libellus Medicinalis pro diversis morbis curandis vel vitandis…” (Orvosi könyvecske a különböző betegségek gyógyítására) című munkája 1697-ből több mint száz orvosságos receptet tartalmaz, és tanácsokat is ad a betegségek megelőzésére.[2]

1725-től haláláig a török dúlás idején romossá vált dömölki bencés apátság jószágkormányzójaként és a környék lelkipásztoraként működött. Fellendítette az apátság gazdaságát és szerette volna az egykori Mária-kegyhely jelentőségét is visszaállítani, de ez végérvényesen csak évekkel később, Koptik Odó dömölki apát tevékenységének köszönhetően sikerült. Halálakor a dömölki apátság történetének krónikása, Pacher Donát így emlékezett meg róla: „Amilyen nagy tisztességben élt, olyan nagy becsületben halt meg; igaz bencést kísértek utolsó földi útjában a résztvevő vendégek... Vele szállt sírba az apátság ébresztőinek legkiválóbbika".[3]

Emléke[szerkesztés]

  • Nevét 2005 óta utca viseli Szombathelyen.
  • 2011-ben avatták fel Szombathelyen, a Szily János utca 3. szám alatti épület falán domborműves emléktábláját.[4]
  • A celldömölki Árpád-kori romtemplom falán 2012-ben avatták fel emléktábláját, jelezvén, hogy az épület romjai alatt nyugszik.[5]

Főbb művei[3][szerkesztés]

  • Négykötetes kéziratgyűjteménye (Pannonhalmi Főapátság LVT.) ;
  • Boldogasszony Anyánk c. ének (Szoszna Demeter kéziratos énekeskönyve, 1715. Pannonhalmi Főapátság LVT. 83. köteg);
  • Zarándoklatra hívó levele 1725-ből Pannonhalmi Főapátság LVT. 83. köteg);
  • Jószágkormányzóságával kapcsolatos iratok (Pannonhalmi Főapátság LVT.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pannonhalmi levendulás és gyógynövénykert, www.videkielet.hu, 2012. [2013. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 23.)
  2. Pannonhalmi Főapátság, Likőrök
  3. a b Kemenesaljai Művelődési Központ és Konyvtár, Kresznerics Ferenc Könyvtára, Celldömölk
  4. Merklin Tímea: Emléktáblát avatnak a nemzeti ének írójának Szombathelyen, www.vaol.hu
  5. Ölbei Lívia: Emléktábla adja hírül, hogy itt nyugszik Lancsincs Bonifác, www.vaol.hu

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Pacher Donát: A dömölki bencés apátság története. In.: A pannohalmi Szent-Benedek-Rend története. szerk. Sörös Pongrácz. Bp. 1912. 12/A. köt. pp. 78–103.
  • Gacs B. Emilián Szoszna Demeter György kéziratos énekeskönyve (1714-1715). Pannonhalma, 1938. 109 p. Szigeti Kilián: A Magyarok Nagyasszonyának tisztelete történelmünk folyamán. In: Vigilia, 1973. augusztus, pp. 557–559.
  • 200 éves a Szombathelyi Egyházmegye. Szombathely, 1977., p. 362-363.
  • Sólymos Szilveszter: Ezer év száz bencése. Pannonhalma, 1997. pp. 50–56.