Sarkad

Sarkad
Sarkad címere Sarkad zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Sarkadi
Jogállás	város
Polgármester	Dr. Mokán István (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	5720
Körzethívószám	66
Testvértelepülései	Lista Nagyszalonta Snagov Niestetal Barót
Népesség
Teljes népesség	9171 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	78,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	125,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 44′ 24″, k. h. 21° 22′ 40″46.74, 21.377777777778
Sarkad Pozíció Békés vármegye térképén
Sarkad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarkad témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sarkad város Békés megyében, a Sarkadi járás központja.

Fekvése

• A Fekete-Körös jobb partján fekszik.
• Gyulától északkeletre kb. 14 km-re található.

Nevének eredete

Nevét fekvése után kapta, mivel az 1950-es megyerendezésig Bihar vármegyéhez tartozott, s annak délnyugati sarkán feküdt. A Trianon előtt a Nagyszalontai járás része volt.

Története

A terület már a honfoglalás előtt is lakott volt. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Valószínű, hogy a letelepülő magyarok közül a Nyék és a Jenő törzsbeliek vették birtokba a környéket (erre utal a környékbeli puszták neve: Nyék-puszta, Jenő-puszta). Sarkad egykor mocsarakkal és nagy vizekkel volt körülvéve, ami jól védhetővé tette az ide épült egykori földvárat, majd várat, ami a hagyomány szerint összeköttetésben állt a gyulai és peckes-dombi várral. Ma a Művelődési központ áll a helyén.

Sarkad első írásos említése egy apátsági levélben, 1108-ból való. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepel.

A település első ismert birtokosának, Sarkadi Farkasnak a nevét csak a mohácsi vész utánról ismerjük, aki ekkor már a sarkadi várkastély uraként volt említve. 1453-ban a székudvari Keczer család volt a birtokosa. 1562-ben a Cséffy és Vizessy családok királyi adománnyal kaptak itt részbirtokot. Ugyancsak a 16. században a Sarkadyak, utánuk sövényházi Móricz Márton, a Leel-Össyek, és a Rhédeyek.

1571 táján a törökök foglalták el, azonban bedegi Nyáry Pál váradi kapitány 1599-ben visszaszerezte. 1600-ban ismét török kézre került, de a magyarok újra visszafoglalták.

II. Rákóczi György - mint azt Nagyszalontával is tette - a török közeledtének hírére a községet és a várat elpusztította. Lakosai később azonban újból visszatelepedtek, és Sarkad újra felépült. A sarkadiak javait II. Rákóczi György fejedelem új adományokkal, több puszta és telek adományozásával gyarapította.

II. Ferdinánd új kiváltságokat és szabadalmakat adott Sarkadnak.

1707-ben a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét hallatott magáról a település. Ekkor a császáriak ostromolták a várat, de eredménytelenül. 1711-ben azonban Löwenburgnak kapitulált, s ettől kezdve a kincstáré lett.

A nagy múltú település és vár emlékét Sarkad több régi helyneve is őrzi, amelyek az Adomány-, vagy Dézsen-vár, a Peczkes-vár, az Őrfészek, a Sáncz-dűlő, a Várdomb nevében máig is fennmaradtak.

Sarkadhoz tartoztak még Nyék, Nagy-Ősi, Kis-Ősi, Jenő, Fekete-ér, Herpa, Remeteház, Prépostháza, Hosszúsziget és Csáksziget puszták is.

Itt alakult meg az első termelőszövetkezet (TSZ) és az első kistérség is Magyarországon.

Önkormányzat és közigazgatás

A város polgármesterei a rendszerváltás óta:

• Tóth Imre (1990–2010), Fidesz
• Bende Róbert (2010–2014), független
• Dr. Mokán István (2014–) Fidesz–KDNP

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 94%-a magyar, 5%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.

A sarkadi zsidók története

Az el­ső zsidók a 19. század elején érkeztek Gyulaváriból. A helyi földesúr, Almásy gróf hívta be őket birtokára, a kereskedelem fellendítése céljából. Ezért a helybéli zsidók fő­ként terménykereskedelemmel foglalkoztak, de voltak közöttük szatócsok, iparosok és gazdálko­dók is.

1807 körül létrehozták a zsidó temetőt, ahová áthozták a váriban eltemetett rokonaik földi maradványait is. A közösség 1840 körül hitközséget alapított, és akkor épült az imaház is. 1848-ban Schönfeld Mózest választották a közösség élére. 1853-ban Silberstein Salamon lett a rab­bi. A zsinagógát 1862-ben avatták fel. 1864-ben zsidó is­kola nyílt.

Az erősen asszimilációra hajló sarkadi zsidók részt vettek a kisváros politikai és művelődési életében. 1924-ben Grosz Manó lett a rabbi, aki a holokauszt áldozata lett. Javaslatára 1925-ben szeretetotthon létesült. Az 1941-es évben a 12 633 fős összlakosságú Sarkadon 177 izraelita élt. Abban az év­ben a férfiakat behívták munkaszolgálatra. 1944 májusában kialakították a gettót, ahová minden zsidónak be kellett költöznie. Június 25-én a nagyváradi gettóból deportálták őket Auschwitzba.

A deportálást és a munkaszolgálatot csak néhányan élték túl, akik a hitközséget új­jászervezték. A településen 1949-ben 33 zsidó élt. Egy részük később elköltözött. Az utolsó sarkadi zsidót, Tenczer órásmestert az 1970-es években temették el.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	10 108	10 009	9677	9407	9168	9171
	2013	2014	2018	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

Gazdaság

• Cukorgyártás

A cukorgyárat bezárták

Közlekedés

Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. A vasútállomás a Sarkadi Cukorgyár megállóhely és Kötegyán között található. A Kisállomás a József Szanatórium megállóhely és Sarkad között található.

Oktatás

Alapfokú iskolai oktatási intézmények:

• Kossuth utcai Általános Iskola (5720 Sarkad, Kossuth utca 17.)
• Gyulai úti Általános Iskola (5720 Sarkad, Gyulai út 17.)

Középfokú iskolai oktatási intézmények:

• Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium és Kollégium (5720 Sarkad, Vasút utca 2.)
• GYSZC Ady Endre – Bay Zoltán Szakképző Iskolája, Sarkad (5720 Sarkad, Vasút utca 2.)

Nevezetességei

Az Almásy-kastély

A Trianon-emlékmű

A kilenctornyú református templom

Belváros

Árpád vezér szobra

• Belvárosi Református templom - A kilenc fiatornyos templom a hajdani, ősi egyház helyén áll, amely 1700 körül épült. 1866-ban leégett, de két évvel később újra felépítették.
• Római katolikus templom - 1809-ben készült el, de 1899-ben lebontották és újraépítették.
• Almásy-kastély
• Márki Sándor Múzeum
• Trianon-emlékmű, ami a „szíven szúrt országot” ábrázolja alatta egy kettétört címerrel.
• 19. század elején alapított zsidó temető a Magyar utca végén, benne holokauszt-emlékmű (1948) és a Bleyer család kriptája.

Híres emberek

• Itt született Veress Sándor (1828–1884) mérnök és testvére, Veress Ferenc (1830–1894) agronómus, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédei.
• Itt született Kaáli Nagy Géza (1943), a Kaáli Intézetek megalapítója, a lombikbébiprogram atyja.
• Itt született Képíró Sándor csendőrszázados, jogász, az újvidéki razzia egyik résztvevője.
• Itt született Kesztyűs Loránd (1915–1979) orvos, immunológus, az MTA tagja, a magyarországi immunológia úttörő jelentőségű alakja.
• Itt született Kónya Sándor (Sándor Kónya) operaénekes (tenor) (1923. szeptember 23. – Ibiza, 2002. május 20.).[1]
• Itt született Jakucs László (1926. január 21. – 2001. december 1.) geológus, a Béke-barlang felfedezője és kutatója, 1952–1964 között a Baradla-barlang igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár (JATE).[2]
• Itt született Jakucs Pál (1928. június 23. – 2000. október 17.) Széchenyi-díjas botanikus, ökológus, az MTA tagja (levelező 1976, rendes 1987).
• Itt született (1932. október 17.) Kesztyűs Ferenc képzőművész.
• Itt született 1933-ban Hangyál János, olajmérnök.
• Itt született 1928. július 6-án és itt nevelkedett Hangyál Károly, vegyészmérnök.
• Itt él Bende Róbert (1971) festő, keramikus
• Itt született Brád András (1940-1991) Munkácsy Mihály-díjas divattervező, iparművész a Zalaegerszegi Ruhagyár (ZAKÓ) vezető divattervezője
• Itt született Balázs István 1943–2004, a sarkadi kendergyár igazgatója.
• Itt született Juhász Róza (1959. december 20.) magyar színésznő
• Itt él Gyebnár Csekka színesznő.

Testvérvárosai

• Nagyszalonta, Románia (1992)
• Snagov, Románia (1999)
• Niestetal, Németország (2005)
• Barót, Románia (Székelyföld) (2010)

Éden-tó

Kapcsolódó szócikkek

• Emléktáblák Sarkadon

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• A sarkadi zsidók emlékkönyve. Sarkad, 1926

További információk

• Sarkad önkormányzatának honlapja
• Sarkad az utazom.com honlapján
• Gyalogló
• Linkgyűjtemény Sarkadról
• Légifotók Sarkadról