„Apaj (Magyarország)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Pontosítás, kiegészítés, nyelvhelyesség |
|||
20. sor: | 20. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
A [[Kiskunsági Nemzeti Park]] |
A [[Kiskunsági Nemzeti Park]] nyugati határán, [[Budapest]]től 50 km-re délre, [[Dömsöd|Dömsödtől]] és a [[Ráckevei-Duna|Ráckevei-Dunától]] 8 km-re keletre fekszik az [[51-es főút (Magyarország)|51-es főút]] közelében. Saját vasútállomása nincs, de a [[Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal]] [[Dömsöd vasútállomás|dömsödi]] állomása egészen közel van Apaj belterületéhez. |
||
A [[Ráckevei-Duna]] a településtől 8 kilométerre folyik. |
|||
== Története == |
== Története == |
||
Első fennmaradt okleveles említése (''Opoy'') [[1291]]-ből való. |
|||
Első okleveles említése [[1291]]-ből származik,''Opoy'' néven. Egy ideig királynői birtok, majd a [[Domonkos kolostor (Margit-sziget)|Margitszigeti apácák]] tulajdonába került, de volt – többek között – a [[Balassa család]] birtokában is. A [[15. század]]ban két településrészből állt, ''Alsóapaj''ból és ''Felsőapaj''ból. A [[török hódoltság]] idején elpusztult és csak a [[19. század]] során népesült be újra. Akkori neve ''Apajpuszta'' volt. [[1945]] után uradalmi központ jellege megszűnt, közigazgatásilag [[Dömsöd]]höz tartozott. [[1985]]-ben önálló községgé vált, köszönhetően A [[Kiskunsági Állami Gazdaság]] fejlődésének. 2008 - tól Dömsöd községgel körjegyzőséget hozott létre. Híres volt ló- és szarvasmarha-tenyésztéséről. Nemzetközi hírű versenyló-vérvonala mára a múlté. Jelentős a közelben élő [[túzok]]ok állománya is. |
|||
Egy ideig királynői birtok volt, majd a [[Domonkos kolostor (Margit-sziget)|Margitszigeti apácák]] tulajdonába került, de volt – többek között – a [[Balassa család|Balassa családé]] is. |
|||
A [[15. század]]ban két településrészből állt, ''Alsóapaj''ból és ''Felsőapaj''ból. |
|||
A [[török hódoltság]] idején elpusztult, és csak a [[19. század]] során népesült be újra. Akkori neve ''Apajpuszta'' volt. |
|||
[[1945]] után uradalmi központ jellege megszűnt, s közigazgatásilag [[Dömsöd]]höz csatolták. |
|||
[[1985]]-ben vált ismét önálló községgé, elsősorban a [[Kiskunsági Állami Gazdaság]] fejlődésének köszönhetően. |
|||
2008-ban közös körjegyzőséget hozott létre Dömsöd községgel. |
|||
Apaj régen híres volt ló- és szarvasmarha-tenyésztéséről, de nemzetközi hírű versenyló-vérvonala már a múlté. Jelentős viszont a közelben élő [[túzok]]ok állománya. |
|||
[[1967]] |
[[1967|1967-től]] 2006-ig minden évben itt rendezték meg a Kiskunsági Pásztor- és Lovasnapokat. |
||
==Közélete== |
==Közélete== |
||
41. sor: | 53. sor: | ||
* 2019-től: Novák Pál (független)<ref name=”19önkvál”>{{cite web |url=https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=5&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpMegyeKod=14&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpTelepulesKod=005&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=apaj |title=Apaj települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2020-02-24 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
* 2019-től: Novák Pál (független)<ref name=”19önkvál”>{{cite web |url=https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=5&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpMegyeKod=14&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpTelepulesKod=005&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=apaj |title=Apaj települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2020-02-24 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
||
A településen 2004. október 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak |
A településen 2004. október 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.<ref name=”2004idők”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/2004idokozi.html |title=Időközi önkormányzati választások 2004-ben |date=2004 |accessdate=2020-05-28 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> A választáson az addigi polgármester is elindult, és meg is nyerte azt.<ref name=”04önkválidőközi”/> |
||
== Népesség == |
== Népesség == |
||
A település népességének |
A település népességének alakulása: |
||
{{népességdiagram}} |
{{népességdiagram}} |
||
50. sor: | 62. sor: | ||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
* Református templom, mely a Széchenyi-terv segítségével épült |
* Református templom, mely a Széchenyi-terv segítségével épült, és [[2005]]. [[április 24.|április 24]]-én szentelték fel |
||
* Millenniumi park |
* Millenniumi park |
||
* Felső-kiskunsági szikes puszta (a [[Kiskunsági Nemzeti Park]] része) |
* Felső-kiskunsági szikes puszta (a [[Kiskunsági Nemzeti Park]] része) |
A lap 2020. május 29., 18:10-kori változata
Apaj | |||
Az apaji református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Ráckevei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Novák Pál (független)[1] | ||
Irányítószám | 2345 | ||
Körzethívószám | 24 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1087 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 16,88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 71,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 15′, k. h. 19° 37′Koordináták: é. sz. 47° 15′, k. h. 19° 37′ | |||
Apaj weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Apaj témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Apaj község Pest megyében, a Ráckevei járásban.
Fekvése
A Kiskunsági Nemzeti Park nyugati határán, Budapesttől 50 km-re délre, Dömsödtől és a Ráckevei-Dunától 8 km-re keletre fekszik az 51-es főút közelében. Saját vasútállomása nincs, de a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal dömsödi állomása egészen közel van Apaj belterületéhez.
Története
Első fennmaradt okleveles említése (Opoy) 1291-ből való.
Egy ideig királynői birtok volt, majd a Margitszigeti apácák tulajdonába került, de volt – többek között – a Balassa családé is.
A 15. században két településrészből állt, Alsóapajból és Felsőapajból.
A török hódoltság idején elpusztult, és csak a 19. század során népesült be újra. Akkori neve Apajpuszta volt.
1945 után uradalmi központ jellege megszűnt, s közigazgatásilag Dömsödhöz csatolták.
1985-ben vált ismét önálló községgé, elsősorban a Kiskunsági Állami Gazdaság fejlődésének köszönhetően.
2008-ban közös körjegyzőséget hozott létre Dömsöd községgel.
Apaj régen híres volt ló- és szarvasmarha-tenyésztéséről, de nemzetközi hírű versenyló-vérvonala már a múlté. Jelentős viszont a közelben élő túzokok állománya.
1967-től 2006-ig minden évben itt rendezték meg a Kiskunsági Pásztor- és Lovasnapokat.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Hubay Ádám (MDF)[3]
- 1994–1998: Hubay Ádám (független)[4]
- 1998–2002: Hegedűs Lajosné (független)[5]
- 2002–2004: Hegedűs Lajosné (független)[6]
- 2004–2006: Hegedűs Lajosné (független)[7]
- 2006–2010: Novák Pál (független)[8]
- 2010–2014: Novák Pál (független)[9]
- 2014–2019: Novák Pál (független)[10]
- 2019-től: Novák Pál (független)[1]
A településen 2004. október 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson az addigi polgármester is elindult, és meg is nyerte azt.[7]
Népesség
A település népességének alakulása:
Lakosok száma | 1224 | 1231 | 1164 | 1107 | 1082 | 1087 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,1%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (18,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,4%, református 19,9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,8% (33,5% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei
- Református templom, mely a Széchenyi-terv segítségével épült, és 2005. április 24-én szentelték fel
- Millenniumi park
- Felső-kiskunsági szikes puszta (a Kiskunsági Nemzeti Park része)
Jegyzetek
- ↑ a b Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ a b Apaj települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. október 10. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Apaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Apaj Helységnévtár
További információk