Orvosi székfű
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Orvosi székfű (kamilla)
| ||||||||||||||||||||||
![Az orvosi székfű (alföldi kamillavirágzat) kiemelt magyar nemzeti érték, hungarikum[1]](/wiki/F%C3%A1jl:Eine_Echte_Kamille_(Matricaria_chamomilla).jpg) Az orvosi székfű (alföldi kamillavirágzat) kiemelt magyar nemzeti érték, hungarikum[1]
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Matricaria chamomilla L. 1753 | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Orvosi székfű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi székfű témájú médiaállományokat és Orvosi székfű témájú kategóriát. |
Az orvosi székfű vagy kamilla (Matricaria chamomilla) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó gyógynövény. Egyéb elnevezései: Szent-Iván pipitér, nemes pipitér, pipitér, anyafű, szikfű, szüzekanyja, bubulyka. A pipitér név megtévesztő, mert a botanikai szakirodalom a közeli rokon Anthemis nemzetséget nevezi így. Gyakran összetévesztik a római kamillával.
Előfordulása
A Földközi-tenger keleti medencéje körüli területről származik. A mérsékelt övben az egész világon elterjedt.[2]
Mezőkön, útszéleken, parlagokon általában nagyobb tömegben fordulhat elő. A világ több országában termesztik: a legfontosabb termesztő országok közé tartozik Argentína, Bulgária, Egyiptom és Magyarország, kisebb mértékben termesztik Csehországban, Németországban és Spanyolországban is.[3]
Jellemzői
Egy-, néha kétéves 10–40 cm magas, gyéren elágazó, melegigényes növény. A levelek szórt állásúak, kopaszok, sallangosan szeldeltek, a sallangok keskeny fonalasak. A végálló fészek 1,5–2,5 cm széles, a fészekpikkelyek zöldes színűek, sötétebb széllel. A szélső, nyelves virágok fehér színűek, levágott, olykor kicsípett csúcsúak, éretten visszahajlók. A csöves virágok sárgák. A kamilla fontos ismertetőjegye, hogy virágzás végén a virágzati vacok kúpos és belül üreges. Termése szürkésfehér kaszat. Az egész növény jellegzetes illatú.[2][4]
Gyűjtése, termesztése
Nemesítése Magyarországon az 1960-as években kezdődött; több államilag elismert fajtája van. Üzemi körülmények közötti termesztési technológiáját – több más növénnyel együtt – a mezőgazdasági növénytan és a gyógynövénykutatás egyik magyarországi úttörője Kerekes József dolgozta ki[5] az 1970-es években.[6] Begyűjtése vadon termő és termesztett állományból egyaránt történik.[7] Virágait akkor gyűjtik, amikor fehér nyeles virágszirmai vízszintesen állnak (a kamillamező fehér színű).[2] Frissen és szárítva használható.
Hatóanyagok
Virágzatának hatóanyagai: illóolaj, amely szürkéskék színű a lepárlás alatt képződő kamazuléntől; az illóolaj összetevőinek zöme a szeszkviterpének közé tartoznak (bizaboloidok, bizabolol-oxidok), de találhatóak benne poliacetilén-származékok is (pl. en-in-diciklo-éter). Nem illékony hatóanyagok a flavonoidok, ezek glikozidjai, kumarinok, pektinszerű nyálkaanyagok.[8][2]
Gyógyhatása
A gyógyászatban virágzatát és annak kivonatait alkalmazzák. Teája nemcsak a légutakat tisztítja, hanem gyulladásgátló, nyugtató anyagokat is tartalmaz. Gyulladáscsökkentő, görcsoldó, idegnyugtató, gyomor-, bél-, hólyag- és epezavaroknál, valamint sebkezelésre, arc- és hajápolásra is javasolják.
Bár régebben szembetegségekre, sűrű szűrőn átszűrve, mind gyulladásgátló borogatásként, mind lemosószerként használták, a kamilla allergiát – és így önmagában is kötőhártya-gyulladást – okozhat, ezért ma már ilyen módon ritkábban alkalmazzák, sőt ellenjavallt.
Illóolaját nagy mennyiségben felhasználja a kozmetikai és gyógyszeripar.[2][9]
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő drogjai: virágzata (Matricariae flos), annak folyékony kivonata (Matricariae extractum fluidum), illóolaja (Matricariae aetheroleum). Virágzatát a gasztronómiában teaként, vagy kandírozva is felhasznál. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a kamilla virágzat hagyományos, népi gyógyászati felhasználásaként a megfázás tüneteinek enyhítését, enyhe emésztőszervi panaszok (pl. puffadás) csökkentését, afták, illetve enyhe bőr és nyálkahártya irritációk kezelését (pl. napégés) említi.[10]
Képek
-
Kamilla -
Virágzata -
Félbevágott virágzata -
Levelei -
Orvosi kamilla -
-
Csoportosulása Máltán -
Csíksomlyó hegyén
Jegyzetek
- ↑ Az orvosi székfű immár kiemelt nemzeti értékünk
- ↑ a b c d e Bernáth
- ↑ Teedrogen und Phytopharmaka: Ein Handbuch für die Praxis auf wissenschaftlicher Grundlage. Max Wichtl (Hrsg.). 4. Auflage. Stuttgart: Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft. 2002. 369–373. o. ISBN 3-8047-1854-X
- ↑ Hajtásos
- ↑ Több mint tea - A kamilla, magyarnarancs.hu
- ↑ A gyógynövénytermesztés tudora: Kerekes József, szepzold.hu
- ↑ MEK
- ↑ Dános
- ↑ PFAF
- ↑ Community herbal monograph on Matricaria recutita L., flos (angol nyelven) (pdf). European Medicines Agency, 2014. július 1. (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
Források
- Matricaria chamomilla L. The Plant List (2010). Version 1., www.theplantlist.org. (angolul) Royal Botanic Gardens, Kew and Missouri Botanical Garden (2010) (Hozzáférés: 2013. május 20.) (HTML)
- Matricaria chamomilla L. www.tropicos.org. (angolul) Missouri Botanical Garden (Hozzáférés: 2013. május 20.) (HTML)
- ↑ Bernáth: Bernáth J. (szerk. ). Gyógy- és aromanövények, 3. átdolgozott és bővített kiadás, Budapest: Mezőgazda Kiadó, 413-421. o. (2000). ISBN 963 9239 96 8
- ↑ Hajtásos: Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 176. o. (2001). ISBN 963 19 2183 2
- ↑ Dános: Dános B.. Farmakobotanika, 3. javított kiadás, Budapest: Argumentum, 318. o. (2006). ISBN 963 446 204 9
- ↑ PFAF: Matricaria recutita L.. Plants For A Future. (Hozzáférés: 2013. október 18.)
- ↑ MEK: Fábry György (szerkesztő). Műszaki és természettudományok, Magyarország a XX. században IV. kötet. Szekszárd: Babits Kiadó. Hozzáférés ideje: 2013. október 18.
