Sárga cserszömörce

Cserszömörce
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales) Család: Szömörcefélék (Anacardiaceae) Nemzetség: Cotinus Faj: C. coggygria
Tudományos név
Cotinus coggygria (Scop.)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Cserszömörce témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Cserszömörce témájú médiaállományokat és Cserszömörce témájú kategóriát.

A cserszömörce (Cotinus coggygria) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjához tartozik. Egyéb nevei: szumák, cserzőfa, szömörcefa.

Elterjedése

Magyarországon a Déli-Vértesben, a Bükk, a Mecsek és a Bakony hegyeiben, valamint a Balaton-felvidéken található, de kertekben is előszeretettel telepített fás szárú, cserje vagy fa. A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el. Cserszömörce–molyhos tölgy bokorerdő jellegzetes növénye.

Cotinus coggygria - Sárga cserszömörce

3-5 méteres, terebélyes bokor. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés terpentin illatúak. Lombja ősszel mély bíborvörösre (ritkán sárgára) színeződik. Júniusban nyíló virágbugái érdekes díszét a rengeteg meddő virág tollas-szőrős virágkocsányai adják. Színük liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld, és az elvirágzás után még sokáig, néha augusztus végéig is megmarad.

Hazája a mérsékelt égöv melegebb zónáiban, Európától Kínáig terjed. Magyarország kb. a legészakibb előfordulását jelzi (Moesz-vonal). A karsztbokorerdőkben, meszes, dolomitos kopárokon fordul elő. A szélsőséges szárazságot is jól elviselő, fény- és melegkedvelő faj. A normálisnál nyirkosabb talajra már nem való, mert levegőigényes gyökerei könnyen megbetegszenek (Verticillium). Hasonló okok miatt nem szabad mélyre telepíteni. Alkalmas száraz rézsűk megkötésére: ilyen helyen alsó ágai a földre fekszenek és legyökeresednek. Taxonjai:

• 'Royal Purple' - Piros levelű. A szárazságot csa közepesen tűri, viszont a Verticilliumra kevésbé érzékeny.
• 'Rubrifolius' - az előbbinél tompább piros színű és kisebb levelű.
• 'Kanárimadár' - Sárga lombú magyar fajta.
• 'Grace' - Erős növekedésű, nagy levelű és világos bíborpiros színű. Dugványozással könnyebben szaporítható, ezért újabban inkább ezt termesztik.

Szaporítása: Az alapfajt tavaszi magvetéssel szaporítjuk, hidegágyban (rétegezni kell, mert elfekszik). A fajtákat hagyományosan zölddugványozással vagy sugaras bujtással, napjainkban inkább mikroszaporítással szaporítják, de a pirosak magról is elég nagy arányú piros populációt adnak.

Felhasználása

Gyulladáscsökkentő, fertőtlenítőszert készítenek belőle (fogíny-, torokgyulladás, aranyeres bántalmak, bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen) A növényből ipari bőrcserző-anyagot és sárga festékanyagot is nyernek ki. A kézműiparban kelmefestőszer volt, a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra. A cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus szájvíz neve is.

Források

• Schmidt Gábor - Tóth Imre (2006): Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. (Szerkesztette: ifj. Szemerédi Tibor Attila)
• [1]
• [2]
• [3]