Ipekakuána
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ipekakuána | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Carapichea ipecacuanha (Brot.) Stokes | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Ipekakuána témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Ipekakuána témájú médiaállományokat és Ipekakuána témájú kategóriát. |
Az ipekakuána (Carapichea ipecacuanha) (magyarul: útszéli hánytatógyökér) brazil növény, tupi nyelven: i-pe-ká-géne, azaz 'útszéli növény, ami beteggé tesz'. INN-név: ipecacuanha.
Története
[szerkesztés]Az ipekakuána 1672-ben került először Európába, egy Legros nevű utazó hozta a növényt Dél-Amerikából Párizsba. 1680-ban egy Garnier nevű párizsi kereskedő kapott körülbelül 68 kg anyagot, és értesítette a fizikus Helvetiust (az azonos nevű híres filozófus nagyapját) a szer alkalmazásának hatásáról a vérhas (disenteria) kezelésében. Helvetius eladta a kizárólagos jogorvoslat jogát XIV. Lajosnak, aki ezt az információt a francia kormánynak átadta, s ez utóbbi 1688-ban nyilvánosságra hozta.
Felhasználása
[szerkesztés]A vékony, elágazó gyökeréből kivont anyagot emésztési zavarokra használták. Mérgezés esetén hánytatásra használták, és bronchitist is kezeltek vele.
ATC-kódja R05CA04 és V03AB01. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben az alábbi neveken hivatalos:
Ipekakuána folyékony kivonat, standardizált | Ipecacuanhae extractum fluidum normatum |
Ipekakuána gyökérpor, standardizált | Ipecacuanhae pulvis normatus |
Ipekakuána tinktúra, standardizált | Ipecacuanhae tinctura normata |
Ipekakuánagyökér | Ipecacuanhae radix |