„Sárga cserszömörce” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TomcsyBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: Bot: palmaligetetmagyarorszagnak.com link eltávolítása
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 18 interwiki link migrálva a Wikidata d:q161406 adatába
50. sor: 50. sor:
[[Kategória:Szömörcefélék]]
[[Kategória:Szömörcefélék]]
[[Kategória:Magyarországon őshonos növényfajok]]
[[Kategória:Magyarországon őshonos növényfajok]]

[[en:Cotinus coggygria]]
[[az:Parik ağacı]]
[[cs:Ruj vlasatá]]
[[da:Parykbusk]]
[[de:Perückenstrauch]]
[[eo:Eŭrazia kotino]]
[[es:Cotinus coggygria]]
[[fr:Cotinus coggygria]]
[[hr:Rujevina]]
[[hsb:Wšědny parukownik]]
[[it:Rhus cotinus]]
[[lmo:Cotinus coggygria]]
[[lt:Europinis pūkenis]]
[[nl:Pruikenboom]]
[[pl:Perukowiec podolski]]
[[ru:Скумпия кожевенная]]
[[uk:Скумпія звичайна]]
[[zh:黄栌]]

A lap 2013. március 9., 04:05-kori változata

Cserszömörce
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Szömörcefélék (Anacardiaceae)
Nemzetség: Cotinus
Faj: C. coggygria
Tudományos név
Cotinus coggygria
(Scop.)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cserszömörce témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cserszömörce témájú médiaállományokat és Cserszömörce témájú kategóriát.

A cserszömörce (Cotinus coggygria) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjához tartozik. Egyéb nevei: szumák, cserzőfa, szömörcefa.

Elterjedése

Magyarországon a Déli-Vértesben, a Bükk, a Mecsek és a Bakony hegyeiben, valamint a Balaton-felvidéken található, de kertekben is előszeretettel telepített fás szárú, cserje vagy fa. A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el. Cserszömörce–molyhos tölgy bokorerdő jellegzetes növénye.


Cotinus coggygria - Sárga cserszömörce

3-5 méteres, terebélyes bokor. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés terpentin illatúak. Lombja ősszel mély bíborvörösre (ritkán sárgára) színeződik. Júniusban nyíló virágbugái érdekes díszét a rengeteg meddő virág tollas-szőrős virágkocsányai adják. Színük liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld, és az elvirágzás után még sokáig, néha augusztus végéig is megmarad.

Hazája a mérsékelt égöv melegebb zónáiban, Európától Kínáig terjed. Magyarország kb. a legészakibb előfordulását jelzi (Moesz-vonal). A karsztbokorerdőkben, meszes, dolomitos kopárokon fordul elő. A szélsőséges szárazságot is jól elviselő, fény- és melegkedvelő faj. A normálisnál nyirkosabb talajra már nem való, mert levegőigényes gyökerei könnyen megbetegszenek (Verticillium). Hasonló okok miatt nem szabad mélyre telepíteni. Alkalmas száraz rézsűk megkötésére: ilyen helyen alsó ágai a földre fekszenek és legyökeresednek. Taxonjai:

  • 'Royal Purple' - Piros levelű. A szárazságot csa közepesen tűri, viszont a Verticilliumra kevésbé érzékeny.
  • 'Rubrifolius' - az előbbinél tompább piros színű és kisebb levelű.
  • 'Kanárimadár' - Sárga lombú magyar fajta.
  • 'Grace' - Erős növekedésű, nagy levelű és világos bíborpiros színű. Dugványozással könnyebben szaporítható, ezért újabban inkább ezt termesztik.

Szaporítása: Az alapfajt tavaszi magvetéssel szaporítjuk, hidegágyban (rétegezni kell, mert elfekszik). A fajtákat hagyományosan zölddugványozással vagy sugaras bujtással, napjainkban inkább mikroszaporítással szaporítják, de a pirosak magról is elég nagy arányú piros populációt adnak.

Felhasználása

Gyulladáscsökkentő, fertőtlenítőszert készítenek belőle (fogíny-, torokgyulladás, aranyeres bántalmak, bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen) A növényből ipari bőrcserző-anyagot és sárga festékanyagot is nyernek ki. A kézműiparban kelmefestőszer volt, a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra. A cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus szájvíz neve is.

Források

  • Schmidt Gábor - Tóth Imre (2006): Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. (Szerkesztette: ifj. Szemerédi Tibor Attila)
  • [1]
  • [2]
  • [3]