Baross Gábor-telep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baross Gábor-telep
A helyi római katolikus templom
A helyi római katolikus templom
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület Budapest XXII. kerülete
Népesség
Teljes népesség 3016 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Baross Gábor-telep (Budapest)
Baross Gábor-telep
Baross Gábor-telep
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 24′ 22″, k. h. 18° 59′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 22″, k. h. 18° 59′ 55″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baross Gábor-telep témájú médiaállományokat.

Baross Gábor-telep 1950 óta Budapest egyik városrésze a XXII. kerületben, korábban Nagytétényhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés]

Mai közigazgatási határai a Szabadkai utca a Kamaraerdei úttól, Csiperke utca, Klauzál Gábor utca, a XI. utca és meghosszabbított vonala, Rózsakert utca, Minta utca, Dózsa György út, Budapest közigazgatási határa, Kamaraerdei út és meghosszabbított vonala a Szabadkai útig.

Szűken véve a számozott utcák és a mai Dózsa György út tartozik a telephez: ez az a terület, amit először felparcelláztak 1905-ben.

Története[szerkesztés]

Nagytétény határában, Budatétény tőszomszédságában alakult ki a mai városrész az 1900-as évek elején. A számozott utcák parcellázása Weisz Gyula és felesége, Libál Róza nevéhez kötődik. Az első telkek többségét budapestiek vették meg, és egy nyaralótelep alakult ki, de később, a harmincas évekre már egyértelműen az ország különböző pontjairól érkező munkások voltak többségben a lakosok között.

1909-ben alakult meg a Baross Gábor telepi Polgári Kör, ami a kulturális élet mellett az érdekvédelmet, az életkörülmények javítását tűzte ki célul. Első eredménye az elemi iskola volt, ami 1911-ben nyitotta meg kapuit, és – az első világháború utáni pár éves kényszerszünet után – máig működik. Az iskola első épülete a XVI. és XIII. utcák sarkán található, később a IV. utcában béreltek épületet, és az 1920-as években épült fel az első épület az intézmény mai helyén.

1933-ban épült fel a Baross Gábor telepi Templomépítő Egyesületnek köszönhetően a római katolikus templom. Az építkezés költségeit nagyrészt közadakozásból teremtették elő. A Templomépítő Egyesület templom híján is gondoskodott egyházi életről, az első években meghívott papokkal, 1930-ban pedig – Lényi Vince vezetésével – megalakult az egyházközség is, ami a Székesfehérvári egyházmegyéhez tartozott, és Nagytétény filiájaként működött. 1948-ban kapott plébániai rangot.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]