„Csitár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B36Bot (vitalap | szerkesztései)
botok
31 774 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Magyar település infobox
{{Magyar település infobox
| név = Csitár
| név = Csitár
| címer = HUN Csitár COA.jpg
| címer = HUN Csitár Címer.svg
| régió = Észak-Magyarország
| régió = Észak-Magyarország
| megye = Nógrád
| megye = Nógrád
|járás = Balassagyarmati
|járás = Balassagyarmati
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
| polgármester = Komjáti István<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/13/tjk13020.htm |title=Csitár települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-25 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
| polgármester = Komjáti István<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/13/tjk13020.htm |title=Csitár települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-25 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>

A lap 2017. július 30., 06:40-kori változata

Csitár
Csitár címere
Csitár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterKomjáti István[1]
Irányítószám2673
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség370 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 19° 25′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 19° 25′ 60″
Csitár (Nógrád vármegye)
Csitár
Csitár
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Csitár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csitár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a nógrádi Csitárról szól. Hasonló címmel lásd még: Csitár (egyértelműsítő lap).

Csitár község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Elhelyezkedés

Csitár Nógrád megye északi részén az Északi-Cserhát Szécsényi dombságnak nevezett területén található, Balassagyarmattól kelet-délkeletre 12 km-re. A Csitárral egy közigazgatási egységet képező Nógrádgárdony a községtől dél-délnyugati irányban fekvő magaslaton, a hajdani Majláth kastélyt övező majorság helyén alakult ki. Csitár a megye városaival és a fővárossal a települést érintő autóbuszjáratok révén tartja a kapcsolatot. A település éghajlata mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz. Évi középhőmérséklete 9-9,2 ℃. A napsütéses órák évi mennyisége 1900 óra, csapadékból évente 610 mm hull.

A település a Cserhát hegység és az Ipoly folyó völgyének határán fekszik. Megtalálható itt az erősen szabdalt dombvidék és a földművelésnek kedvező síkság. A település természeti környezete kedvező lehetőségeket biztosít a vidéki turizmus számára a feltételek megteremtése után.

Története

Csitár (Csatár, Nagy-) nevét 1327-ben említette először oklevél Chatar alakban írva.

Neve szerint egykor királyi pajzsgyártó szolgálónépek lakták. 1327-ben már két faluból álló település volt és a Kácsik nemzetséghez tartozó Szécsényi Tamás vajda és fivére Péter osztozott rajta. Nagycsitár Varsány, Kiscsitár Trázs határosa volt.

A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. 1910-ben 840 lakosából 839 magyar volt. Ebből 818 római katolikus, 12 izraelita volt.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Címer

A pajzson aranykorona, a mező közepén kis pajzs, körülötte ekevas és csoroszlya, búzakalászok, szőlőfürt ábrázolás. A jobb alsó sarokban ezüst pólyával elválasztott két mező látható. A kék és a zöld szín a faluban készült szőttesek és hímzések kedvelt színe.

A korona a község történetének folytonosságát, egykor a királyi birtokhoz való tartozását jelzi. A címerpajzs formáját a falu két földbirtokosának (Forgách, Szentiványi) címeréről kölcsönöztük. A középen elhelyezett kis pajzs Csitár nevének eredetére, (pajzs, pajzskészítő) utal. A tervezésnél a község 1788-ban készült pecsétjének motívumait is felhasználtuk.

A mezőkben lévő ekevas és csoroszlya a földművelésre utal, a búzakalászok, a szőlőtőke az egykor jelentős gabonatermelést, a jövedelmező szőlőültetvényeket jelképezi. Az alsó részén a mezőt középen kettéosztó ezüst pólya a Csitár patakot jelöli, amely a 17. század közepéig önálló településnek számító Kis- és Nagycsitárt elválasztotta.

Nevezetességei

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csitár&oldid=18960755”