Budapest V. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Belváros-Lipótváros szócikkből átirányítva)
Budapest V. kerülete
A Parlament épülete madártávlatból
A Parlament épülete madártávlatból
Budapest V. kerülete címere
Budapest V. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Belváros-Lipótváros
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Belváros
Lipótváros
[1]
Irányítószám 1051–1056
Testvérvárosok
Lista
Polgármester Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz)
Országgyűlési képviselő Rogán Antal (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség 26 277 fő (2015. jan. 1.)[2]
Rangsorban 21.
Népsűrűség 10 148 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 2,59 km²
Elhelyezkedése
Budapest V. kerülete (Budapest)
Budapest V. kerülete
Budapest V. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″
Budapest V. kerülete weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest V. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.

Története[szerkesztés]

A Belváros, illetve a régi Pest alapja a 11. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a 15. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, melybe három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, mely jelentős károkat okozott.

Budapest 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, ekkor alakult ki a Duna-korzó is.

Az egyesített várost eredetileg tíz kerületre osztották, melyek közül a Belváros a IV., a Duna és a Váci út között a Belváros határától egészen Újpest határáig nyúló Lipótváros pedig az V. sorszámot kapta. Az V. kerület északi határa 1930-tól a Dráva utca lett, az ezen túli rész az új XIII. kerülethez került. 1950-ben a Szent István körúttól északra fekvő Újlipótvárost is a XIII. kerülethez csatolták, az addig a IV. kerületet képező Belvárost viszont az V. kerülethez, így alakultak ki mai határai.

A Vörösmarty tér 1960-ban, amikor a 9-es busz végállomása itt volt

Fekvése[szerkesztés]

A pesti oldal központi kerülete. Északról a XIII. kerület, keletről a VI. kerület, a VII. kerület és a VIII. kerület, délről Budapest IX. kerülete, végül nyugatról a Duna folyó, illetve azáltal a XI. kerület, az I. kerület és a II. kerület határolja.

Városrészek[szerkesztés]

Az V. kerület 1950 óta Budapest két városrészét foglalja magába: a Deák Ferenc utcától északra a Lipótváros, attól délre pedig a Belváros, Pest történelmi városmagja található.

Az V. kerület 1950 előtt a Lipótvárosból és az Újlipótvárosból állt, a Belváros pedig a külön IV. kerületet alkotta. Az V. kerülethez tartozott még 1938-ig (a XIII. kerület megalakulásáig) a Vizafogó, az egykori Kikötődűlő (a Váci út és a Duna közötti terület egészen Újpest határáig, ezt ma Angyalföld részének tekintik) és a Népsziget Pesthez tartozott déli fele is.

Önkormányzat[szerkesztés]

A 2010-es választás eredménye[3][szerkesztés]

Polgármesterjelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Rogán Antal Fidesz-KDNP 7 870 72,97%
Pásztor Tibor MSZP 2 024 18,77%
Szilágyi Péter LMP 891 8,26%
  • A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:
    Lista Képviselők száma Képviselők megoszlása
  Fidesz-KDNP 10                    
  MSZP 2                    
  LMP 1                    
  Jobbik 1                    

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 46 952 —    
1880 55 906 1,75%
1890 56 059 0,03%
1900 53 372 −0,49%
1910 53 896 0,10%
1920 60 641 1,18%
1930 56 335 −0,74%
1941 60 650 0,67%
1949 52 782 −1,74%
1960 65 867 2,01%
1970 62 684 −0,50%
1980 50 128 −2,24%
1990 43 937 −1,32%
2001 28 948 −3,79%
2011 25 210 −1,38%
2015 26 277 1,04%

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakossága 28 948 fő volt, 26 728 fő (94,36%) magyar, 555 fő (1,96%) német, 361 fő (1,27%) cigány, 155 fő (0,55%) román, nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

2011-ben a város lakossága 25 210 fő volt, 18 201 fő (85,48%) magyar, 584 fő (2,74%) német, 238 fő (1,12%) cigány, 151 fő (0,71%) orosz, 150 fő (0,70%) román nemzetiségűnek vallotta magát. [5]

Közlekedés[szerkesztés]

Metróállomások a kerületben[szerkesztés]

Vonal Állomás neve Megnyitás időpontja Átszállási kapcsolatok
Budapest M3 Metro.svg Arany János utca 1981. december 30. Budapest trolleybus symbol.svg 72, 73
BKV busz symbol.svg 9
BKK night line logo.svg 914, 914A, 931, 950, 950A
Budapest M2 Metro.svg Astoria 1970. április 3. KRESZ villamos.svg 47, 47B, 48, 49
Budapest trolleybus symbol.svg 74
BKV busz symbol.svg 5, 7, 8E, 9, 15, 108E, 110, 112, 115, 133E, 178
BKK night line logo.svg 907, 908, 909, 914, 914A, 916, 931, 950, 950A, 956, 973, 979, 979A, 990
Budapest M1 Metro.svg
Budapest M2 Metro.svg
Budapest M3 Metro.svg
Deák Ferenc tér BKV m 1 jms.svg 1896. május 3.
BKV m 2 jms.svg 1970. április 3.
BKV m 3 jms.svg 1976. december 31.
KRESZ villamos.svg 47, 48, 49
BKV busz symbol.svg 9, 15, 16, 105, 115
BKK night line logo.svg 909, 914, 914A, 916, 931, 950, 950A, 979, 979A, 990
Budapest M3 Metro.svg Ferenciek tere 1976. december 31. KRESZ villamos.svg 2
BKV busz symbol.svg 5, 7, 8E, 15, 108E, 110, 112, 115, 133E, 178
BKK hajo symbol.svg D11 budapest.svgD12 budapest.svg
BKK night line logo.svg 907, 908, 956, 973
Budapest M4 Metro.svg Fővám tér 2014. március 28. KRESZ villamos.svg 2, 47, 47B, 48, 49
Budapest trolleybus symbol.svg 83
BKV busz symbol.svg 15, 115
BKK night line logo.svg 979, 979A
Budapest M3 Metro.svg
Budapest M4 Metro.svg
Kálvin tér BKV m 3 jms.svg 1976. december 31.
BKV m 4 jms.svg 2014. március 28.
KRESZ villamos.svg 47, 47B, 48, 49
Budapest trolleybus symbol.svg 83
BKV busz symbol.svg 9, 15, 115
BKK night line logo.svg 909, 914, 914A, 950, 950A, 979, 979A
Budapest M2 Metro.svg Kossuth Lajos tér 1972. december 22. KRESZ villamos.svg 2
Budapest trolleybus symbol.svg 70, 78
BKV busz symbol.svg 15, 115
BKK hajo symbol.svg D11 budapest.svgD12 budapest.svg
Budapest M1 Metro.svg Vörösmarty tér 1896. május 3. KRESZ villamos.svg 2
BKV busz symbol.svg 15, 115

Fontosabb épületek[szerkesztés]

Egyéb nevezetességek[szerkesztés]

Kerületi média[szerkesztés]

  • City Kábel TV
  • "Belváros-Lipótváros" (korábban: Belváros) – az önkormányzat lapja

Fontosabb közterületek, közutak[szerkesztés]

     

Belváros-Lipótváros testvérvárosai[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2010-es választás eredményei
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. [1]

Forrás[szerkesztés]

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk[szerkesztés]