„Négy helyes erőfeszítés” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
26. sor: | 26. sor: | ||
A '''négy helyes erőfeszítés''' ([[Páli nyelv|páli]]: ''szammappadhána''; [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]]: ''szamjak-pradhána'' vagy ''szamjakprahána'') a [[bodhi|megvilágosodáshoz]] vezető [[buddhizmus|buddhista ösvény]] szerves része. Az idő során különböző mentális tulajdonságok felébredésének és fel nem ébredésének a belátásából fakadó felismerésére épül, illetve arra a képességünkre, hogy tudatosan hogyan irányítsuk ezeket. A négy helyes erőfeszítés arra buzdít, hogy a gyakorló lecsökkentse az ártó mentális tulajdonságokat és táplálja a hasznosakat. |
A '''négy helyes erőfeszítés''' ([[Páli nyelv|páli]]: ''szammappadhána''; [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]]: ''szamjak-pradhána'' vagy ''szamjakprahána'') a [[bodhi|megvilágosodáshoz]] vezető [[buddhizmus|buddhista ösvény]] szerves része. Az idő során különböző mentális tulajdonságok felébredésének és fel nem ébredésének a belátásából fakadó felismerésére épül, illetve arra a képességünkre, hogy tudatosan hogyan irányítsuk ezeket. A négy helyes erőfeszítés arra buzdít, hogy a gyakorló lecsökkentse az ártó mentális tulajdonságokat és táplálja a hasznosakat. |
||
A [[nemes nyolcrétű ösvény]]nek ez a „helyes erőkifejtésről” |
A [[nemes nyolcrétű ösvény]]nek ez a „helyes erőkifejtésről” ''(szammá-vájáma)'' szóló része és az [[Indrija|öt spirituális képesség]] „energiája” ''([[vírja]])'', valamint [[Bódipakkhijá-dhammá|megvilágosodáshoz szükséges képességek]] (bódipakkhijá-dhammá) hét csoportja közül az egyik. |
||
==A páli irodalomban== |
==A páli irodalomban== |
||
34. sor: | 34. sor: | ||
===Négy helyes erőfeszítés=== |
===Négy helyes erőfeszítés=== |
||
A négy helyes erőfeszítést |
A négy helyes erőfeszítést ''(csattárimáni szammappadhánáni)'' hagyományosan a következőképpen határozzák meg: |
||
:"Van az az eset, amikor egy szerzetes kifejleszti magában a vágyat, a törekvést, aktiválja a törekvést és szándékát fenntartja: |
:"Van az az eset, amikor egy szerzetes kifejleszti magában a vágyat, a törekvést, aktiválja a törekvést és szándékát fenntartja: |
||
:"[i] a még nem jelentkezett gonosz és az ügyetlen tulajdonságok '''fel nem lépése''' |
:"[i] a még nem jelentkezett gonosz és az ügyetlen tulajdonságok '''fel nem lépése''' ''(anuppádája)'' érdekében. |
||
:"[ii] ... a már jelentkezett gonosz és az ügyetlen tulajdonságok '''elhagyása''' |
:"[ii] ... a már jelentkezett gonosz és az ügyetlen tulajdonságok '''elhagyása''' ''(pahánája)'' érdekében. |
||
:"[iii] ... a még nem jelentkezett ügyes tulajdonságok '''fellépése''' |
:"[iii] ... a még nem jelentkezett ügyes tulajdonságok '''fellépése''' ''(uppádája)'' érdekében. |
||
:"[iv] ... a már jelentkezett ügyes tulajdonságok '''megtartása''' |
:"[iv] ... a már jelentkezett ügyes tulajdonságok '''megtartása''' ''(thitijá)'' érdekében."<ref>Thanissaro (1996).</ref> |
||
A fentiek [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] következő kérdésekre történő válaszaiból származnak: |
A fentiek [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] következő kérdésekre történő válaszaiból származnak: |
||
49. sor: | 49. sor: | ||
:"És szerzetesek, mi az energia képessége? Szerzetesek, itt a nemes [[srávaka|tanítvány]] tele energiával, hogy megszabaduljon az ártó állapotoktól és megszerezze az üdvös állapotokat, szilárd az erőfeszítése, nem tétovázik egy pillanatig sem. Ez az energia képessége."<ref>Bodhi (2000), 1671. o.</ref> |
:"És szerzetesek, mi az energia képessége? Szerzetesek, itt a nemes [[srávaka|tanítvány]] tele energiával, hogy megszabaduljon az ártó állapotoktól és megszerezze az üdvös állapotokat, szilárd az erőfeszítése, nem tétovázik egy pillanatig sem. Ez az energia képessége."<ref>Bodhi (2000), 1671. o.</ref> |
||
Hogy számít „ügyetlennek” vagy „ártónak” |
Hogy számít „ügyetlennek” vagy „ártónak” ''(akuszala)'' és "ügyesnek" vagy "üdvösnek" ''(kuszala)'' azt az [[Abhidhamma-pitaka]] és a posztkanonikus [[Atthakathá|szövegmagyarázatok]] tartalmazzák. Általánosságban ártó állapotnak számít a három szennyeződés ''([[Klésák (buddhizmus)|klésák]])'': kapzsiság ''(lobha)'', gyűlölet ''(dosa)'' és tévely ''(moha)''.<ref>Buddhaghosa & Ñāṇamoli (1999), 707-709. o.</ref> Üdvösnek ezek ellentétei számítanak: nem-kapzsiság ''(alobha)'', nem-gyűlölet ''(adosa)'' és ne-tévely ''(amoha)''.<ref>Bodhi (2000), 1939. o.</ref> |
||
===Négy erőfeszítés=== |
===Négy erőfeszítés=== |
||
A [[Tipitaka|páli kánonban]] több helyen is megkülönböztetésre kerül a négyrétű „erőfeszítés” |
A [[Tipitaka|páli kánonban]] több helyen is megkülönböztetésre kerül a négyrétű „erőfeszítés” ''(padhána)'' és a négy "helyes erőfeszítés" ''(szammappadhána)''. A szövegekben a hasonló elnevezés ellenére folyamatosan kifejezik a kettő közötti különbségeket, akár egy példázaton belül.<ref>Például: |
||
* a [[Dígha-nikája|DN]] 33 (Walshe, 1995, 487, 490. o.). |
* a [[Dígha-nikája|DN]] 33 (Walshe, 1995, 487, 490. o.). |
||
* a [[Anguttara-nikája|AN]] ii. 15. |
* a [[Anguttara-nikája|AN]] ii. 15. |
||
* a [[Patiszambhidamagga|Ps]] i.84</ref> |
* a [[Patiszambhidamagga|Ps]] i.84</ref> |
||
A négy erőfeszítés |
A négy erőfeszítés ''(csattárimáni padhánáni)'' a következő: |
||
# '''önuralom''' |
# '''önuralom''' ''(szamvara padhána)'' az [[Ájatana|érzékszervek]] felett. |
||
# '''elhagyni''' |
# '''elhagyni''' ''(pahána padhána)'' a [[Klésák (buddhizmus)|szennyeződéseket]]. |
||
# '''művelni''' |
# '''művelni''' ''(bhávaná padhána)'' a [[Boddzshanga|megvilágosító tényezőket]]. |
||
# '''megőrizni''' |
# '''megőrizni''' ''(anurakkhaná padhána)'' a [[Szamádhi|koncentrációt]].<ref> Rhys Davids & Stede (1921-25)</ref> |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
A lap 2018. november 13., 18:59-kori változata
A négy helyes erőfeszítés | ||||
---|---|---|---|---|
fel nem lépett | fellépett | |||
ügyetlen tulajdonságok |
megakadályozni | elhagyni | ||
Ügyes tulajdonságok |
felkelteni | megtartani | ||
A négy helyes erőfeszítés (páli: szammappadhána; szanszkrit: szamjak-pradhána vagy szamjakprahána) a megvilágosodáshoz vezető buddhista ösvény szerves része. Az idő során különböző mentális tulajdonságok felébredésének és fel nem ébredésének a belátásából fakadó felismerésére épül, illetve arra a képességünkre, hogy tudatosan hogyan irányítsuk ezeket. A négy helyes erőfeszítés arra buzdít, hogy a gyakorló lecsökkentse az ártó mentális tulajdonságokat és táplálja a hasznosakat.
A nemes nyolcrétű ösvénynek ez a „helyes erőkifejtésről” (szammá-vájáma) szóló része és az öt spirituális képesség „energiája” (vírja), valamint megvilágosodáshoz szükséges képességek (bódipakkhijá-dhammá) hét csoportja közül az egyik.
A páli irodalomban
A sorozat témája Buddhizmus |
---|
|
Körvonalakban |
37 A MEGVILÁGOSODÁS DHAMMÁJA | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
4 szatipatthána |
|||||||||
4 erőfeszítés |
4 Alap |
||||||||
5 képesség |
5 erősség | ||||||||
7 tényezők |
|||||||||
8 ösvényi tényező |
|||||||||
nézet ・ vita |
A négy helyes erőfeszítés szerepel mind a Vinaja-pitaka, a Szutta-pitaka, az Abhidhamma-pitaka szövegeiben, valamint a páli szövegmagyarázatokban egyaránt.[1] Ezen felül szerepel egy hasonló hangzású, de eltérő fogalom is a „négy erőfeszítés”. Az alábbiakban ez a két fogalom kerül bemutatásra.
Négy helyes erőfeszítés
A négy helyes erőfeszítést (csattárimáni szammappadhánáni) hagyományosan a következőképpen határozzák meg:
- "Van az az eset, amikor egy szerzetes kifejleszti magában a vágyat, a törekvést, aktiválja a törekvést és szándékát fenntartja:
- "[i] a még nem jelentkezett gonosz és az ügyetlen tulajdonságok fel nem lépése (anuppádája) érdekében.
- "[ii] ... a már jelentkezett gonosz és az ügyetlen tulajdonságok elhagyása (pahánája) érdekében.
- "[iii] ... a még nem jelentkezett ügyes tulajdonságok fellépése (uppádája) érdekében.
- "[iv] ... a már jelentkezett ügyes tulajdonságok megtartása (thitijá) érdekében."[2]
A fentiek Buddha következő kérdésekre történő válaszaiból származnak:
- "Mi a helyes erőfeszítés?" (SN 45.8,[3] a nemes nyolcrétű ösvénnyel összefüggésben)
- "Mi az energia képessége?" (SN 48.10,[4] az öt spirituális képességgel összefüggésben)
- "Mi a négy helyes erőfeszítés?" (SN 49.1ff.)[5]
Ezt Száriputta is felhasználta a hatalmas terjedelmű szövegmagyarázataiban, amikor a "Mi ez a dhamma, amit a Méltóságos [Buddha] kinyilatkozott?" (DN 33).[6] Hasonló, kétrészes magyarázat szerepel az SN 48.9 szuttában, amelyben Buddha a következőket mondja az öt spirituális képességgel kapcsolatban:
- "És szerzetesek, mi az energia képessége? Szerzetesek, itt a nemes tanítvány tele energiával, hogy megszabaduljon az ártó állapotoktól és megszerezze az üdvös állapotokat, szilárd az erőfeszítése, nem tétovázik egy pillanatig sem. Ez az energia képessége."[7]
Hogy számít „ügyetlennek” vagy „ártónak” (akuszala) és "ügyesnek" vagy "üdvösnek" (kuszala) azt az Abhidhamma-pitaka és a posztkanonikus szövegmagyarázatok tartalmazzák. Általánosságban ártó állapotnak számít a három szennyeződés (klésák): kapzsiság (lobha), gyűlölet (dosa) és tévely (moha).[8] Üdvösnek ezek ellentétei számítanak: nem-kapzsiság (alobha), nem-gyűlölet (adosa) és ne-tévely (amoha).[9]
Négy erőfeszítés
A páli kánonban több helyen is megkülönböztetésre kerül a négyrétű „erőfeszítés” (padhána) és a négy "helyes erőfeszítés" (szammappadhána). A szövegekben a hasonló elnevezés ellenére folyamatosan kifejezik a kettő közötti különbségeket, akár egy példázaton belül.[10]
A négy erőfeszítés (csattárimáni padhánáni) a következő:
- önuralom (szamvara padhána) az érzékszervek felett.
- elhagyni (pahána padhána) a szennyeződéseket.
- művelni (bhávaná padhána) a megvilágosító tényezőket.
- megőrizni (anurakkhaná padhána) a koncentrációt.[11]
Jegyzetek
- ↑ Rhys Davids & Stede (1921-25), 411. o.
- ↑ Thanissaro (1996).
- ↑ Bodhi (2000), 1670-71. o.; and, Thanissaro (1996).
- ↑ Bodhi (2000), 1671-72. o.
- ↑ Bodhi (2000), 1709-12. o.
- ↑ Walshe (1995), 480, 487. o.
- ↑ Bodhi (2000), 1671. o.
- ↑ Buddhaghosa & Ñāṇamoli (1999), 707-709. o.
- ↑ Bodhi (2000), 1939. o.
- ↑ Például:
- ↑ Rhys Davids & Stede (1921-25)
Források
- Bodhi, Bhikkhu (ford.) (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-331-1.
- Buddhagósza, Bhadantacariya & Bhikkhu Ñāṇamoli (ford.) (1999). The Path of Purification: Visuddhimagga. Seattle, WA: Buddhist Publication Society Pariyatti Editions. ISBN 1-928706-00-2.
- Jayasundere, A.D. (trans.) (n.d.). "Caravaggo" (AN 4, ch. 2) - http://www.metta.lk/tipitaka/2Sutta-Pitaka/4Anguttara-Nikaya/Anguttara2/4-catukkanipata/002-caravaggo-e2.html.
- Sablon:IAST Thera (ford.) & Bhikkhu Bodhi (szerk.) (1991). The Discourse on Right View: The Sammaditthi Sutta and its Commentary (The Wheel Publication No. 377/379). Kandy: Buddhist Publication Society. - http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/nanamoli/wheel377.html.
- Rhys Davids, T.W. & William Stede (szerk.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. - http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
- Thanissaro Bhikkhu (ford.) (1987, 1996). Magga-vibhanga Sutta: An Analysis of the Path (SN 45.8). - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn45/sn45.008.than.html.
- Upalavanna, Sister. (ford.) (n.d.). "Ekadhammapali: One thing" (AN 1, ch. 16). - http://metta.lk/tipitaka/2Sutta-Pitaka/4Anguttara-Nikaya/Anguttara1/1-ekanipata/016-Ekadhammapali-e.html.
- Walshe, Maurice O'C. (1995). The Long Discourses of the Buddha: A Translation of the Digha Nikaya. Somerville, MA: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-103-3.
Kapcsolódó szócikkek
|
|