Csepel-Szigetcsúcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szigetcsúcs szócikkből átirányítva)
Csepel-Szigetcsúcs
A Kvassay híd és az 1951-ben mellé épített gyorsvasúti híd, amit ma a H7-es (Csepeli) HÉV használ
A Kvassay híd és az 1951-ben mellé épített gyorsvasúti híd, amit ma a H7-es (Csepeli) HÉV használ
Közigazgatás
Település Budapest XXI. kerülete
Kerület Budapest XXI. kerülete
Városhoz csatolás 1930[1]
Korábbi rangja Csepel város külterülete
Népesség
Teljes népesség 90 fő (2001)[2] +/-
Elhelyezkedése
Csepel-Szigetcsúcs (Budapest)
Csepel-Szigetcsúcs
Csepel-Szigetcsúcs
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 19° 04′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 07″, k. h. 19° 04′ 14″

Csepel-Szigetcsúcs (2012 végéig Szigetcsúcs) Budapest egyik városrésze a Csepel-szigeten, a XXI. kerületben.

A Csepel-sziget északi bejárata, Weiss Manfréd emléktábla

Fekvése[szerkesztés]

A Csepel-sziget legészakibb részén fekszik, a neve is ebből ered.

Határai a Ráckevei Duna a Kvassay hídtól, Bolgárkertész öböl és meghosszabbított vonala, Weiss Manfréd út, Petróleum utca és a Duna folyam a Kvassay hídig.

Története[szerkesztés]

Nagyrészt beépítetlen terület.

Az itt található kikötőt – amit 1928. július 13-án „Budapesti Vámmentes Kikötő” elnevezéssel állami vállalattá nyilvánított a minisztertanács[3] – 1928. október 20-án avatták fel.[4] 2005-ig Csepeli MAHART Szabadkikötő néven működött.[5]

A csepeli állami kikötő területét már 1930-ban – a XVIII. törvénycikkel meghatározva[1]Ferencvároshoz csatolták. Ugyan Csepel egésze is már ekkortól szerepet kapott Budapest közigazgatásának különböző változtatási terveiben, azonban az egész, addig megyei város csak 1949 decemberében, a Budapest közigazgatási határainak kiterjesztéséről szóló XXVI. törvénycikkel – mikor is a IX. kerület elvesztette a Csepel-sziget északi csúcsát – vált végül az akkori Nagy-Budapest részévé önállóan, Budapest XXI. kerületeként.[6][7][8]

Itt épült meg 2009-ben a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep, az „ÉlőDuna projekt” legnagyobb volumenű beruházása.[9] Ennek keretében 2008-ban a Szabadkikötő út keleti oldalán is, mintegy 3800 négyzetméternyi területen végezhetett régészeti kutatásokat – a szigeten 2004 óta tartó ásatásokon felül – a Budapesti Történeti Múzeum Ős-, és Népvándorlás kori Osztálya, ahol majd száz objektum került elő.[10]

A Csepel-sziget északi részén található, a HÉV vonala és a Duna főága között elterülő 29 hektáros területen, mintegy 70 000 m²-en. A komplex biológiai műtárgy lehetővé teszi, hogy a Budapesten keletkező szennyvizek mintegy 95%-ban biológiailag tisztítva kerüljenek vissza a Dunába.[11]

Szigetcsúcsot 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Szigetcsúcs névre keresztelte át.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b 1930. évi XVIII. törvénycikk Budapest székesfőváros közigazgatásáról, 1000ev.hu (hozzáférés: 2015. augusztus 24.)
  2. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  3. Bolla Dezső: Hetvenöt éves a Budapesti Nemzeti Szabadkikötő, Levéltár könyvsorozata 12. Forrás: Honismeret, 2004. 1. szám; csepel-sziget.hu - 2007. február 2.
  4. Kovácsy Tibor
  5. Budapest Szabadkikötő Logisztikai Zrt., westbay.hu (hozzáférés: 2015. augusztus 24.)
  6. Gergely Gábor
  7. György Péter
  8. Balázs Péter
  9. Finisben a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep kivitelezése - Helyszínbejárás a Víz Világnapja alkalmából, épülettár.hu, 2009. április 10.
  10. Endrődi Anna – Horváth M. Attila: Korabronzkori lelőhely feltárása a Csepel–sziget északi csúcsán, Budapesti Történeti Múzeum Ős-, és Népvándorlás kori Osztály - 2008. október
  11. Csepeli Központi Szennyvíztisztító telep, BME vízi közmű és környezetmérnöki tanszék honlapja (hozzáférés: 2013. január 27.)
  12. 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]