„Sárga cserszömörce” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Források: Bot: palmaligetetmagyarorszagnak.com link eltávolítása |
|||
50. sor: | 50. sor: | ||
[[Kategória:Szömörcefélék]] |
[[Kategória:Szömörcefélék]] |
||
[[Kategória:Magyarországon őshonos növényfajok]] |
[[Kategória:Magyarországon őshonos növényfajok]] |
||
[[en:Cotinus coggygria]] |
|||
[[az:Parik ağacı]] |
|||
[[cs:Ruj vlasatá]] |
|||
[[da:Parykbusk]] |
|||
[[de:Perückenstrauch]] |
|||
[[eo:Eŭrazia kotino]] |
|||
[[es:Cotinus coggygria]] |
|||
[[fr:Cotinus coggygria]] |
|||
[[hr:Rujevina]] |
|||
[[hsb:Wšědny parukownik]] |
|||
[[it:Rhus cotinus]] |
|||
[[lmo:Cotinus coggygria]] |
|||
[[lt:Europinis pūkenis]] |
|||
[[nl:Pruikenboom]] |
|||
[[pl:Perukowiec podolski]] |
|||
[[ru:Скумпия кожевенная]] |
|||
[[uk:Скумпія звичайна]] |
|||
[[zh:黄栌]] |
A lap 2013. március 9., 04:05-kori változata
Cserszömörce | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Cotinus coggygria (Scop.) | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Cserszömörce témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Cserszömörce témájú médiaállományokat és Cserszömörce témájú kategóriát. |
A cserszömörce (Cotinus coggygria) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjához tartozik. Egyéb nevei: szumák, cserzőfa, szömörcefa.
Elterjedése
Magyarországon a Déli-Vértesben, a Bükk, a Mecsek és a Bakony hegyeiben, valamint a Balaton-felvidéken található, de kertekben is előszeretettel telepített fás szárú, cserje vagy fa. A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el. Cserszömörce–molyhos tölgy bokorerdő jellegzetes növénye.
Cotinus coggygria - Sárga cserszömörce
3-5 méteres, terebélyes bokor. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés terpentin illatúak. Lombja ősszel mély bíborvörösre (ritkán sárgára) színeződik. Júniusban nyíló virágbugái érdekes díszét a rengeteg meddő virág tollas-szőrős virágkocsányai adják. Színük liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld, és az elvirágzás után még sokáig, néha augusztus végéig is megmarad.
Hazája a mérsékelt égöv melegebb zónáiban, Európától Kínáig terjed. Magyarország kb. a legészakibb előfordulását jelzi (Moesz-vonal). A karsztbokorerdőkben, meszes, dolomitos kopárokon fordul elő. A szélsőséges szárazságot is jól elviselő, fény- és melegkedvelő faj. A normálisnál nyirkosabb talajra már nem való, mert levegőigényes gyökerei könnyen megbetegszenek (Verticillium). Hasonló okok miatt nem szabad mélyre telepíteni. Alkalmas száraz rézsűk megkötésére: ilyen helyen alsó ágai a földre fekszenek és legyökeresednek. Taxonjai:
- 'Royal Purple' - Piros levelű. A szárazságot csa közepesen tűri, viszont a Verticilliumra kevésbé érzékeny.
- 'Rubrifolius' - az előbbinél tompább piros színű és kisebb levelű.
- 'Kanárimadár' - Sárga lombú magyar fajta.
- 'Grace' - Erős növekedésű, nagy levelű és világos bíborpiros színű. Dugványozással könnyebben szaporítható, ezért újabban inkább ezt termesztik.
Szaporítása: Az alapfajt tavaszi magvetéssel szaporítjuk, hidegágyban (rétegezni kell, mert elfekszik). A fajtákat hagyományosan zölddugványozással vagy sugaras bujtással, napjainkban inkább mikroszaporítással szaporítják, de a pirosak magról is elég nagy arányú piros populációt adnak.
Felhasználása
Gyulladáscsökkentő, fertőtlenítőszert készítenek belőle (fogíny-, torokgyulladás, aranyeres bántalmak, bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen) A növényből ipari bőrcserző-anyagot és sárga festékanyagot is nyernek ki. A kézműiparban kelmefestőszer volt, a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra. A cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus szájvíz neve is.