Mellkereszt
A mellkereszt (latin: pectorale) olyan kereszt, amelyet a kereszténység bizonyos egyházaiban a mellkason, ruházat fölött vagy alatt, láncon vagy zsinóron viselnek.
A római katolikus egyházban a mellkereszt viselése a pápákra, bíborosokra, püspökökre, apátokra, prelátusokra korlátozódik. A keleti ortodox egyházban és a szláv hagyományokat követő bizánci katolikus egyházakban a papok mellkeresztet is viselnek, míg a diakónusok és az alacsonyabb rendűek nem.[1]
Számos keresztény felekezetben a mellkereszt azt szimbolizálja, hogy az azt viselő személy a klérus tagja, vagy hogy viselője a magasabb rendű vagy az idősebb papság tagja. Emellett sok laikus is visel valamilyen mellkeresztet.
Történet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kereszt az első századokban nem számított értékes szimbólumnak, hanem sokkal inkább "átkozott fának", "a halál és szégyen eszközének".[2] Bizonyított, hogy az 1. századi őskeresztények el is utasították Jézus halálának ábrázolását.[3] Nagy Konstantin előtt a keresztények rendkívül visszafogottan viszonyultak a kereszt ábrázolásához.[4]
A mellkereszt az előkelő személyeknél már korán ezüstből vagy aranyból készült, drágakövekkel kirakott, s néha ereklyéket tartalmazó tárgy lett,[5][6] amelyet Nagy Konstantin óta egyes római császárok és a püspökök láncon függve a mellükön viseltek.[5]
A mellkeresztről az egyik legkorábbi említés az 5. századi Hilár pápa idejéből való. 811-ben I. Niképhorosz bizánci császár III. Leó pápának arany mellkeresztet küldött. Ebben az időben a mellkereszteket már mind a papok, mind a laikusok viselték. A kereszteket bizonyos módosabb hívők tiszteletből vagy mint amulettet viselték, és aztán a halottakkal együtt gyakran a sírba temették. Ezek többnyire nem nemesfémből, hanem főleg ólomból, de néha nemesfémből is készültek, olykor Krisztusnak a glóriás ábrázolásával az egyik oldalon, a másik oldalon az Istenanya, mint orans.[7]
Magyarországon jellemző emlékcsoport a román-kori ereklyetartó mellkeresztek csoportja. Bronzból készült, karikán felfüggeszthető és nyitható, kis mellkeresztek ezek, elől a kereszten függő Krisztus kolobionos alakjával, hátul a bizáncias „Maria orans“ vésett vagy domborműves képével.[8]
Pázmány Péter magyar érseknek több mellkeresztje volt. Az egyik táblakővel, rubinnal, zafírral, topázzal és gyönggyel díszített kereszt, feketére zománcozva. Hátlapjain kék alapon fehér bárány zománcozva, feketén a passiónak eszközei. Egy másik zafírral és gyémánttal ékesítve, ezüstbe foglalva.[9]
Ma a római katolikus egyházban a mellkereszt a pápa, a bíborosok, az érsekek és a püspökök által használt pontifikális szimbólumok egyike. A pápák kiterjesztették ezt a kiváltságot az apátokra, apátnőkre és néhány elöljáróra és kanonokra is.[10] Egyes papok csak egyszerű mellkeresztet hordanak.[11]
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Malcolm Ranjith bíboros
Ricardo Ezzati Andrello
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: Pectorale". www.newadvent.org. Hozzáférés: 2021. január 6.
- ↑ Zsid. 12,2.
- ↑ Christianity: an introduction by Alister E. McGrath 2006 ISBN 1-4051-0901-7 pages 321-323
- ↑ "cross | Definition, Symbolism, Types, & History". Encyclopedia Britannica (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. január 6.
- 1 2 Révai Nagy Lexikona, Mellkereszt
- ↑ ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 1961 / 1. füzet, 103-104. oldal, Megay Géza: Honfoglaláskori temető Miskolc
- ↑ "ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 88. ÉVFOLYAM (1961) |". adtplus.arcanum.hu. Hozzáférés: 2021.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Ősműveltség és középkori kultúra - Magyar művelődéstörténet 1. (Budapest, 1939) |". Hozzáférés: 2021.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Pécsnek régiségei III. rész: Első és második függelék a pécsi székes-egyház magán-iratához és a pécsi ó-keresztény sír-kamra; A bécsi 1873. évi világ-tárlatnak magyarországi kedvelőinek régészeti osztálya (1873-1875/6) |". adtplus.arcanum.hu. Hozzáférés: 2021.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ Cæremoniale Episcoporum, Città del Vaticano, Libreria Editrice Vaticana, 1984
- ↑ "Pectoral Cross". Episcopal Church (angol nyelven). 2012. május 22. Hozzáférés: 2021. január 6.