Budapest XIV. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Zugló szócikkből átirányítva)
Budapest XIV. kerülete
A Millenniumi emlékmű a Hősök terén
A Millenniumi emlékmű a Hősök terén
Budapest XIV. kerülete címere
Budapest XIV. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Zugló
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Alsórákos
Herminamező
Istvánmező (egy része)
Kiszugló
Nagyzugló
Rákosfalva
Törökőr
Városliget
[1]
Irányítószám 1141-1149
Testvérvárosok
Lista
Polgármester Karácsony Gergely (Együtt-PM)
Népesség
Teljes népesség 124 956 fő (2015. jan. 1.)[2]
Rangsorban 3.
Népsűrűség 6886 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,13 km²
Elhelyezkedése
Budapest XIV. kerülete (Budapest)
Budapest XIV. kerülete
Budapest XIV. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 06′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 06′ 30″
Budapest XIV. kerülete weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XIV. kerülete témájú médiaállományokat.
A Hősök tere éjszaka
Zugló városrészei
A Földtani Intézet a Stefánia úton

Budapest XIV. kerülete a főváros pesti oldalán található. Történelmi neve Zugló, a kerületi önkormányzat is ezt használja hivatalos névként, régi német neve Lerchenfeld. Közepes méretű, területe 18,15 km², azonban több mint 123 ezer ember otthona, így a főváros harmadik legnépesebb kerülete (a pesti oldalon a legnépesebb). Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú feladatot látnak el. A belvároshoz viszonylag közel található. Nagy része zöldövezet, ezért nevezhetjük Pest tüdejének is, 2 400 000 m² zöldfelület található területén, beleértve a város egyik legnagyobb parkját, a Városligetet is. Számos lakótelepe közül a legnagyobb a Füredi utcai.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Zugló név keletkezését kétféleképpen magyarázzák. A Magyar nyelvőr folyóirat szerint a ’szuglyó’ vagy a ’zugla’ szó a 19. századi nyelvhasználatban sarkot, zugot, kuckót vagy zsákutcát jelentett, azaz „Zugló” a tágas pesti határ egy kis sarka volt. A másik elképzelés szerint a ’szugló’ német eredetű szó, és mocsárlyukat jelent. Zuglót egészen a XIX. század végéig Szuglónak nevezték, ennek emlékét őrzi a mai Szugló utca.

Fekvése[szerkesztés]

A mai Zugló Budapest XIV. kerülete, a város centrumától keletre található, Pest középső részén. Észak-déli irányban Észak-Pestet és Dél-Pestet, kelet-nyugat irányban a belvárost és a külső kerületeket köti össze. Mintegy 18,15 km2 területen fekszik. Területe alapján a főváros közepes nagyságú kerületei közé tartozik. A legtöbb kerületszomszéddal rendelkező budapesti kerület: északon a IV. kerület, északnyugaton a XIII., északkeleten a XV., keleten a XVI., délkeleten a X., délen VIII., délnyugaton pedig a VI. és VII. határolja.

Határai a Stadionok metróállomástól, az óramutató járása szerint körbe: Dózsa György út, Vágány utca, Dévényi út, Tatai utca, Rákospalotai körvasút sor, Szuglói Körvasút sor, Kerepesi út.

tömegközlekedési kapcsolatai vannak Észak-Budával, az Árpád híd vonalán és Pest belső területeivel az Andrássy út, a Thököly út és a Kerepesi út mentén, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Gödöllő agglomerációs településeivel a H8-as és H9-es HÉV-vonal révén. A Csömöri út pedig Újpalota lakótelepével köti össze. Két vasútállomása van, Rákosrendező és Zugló. Az állomásokat érintő vasútvonalak budapesti végállomása a Nyugati pályaudvar; Rákosrendezőről észak felé (Budapest–Esztergom, Budapest–Szob, Budapest–Vácrátót–Vác), míg Zugló megállóhelytől kelet (Budapest–Cegléd–Szolnok) és délkelet (Budapest–Lajosmizse–Kecskemét) felé mennek vasútvonalak.

Városrészei[szerkesztés]

Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Története[szerkesztés]

A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a középkori magyar országgyűléseket és itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városliget területén vadászok tanyáztak. A vidék Pest város fejlődésével a 17. században egyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki.I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta. A város a 18. század közepén újra fásíttatta a vidéket, főleg fűzfák ültetésével.

1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna építését. A Herminamező, s vele Zugló története ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület kopár sivatagból lassan kultúrterületté és településhellyé vált. A 19. század elején – 1850 körül – jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt. Az 1880-as, 1890-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, a századfordulón a Bosnyák tér környéke.

A Városliget a millenniumi ünnepségek alkalmára épült, 1896-ra készült el a Műcsarnok és 1906-ra a Szépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a Hősök tere.

A századforduló előtt – a londoni után – másodikként Európában elkészült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. „alvó városrészek”, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás.

A XIV. kerületet 1935. június 15-én alakították három másikkal (XI-XIII.) együtt. Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott. A második világháború utáni évtizedekben több lakótelep épült (például a Füredi úti, Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Kacsóh Pongrác úti). 1980-ban Zuglóban nyitották meg az ország első, nyugati módon felépített üzletközpontját, a ma is működő Sugárt. Az üzletközpontot 2004-ben korszerűsítették, mozit és más szórakoztató létesítményeket hoztak benne létre, így a Zuglói Mozi, Éva Mozi, Sport Mozi bezárását követően ismét van Zuglónak saját mozija.

Az 1972-es zuglói paneltűz a főváros legnagyobb tűzesete volt.

Jövőbeli tervezett fejlesztések[szerkesztés]

Tömegközlekedés[szerkesztés]

  • Az elmúlt években többször felmerült a Thököly úti villamosvonalak (44, 67) újraindítása, és meghosszabbítása Újpalotáig, illetve a Rákóczi úti villamostengely visszaépítése. Mivel elvetették a 4-es metró Bosnyák tér–Újpalotáig történő meghosszabbítását, éppen ezért 2015. április 29-én a közgyűlés döntött a 44-es villamos újraindításáról, amellyel egyidőben a 67-es villamos Mexikói úti vágányait is felújítanák.[3]
  • Évek óta a tervek között szerepel a 2-es metró és a H8-as és H9-es HÉV Örs vezér téri összekötése. A tervek szerint új, földalatti állomás létesülne az Örs vezér téren, illetve új járművek érkeznének a vonalra, melyek a jelenleginél 20 méterrel hosszabbak, így elegendő kapacítást tudnának nyújtani az új vonalon. Az új szerelvények képesek lesznek a metró és a HÉV-vonalon is egyaránt közlekedni, illetve a vásárlásakor nem szükséges a metró vonalán külön munkálatokat végezni, mivel a peronok pont ennyire hosszúak. A metrónak teljesen új, földalatti szakasza épülne a Körvasútig, ahonnan már a felszínen közlekedne. Új állomás épülne Rákosfalván és a Körvasútnál is, majd innentől Sashalom, Thököly út, Mátyásföld, Jókai Mór utca és Mátyásföld Imre utca néven. A jelenlegi Örs vezér terén lévő metró- és HÉV-állomás, Rákosfalva, Nagyicce, Sashalom, Mátyásföld, repülőtér és Mátyásföld alsó megállóhelyek megszűnnének. Ez a fejlesztés több százezer ember életét könnyíthetné meg.[4]
  • Az utóbbi években felmerült a 3-as villamos Árpád hídig való hosszabbítása, mellyel kiváltható lenne a 32-es busz. Ezzel párhuzamosan a BKK a Mexikói út átszállásmentes elérésének érdekében a 82-es trolibuszt hosszabbítaná meg. A villamos metrókapcsolata nem veszne el, mivel az 1-es metróra az új Kassai téri állomáson lehetne átszállni.[5]
  • A fejlesztési tervek között szerepel az 1-es metró mindkét irányban történető meghosszabbítása: a Belvárosban a Vigadó térig, Zuglóban pedig Marcheggi hídig járna. A belvárosi meghosszabbítással a 2-es villamossal jobb kapcsolat létesülne. A zuglói fejlesztéssel új állomás épülne a Hungária körút alatt az 1-es villamos Kacsóh Pongrác úti megállójánál, mely szintén kedvezőbb kapcsolatot nyújt. A Marcheggi híd végállomáson átszállás létesülne a Budapest–Esztergom, Budapest–Vác–Szob, Budapest–Vácrátót–Vác vasútvonalra és a Körvasútra.[6]

Országgyűlési képviselők[szerkesztés]

A kerület vezetői[szerkesztés]

Polgármesterek
  • 1935–1942: dr Schmaderer Oszkár
  • 1942–1944: dr Boros Pál
  • 1944–1945: dr Hanzely József
  • 1945–1946: Horváth Pál
  • 1946–1948: Karczag Géza
  • 1948–1949: Hajós György
  • 1949–1950: Nagy József
Tanácselnökök
  • 1950–1961: Varga Gyula
  • 1961–1963: Horváth Géza
  • 1963–1969: Paulov Iván
  • 1969–1980: Szávó Béla
  • 1980–1988: dr Holl József
  • 1988–1990: Pelyva György
Polgármesterek

Fontosabb közterületek[szerkesztés]

Utak[szerkesztés]

Varsó utca

Terek[szerkesztés]

  • Argentína tér
  • Báthory István park
  • Bosnyák tér
  • Egressy tér
  • Fráter György tér
  • Hősök tere
  • Ilosvai Selymes Péter tér
  • Kassai tér
  • Kövér Lajos tér
  • Limanova tér
  • Nagybecskerek tér
  • Ógyalla tér
  • Örs vezér tere (északi oldala)
  • Ötvenhatosok tere
  • Pákozdi tér
  • Rákosmezei tér
  • Rózsavölgyi tér
  • Tihany tér
  • Tisza István tér
  • Turán tér
  • Újvidék tér
  • Zoborhegy tér

Jelentős, és fontos épületek[szerkesztés]

  • Zuglói Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (1145 Pétervárad u. 2.)[7]

Múzeumok, kulturális látnivalók, szórakozás[szerkesztés]

Sportlétesítmények[szerkesztés]

A Budapesti Olimpiai Központ területén:

Egyéb létesítmények a kerületben:

  • Papp László Budapest Sportaréna (régi nevén Budapest Sportcsarnok)
  • Városligeti Műjégpálya
  • BVSC-Zugló (Szőnyi úti és Tatai úti sporttelep)
  • Postás Sport Egyesület (Róna utca)[8]
  • Lantos Mihály Sportközpont (MTK Sporttelep)
  • Kövér Lajos utcai Sporttelep
  • A Zuglói Sport Centrum épülete a Szugló és a Kövér Lajos utca sarkán említést érdemel. A szépen felújított ipari műemlék régen jéggyár volt.

Művelődési házak[szerkesztés]

Kórházak[szerkesztés]

  • Bethesda Gyermekkórház[12]
  • Uzsoki Utcai Kórház[13]
  • Mazsihisz Szeretetkórház[14]

Könyvtárak[szerkesztés]

  • Civil-ház könyvtár; 1148 Padlizsán utca 11-13.
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; Rákosfalva park 1-3.
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; 1145 Bosnyák utca 1/a
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; 1145 Uzsoki utca 57.
  • Stefánia Kulturális Központ könyvtár; 1143 Stefánia út 34.

Fürdők, strandok[szerkesztés]

Egyházi épületek, templomok[szerkesztés]

Hermina út 19. Ferences Mária Missziós Nővérek temploma, 1957

Oktatási intézmények[szerkesztés]

Felsőfokú oktatási intézmények[szerkesztés]

Középfokú oktatási intézmények[szerkesztés]

  • Álmos vezér Gimnázium és Általános Iskola (székhely) 1141 Álmos vezér tér 9.
  • Batthyány-Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnázium 1146 Dózsa György út 25-27.
  • Bokányi Dezső Építőipari és Díszítőművészeti Szakképző Iskola 1149 Várna u. 21/b.
  • Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola 1149 Egressy út 71.
  • ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 1146 Cházár András utca 10.[20]
  • Európa 2000 Közgazdasági, Idegenforgalmi és Informatikai Középiskola 1143 Gizella út 42-44.
A Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (HOŠIG) épületének részlete (bal szélen Knezić Károly mellszobra látható)

Általános iskolák[szerkesztés]

  • Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény[26]
  • Álmos Vezér Gimnázium és Általános Iskola
  • Csanádi Árpád Általános Iskola
  • Heltai Gáspár Általános Iskola
  • Herman Ottó Általános Iskola[27]
  • Horvát Óvoda, Általános Iskola
  • Hunyadi János Általános Iskola
  • Jókai Mór Általános Iskola
  • József Attila Általános Iskola
  • Kaffka Margit Általános Iskola
  • Liszt Ferenc Általános Iskola
  • Dr. Mező Ferenc Általános Iskola
  • Móra Ferenc Általános Iskola
  • Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • Németh Imre Általános Iskola
  • Ovisuli Budapest
  • Széchenyi István Általános Iskola
  • Dr. Török Béla Nagyothallókat Oktató Általános Iskola
  • Városligeti Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola.[28]
  • Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Zuglói Hajós Alfréd Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Óvodák[szerkesztés]

A kerület a következő óvodákat tartja fent:

  • Aprófalva Óvoda 1148 Bp., Bánki D. park 12/G.
  • Bóbita Óvoda 1147 Bp., Ilosvai u. 118.[29]
  • Cseperedő Óvoda 1148 Bp., Lengyel u. 21.
  • Csicsergő Óvoda 1149 Bp., Fráter György tér 12.
  • Herminka Óvoda 1143 Bp., Ida u. 6. – 1145 Bp., Erzsébet királyné útja 17.[30]
  • Hétszínvirág Óvoda 1141 Bp., Egressy út 182.[31]
  • Játékszín Óvoda 1144 Bp., Tipegő u. 3-5.
  • Kerékgyártó Óvoda 1147 Bp., Kerékgyártó u. 35-39.
  • Kincskereső Óvoda 1148 Bp., Nagy Lajos. király útja 92. - 1145 Bp., Szugló u. 75.
  • Mályva Óvoda 1141 Bp., Mályva tér 12.
  • Meseház Óvoda 1143 Bp., Őrnagy u. 11. - Egressy út 1/F.
  • Mókavár Óvoda 1142 Bp., Róna park 5-7.
  • Napköziotthonos Óvoda 1146 Bp., Dózsa Gy. u. 25.
  • Napraforgó bölcsőde és angol-magyar alapítványi óvoda 1147 Bp., Pósa L. u. 61.[32]
  • Napraforgó Óvoda 1145 Bp., Újvidék sétány 2. - Emma u. 18.[33]
  • Napsugár Óvoda 1144 Ond v. sétány 9-11.
  • Narancs Óvoda 1144 Bp., Gvadányi u. 40-42.
  • Óperenciás Óvoda 1148 Bp., Bolgárkertész u. 12.
  • Örökzöld Óvoda 1142 Bp., Ungvár u. 24/A.
  • Pöttöm Park Óvoda 1144 Bp., Újváros park 1.
  • Rózsavár Óvoda 1141 Bp., Rózsavölgyi tér 4.
  • Tücsöktanya Óvoda 1147 Bp., Ilosvai tér 21.
  • Tündérkert Óvoda 1144 Bp., Kántorné sétány 9.
  • Zuglói Tihany Óvoda 1141 Bp., Tihany tér 39.
  • Zöld Lurkók Óvoda 1144 Bp., Füredi park 6.

Speciális célú oktatási intézmények[szerkesztés]

  • Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona[34]
  • Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény[35]
  • Hallássérültek Tanintézete, Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézménye, Diákotthona (Budapest, 1147 Cinkotai u. 125-137)[36]

Lebontott, lerombolt épületek, építmények[szerkesztés]

Eltűnt uszodák[szerkesztés]

  • ELTE uszoda (Ajtósi Dürer sor)
  • Zuglói Ifjúsági Park, később Zuglói Sportcentrum (Bosnyák téri tanuszoda)

Eltűnt futballpályák[szerkesztés]

  • Sütőipar focipálya (Pillangó utca) helyén ma a Fogarasi Tesco gazdasági bejárata van.
  • Emergé-pálya a Dózsa György úton
  • Az IKV pálya (Róna utca) helyén az Uzsoki kórház új épületei kaptak helyet.
  • A Hajtsár úti pálya az I. világháború idején az Újpest mérkőzéseinek is otthont adott. A pálya a kisföldalatti Mexikói-úti állomása közelében lehetett.
  • Nova-pálya
  • Postás pálya (régi lóversenytér)
  • Telefongyár-Siemens pálya. Jelenleg önkormányzati kezelésben van; civil kezdeményezésre felújították.
  • A Zuglói Porcelán (Öv utca) pályája
  • Zuglói Ifjúsági Park edzőpálya, később a teljes Zuglói Sportcentrum (Bosnyák-tér)

Média[szerkesztés]

Zuglótáj TV – Fókuszban Zugló!

A Zuglótáj TV 2012 februárjában indult el. Az első videofelvételt a Wass Albert téren megrendezett ünnepi megemlékezésről készítették, de technikai okokból nem került adásba. A televízió a térséget érintő problémákkal foglalkozik, személyes példák bemutatásának segítségével. A ZTTV hírműsora minden hét vasárnapján jelentkezett.

Az adás megszűnt, de a tervek szerint 2014. május 6-tól nézhető lesz az interneten.[37]

Híres zuglóiak[szerkesztés]

Zugló közösségi közlekedése[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]