Alpár Gitta
| Alpár Gitta | |
 |
|
| Alpár Gitta 1932-ben | |
| Születési név | Klopfer Regina |
| Született | 1903. február 5. Budapest .svg){kind=small} |
| Elhunyt | 1991. február 17. (88 évesen) Palm Springs, Kalifornia  |
| Sírhely | Westwood Village Memorial Park Cemetery |
| Állampolgársága | Magyarország |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Stangel Kornél |
| Foglalkozása | színésznő, opera-énekesnő |
|
|
|
| Alpár Gitta az IMDb-n Alpár Gitta PORT.hu-adatlapja |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alpár Gitta témájú médiaállományokat.
|
|
Alpár Gitta, 1917-ig Klopfer Regina[1] (Budapest, 1903. február 5.[2] – Palm Springs,[3] 1991. február 17.) magyar nemzetiségű, izraelita vallású színésznő, koloratúrszoprán hangú opera és operett énekesnő. Édesapja Klopfer Ignác, a Dohány utcai zsinagóga kántora, karnagya.
Tartalomjegyzék
Életpályája[szerkesztés]
Klopfer Ignác és Spitzer Hermin lánya. 1919-től a Zeneakadémián Szabados Béla, Hilgermann Laura tanítványa volt. 1924-ben januárjában alkalma nyílt Sándor Erzsi helyett elénekelni a címszerepet a budapesti Operaházban Léo Delibes Lakmé című operájában, azonnal szerződtették, még e hónapban debütált Gilda szerepében Giuseppe Verdi: Rigoletto című operájában . 1924. augusztus 23-án a Király Színházban énekelte először (majd azután sorozatban) Médi szerepét a Három a kislány című operettben. Ezzel a szereppel egy csapásra a közönség kedvencévé vált.
1925. március 26-án Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Stangel Kornél vállalkozóval, Stangel Dávid és Róth Ilona fiával.[4] A házasság később felbontatott.[5]
1925–27 között a müncheni opera, 1927–33 között a berlini Staatsoper tagja volt. 1933. elején a náci hatalomátvétel után Bécsbe költözött. 1936-ban feleségül ment egy svéd gyároshoz, és Los Angelesbe költözött. 1941-ben René Clair felkérésére játszotta el utolsó szerepét: The Flame of New Orleans c. filmben, majd haláláig a színpadtól és filmtől visszavonultan élt Palm Springs-i otthonában.
1932-ben részt vett ||Ábrahám Pál]] Bál a Savoyban című darabjának ősbemutatóján. Legnagyobb sikereit A sevillai borbélyban és a Szép Heléna című operettben aratta. A berlini Staatsoper tagjaként is sűrűn vendégszerepelt Budapesten a Városi Színházban [6](ma Erkel) és Európa nagyobb operáiban, mindenütt osztatlan sikert aratva.
1987-ben Berlinben életművéért a Golden Band kitüntetésben részesült.
1989. július 26-án Szentendrén, a Nosztalgia Kávéházban mutatták be, a Hölgy rózsaszínben című darabot, amely a művésznő életét dolgozta fel. A darabot Miklós Tibor írta, Alpár Gittát Tiboldi Mária alakította.[7]
Operaszerepei[szerkesztés]
Verdi: Traviata
Verdi: Rigolettó
Rossini: Sevillai borbély
Richard Strauss: Rózsalovag
Mozardt: Varázsfuvola
Operett szerepei
Offenbech: Szép Heléna
Lehár Ferenc: Schön ist die Welt (Szép a világ)
Carl Millöcker: Die Dubarry
Carl Millöcker: Koldusdiák
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban
Franc Schubert: Három a kislány
Filmjei[szerkesztés]
- Gitta entdeckt ihr Herz (1932) - Német film
- Die - oder keine (1932) - Német film
- Ball im Savoy (1935) - Osztrák-magyar film
- I Give My Heart (1935) - Angol film
- Le Disque 413 (1935) - Francia film
- Guilty Melody (1936) - Angol film
- Everything in Life (1936) - Angol film
- Mr. Stringfellow Says: No (1936) - Angol film
- The Flame of New Orleans (1941) - Amerikai film
- „Ganz Berlin lag ihr zu Füßen: Gitta Alpar” - A ZDF német televízió műsora (1987)
- Mosaik - Treffpunkt der Generationen - Német tévésorozat
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 31–32. o. Online elérés
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
- Részletesebb életút
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Belügyminisztérium 1917. évi 38671. sz. rendelete. MNL-OL 30789. mikrofilm 737. kép 2. karton.
- ↑ A Színészkönyvtár.hu lapján a téves 1900-as születési dátum szerepel.
- ↑ A Színészkönyvtár.hu-n tévesen Los Angelesnek van megadva a halálozási hely.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári házassági akv. 143/1925. folyószám alatt.
- ↑ A budapesti királyi törvényszék 36.P.33107/1932-3. sz. ítélete.
- ↑ a mai Erkel Színházban
- ↑ Színházi Adattár
További információk[szerkesztés]
- Utolsó videófelvétele, YouTube-videó[halott link]
- Alpár Gitta az Internet Movie Database oldalain
- Alpár Gitta a PORT.hu-n (magyarul)
|
