Gloriett-telep
| Gloriett-telep | |
 | |
| A Péterhalmi úti erdő télen | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XVIII. |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6951 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Gloriett-telep
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 25′ 57″, k. h. 19° 10′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 57″, k. h. 19° 10′ 55″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gloriett-telep témájú médiaállományokat. | |
A Gloriett-telep[2] Budapest XVIII. kerületének egyik városrésze.
Fekvése[szerkesztés]
Határai: Iparvágány vonala a Dalmady Győző utcától – Körös utca – Péterhalmi út – Gilice tér – Közdülő út – Nagykőrösi út – Méta utca – Sallai Imre utca – Fürst Sándor utca – Varjú utca – Garay utca – Bókay Árpád utca – Madarász utca – Wlassics Gyula utca – Dalmady Győző utca a Burma iparvágányig.
Története[szerkesztés]
A városrész neve a valamikor itt állt, a bécsi (schönbrunni) Gloriette mintájára Gloriettnek nevezett, kör alaprajzú épületre utal, amelyet Mayerffy Xavér Ferenc emeltetett 1814-ben, amikor a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budára, és ebből az alkalomból a Szent Lőrinc pusztán katonai parádét tartottak. A porosz, az orosz és a Habsburg uralkodó a mai Gilice téren emelt kilátóból szemlélte a parádét. Az épület később dr. Krepuska Géza professzor tulajdonába került, aki a szőlőbirtoka szélén álló épületet gazdasági célra hasznosította. Az épületet a második világháború alatt a visszavonuló német-magyar csapatok felrobbantották. Az eredetileg Sallai Imre nevét viselő Gloriett lakótelep 1986-1990 között épült.[3][4]
A mai városrész két egykori városrész, a Gloriett-kertváros és a Madártelep egyesítéséből jött létre.
A Gloriett-kertváros határai voltak: Vaskút utca a Sallai Imre utcától – Varjú utca – Sallai Imre utca – Fogoly utca – Nemeske utca – Bököny utca – Szalafő utca – Gádoros utca – Fiume utca – Péterhalmi út – Gilice tér déli és nyugati oldala – Sallai Imre utca a Vaskút utcáig.
A Madártelep határai voltak: Batthyány Lajos utca a Petőfi utcától – Dalmady Győző utca – Üllői út – Körös utca – Fiumei utca – Gádoros utca – Szalafő utca – Bököny utca – Nemeske utca – Fogoly utca – Sallai Imre utca – Varjú utca – Petőfi utca a Batthyány Lajos utcáig.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ A Földrajzinév-bizottság 87. ülésének jegyzőkönyve Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben kifejezetten hibaként említi a különírt formát, ezenkívül ezen városrésznévnek bármiféle speciális kezelése nincs említve a határozatok között. Helységrésznevek nevében ugyanakkor az AkH.11 175. b) alapján az egybeírás az egységes elv, csupán a három „t” együttese miatt teszünk kötőjelet.
- ↑ A budapesti lakótelepek összesítő táblázatai - Központi Statisztikai Hivatal, 2019
- ↑ Iván László: Budapesti falanszterek: A tömeges lakásépítés térbeli konzekvenciái. Földrajzi Értesítő, XLV. évf. 1–2. sz. (1996) 73–99. o. Hozzáférés: 2017. június 30. ↑ 1. melléklet. Budapest 1945 után épült jelentősebb lakótelepei:
Források[szerkesztés]
