Budapest kerületei

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2009. október 13.) ezen a változaton alapul.

A kerületek főbb adatai

A táblázat a fejléc megfelelő helyére kattintva átrendezhető

Kerület	Népesség (2009. január 1.)	Terület (km²)	Népsűrűsége (fő/km²)	Létrehozásának dátuma
Budapest I. kerülete	24 728	3,41	7 252	1873. november 17.
Budapest II. kerülete	88 729	36,34	2 442	1873. november 17.
Budapest III. kerülete	123 723	39,70	3 116	1873. november 17.
Budapest IV. kerülete	98 374	18,82	5 227	1950. január 1.
Budapest V. kerülete	27 283	2,59	10 534	1873. november 17.
Budapest VI. kerülete	42 120	2,38	17 697	1873. november 17.
Budapest VII. kerülete	62 530	2,09	29 919	1873. november 17.
Budapest VIII. kerülete	82 222	6,85	12 003	1873. november 17.
Budapest IX. kerülete	61 576	12,53	4 914	1873. november 17.
Budapest X. kerülete	79 270	32,49	2 440	1873. november 17.
Budapest XI. kerülete	139 049	33,47	4 154	1934. március 1.^x
Budapest XII. kerülete	56 544	26,68	2 119	1940. július 1.^x
Budapest XIII. kerülete	113 531	13,44	8 447	1938. június 15.^x
Budapest XIV. kerülete	120 148	18,13	6 627	1935. június 15.^x
Budapest XV. kerülete	80 218	26,94	2 978	1950. január 1.
Budapest XVI. kerülete	68 484	33,51	2 044	1950. január 1.
Budapest XVII. kerülete	78 250	54,82	1 427	1950. január 1.
Budapest XVIII. kerülete	93 225	38,60	2 415	1950. január 1.
Budapest XIX. kerülete	61 610	9,38	6 568	1950. január 1.
Budapest XX. kerülete	63 371	12,18	5 203	1950. január 1.
Budapest XXI. kerülete	76 339	25,75	2 965	1950. január 1.
Budapest XXII. kerülete	50 499	34,25	1 474	1950. január 1.
Budapest XXIII. kerülete	20 387	40,77	500	1994. december 11.
Összesen	1 712 210	525,13	3 261	—

^x: Bár az 1930. évi XVIII. törvénycikk hozta létre, ténylegesen csak a jelzett dátummal kezdte meg működését.

A kerületek története

1873 és 1930 között

A három város egyesítéséből létrejött Budapest eredetileg 10 kerületre oszlott:

a) a Duna jobb partján (Buda és Óbuda): I. kerület (Vár, Tabán és Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III. kerület (Újlak és Ó-Buda);

b) a Duna bal partján (Pest): IV. ker. (Belváros), V. ker. (Lipótváros), VI. ker. (Terézváros), VII. ker. (Erzsébetváros), VIII. ker. (Józsefváros), IX. ker. (Ferencváros) és X. ker. (Kőbánya).

1930 után

1930 májusában az 1930:XVIII.tc. (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak meg ténylegesen. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet.

A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a Duna jobbparti oldalán, az egykori Buda területén. A XI. kerület 1934. március 1-jétől, a XII. kerület pedig 1940. július 1-jétől működött ténylegesen.

A XIII. és XIV. kerületet a balparti részen, az egykori Pest területén alakították ki úgy, hogy az addigi V., VI., VII. és X. kerületeknek a Dráva utca – Aréna út (ma Dózsa György út) – Kerepesi út – akkori városhatár (északi körvasút) – Duna által határolt kültelki területét elszakították és két részre osztották a váci vasútvonal mentén. A nyugati rész lett a XIII., mely 1938. június 15-től, a keleti pedig a XIV. kerület, mely 1935. június 15-től kezdte meg tényleges működését.

A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett.

Az átszervezés következtében a korábbi szerkezet, amely az apró IV. kerületből és az azt sugárirányban körülvevő és (kivéve a VIII. kerületet) a városhatárig nyúló kerületekből állt, jelentősen megváltozozott. A Belvárost további kis kiterjedésű kerületek vették körül: az I., V., VI. és VII., melyek azonban rendkívül sűrűn lakottak voltak, így népesség szerint egyáltalán nem számítottak kicsinek.

1950 után

1950. január 1-jével Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye területéből hét megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest) és tizenhat nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár). Budapest területéhez csatolták továbbá Csömörtől Szabadságtelepet, Nagykovácsitól Adyligetet és Vecséstől a Ferihegyi repülőteret és környékét.

Az így kialakult Nagy-Budapestet 22 kerületre osztották. A korábbi 14 kerületből egyet (IV.) megszüntettek, és az összes többinek a határai is kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. A fővárossal egyesített 23 településből hármat, a hozzácsatolt három településrészből egyet a régi kerületekhez csatoltak (Albertfalva – XI., Békásmegyer – III., Pesthidegkút – II., Adyliget – II.). A többi 20 egyesített településből és két településrészből kilenc új kerületet hoztak létre. A legészakabbra fekvő Újpest kapta a megszűnt IV. kerület sorszámát, a többi nyolc új kerület pedig körben sorrendben a XV-XXII. számokat. Ezek területe nagyjából az alábbiak szerint alakult ki (a kerülethatárok kisebb-nagyobb részben szinte mindenütt eltérnek az egykori települések határaitól):

IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.)
XV. kerület: Rákospalota m.v. és Pestújhely nagyközség (nk.)
XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nk., továbbá Szabadságtelep Csömörtől
XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nk.
XVIII. kerület: Pestszentlőrinc m.v., Pestszentimre nk., továbbá a Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől
XIX. kerület: Kispest m.v.
XX. kerület: Pesterzsébet m.v. és Soroksár nk.
XXI. kerület: Csepel m.v.
XXII. kerület: Budafok m.v., Budatétény és Nagytétény nk.

A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással.

A kerületek és a hozzájuk tartozó városrészek

A kerületek sorszáma után vastag betűvel a kerület hivatalos összefoglaló neve áll (ha van ilyen), majd a Fővárosi Önkormányzat által jóváhagyott városrésznevek felsorolása következik. A budai kerületek rózsaszín, a pesti kerületek kék háttérrel vannak jelölve.

Kerület	Városrészek
I. kerület	Várkerület – városrészek: Gellérthegy (egy része), Krisztinaváros (egy része), Tabán (egy része), Vár (Budapest), Víziváros (egy része)
II. kerület	városrészek: Adyliget, Budakeszierdő (egy része), Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék, Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu, Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Újlak (egy része), Vérhalom, Víziváros (egy része), Zöldmál
III. kerület	Óbuda-Békásmegyer – városrészek: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda, Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak (egy része), Ürömhegy
IV. kerület	Újpest – városrészek: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget (egy része), Székesdűlő, Újpest
V. kerület	Belváros-Lipótváros – városrészek: Belváros, Lipótváros
VI. kerület	Terézváros – városrész: Terézváros
VII. kerület	Erzsébetváros – városrészek: Erzsébetváros, Istvánmező (egy része)
VIII. kerület	Józsefváros – városrészek: Istvánmező (egy része), Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep
IX. kerület	Ferencváros – városrészek: Ferencváros, Gubacsidűlő, József Attila-lakótelep
X. kerület	Kőbánya – városrészek: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy
XI. kerület	Újbuda – városrészek: Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy (egy része), Hosszúrét, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Örsöd, Péterhegy, Pösingermajor, Sasad, Sashegy (egy része), Spanyolrét, Szentimreváros, Tabán (egy része)
XII. kerület	Hegyvidék – városrészek: Budakeszierdő (egy része), Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros (egy része), Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy (egy része), Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget
XIII. kerület	Angyalföld, Margitsziget, Népsziget (egy része), Újlipótváros, Vizafogó
XIV. kerület	Zugló – városrészek: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget
XV. kerület	városrészek: Pestújhely, Rákospalota, Újpalota
XVI. kerület	városrészek: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom
XVII. kerület	Rákosmente – városrészek: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep
XVIII. kerület	Pestszentlőrinc-Pestszentimre – városrészek: Alacskai úti lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett-telep, Halmierdő, Havanna-telep, Kossuth Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep
XIX. kerület	Kispest – városrészek: Kispest, Wekerletelep
XX. kerület	Pesterzsébet – városrészek: Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep
XXI. kerület	Csepel – városrészek: Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor, Szigetcsúcs
XXII. kerület	Budafok-Tétény – városrészek: Baross Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény
XXIII. kerület	Soroksár – városrészek: Millenniumtelep, Soroksár, Soroksár-Újtelep