Visegrád

Visegrád
Fellegvár
Visegrád címere Visegrád zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Kistérség	Szentendrei
Jogállás	város
Alapítás éve	1009
Polgármester	Félegyházi András
Irányítószám	2025
Körzethívószám	26
Testvértelepülései	Lista Lanciano
Népesség
Teljes népesség	1789 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	56,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	110 m
Terület	33,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 47′ 09″, k. h. 18° 58′ 13″47.785782, 18.970245
Visegrád Pozíció Pest vármegye térképén
Visegrád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Visegrád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Visegrád a 16. században Hoefnagel szerint

Visegrád (németül: Plintenburg, szlovákul: Vyšehrad) város Pest megyében, a Szentendrei kistérségben. Magyarország egyik legkisebb, de egyik legrégibb városa. Népszerű kirándulóhely, régészeti jelentősége kiemelkedő.

Fekvése

A Dunakanyarban, a Duna folyam jobb partján, Budapesttől északra 30 km-re található, a Visegrádi-hegységhez tartozó hegyek koszorújában. A Várhegy 328 m magas. (A Budapest-Visegrád távolság a a 11-es főúton 42 km.)

Címere

Fájl:Visegradpecset.jpg

Visegrád város 14. századi kisebbik pecsétjének modern másolata

A címer leírása a helyi önkormányzat rendelete szerint:

„Kék mezőben ezüst városfal, közepén kaputoronnyal. A nyitott kapuban kék mezőben arany liliom. A városfal felett zöld hegyen kéttornyú ezüst vár, a tornyok között palotaépülettel. A jobb oldali torony mellett álló épülethomlokzatának csúcsán a kapuban lévővel megegyező méretű és megformálású arany liliom.”

A város mai címere Visegrád 14. század végéről származó – 15. századi lenyomatokból ismert – kisebbik pecsétjének ábrázolása nyomán készült.

A pecsétkép egy "beszélő" kép: hegyen álló várat ábrázol ami megfelel a "magasabb vár" jelentésű szláv Visegrád helynévnek, és a város ugyan ilyen jelentésű 14. századi latin nevének, az Altum Castrumnak.

Története

A magyarok bejövetele előtt

Gazdag régészeti lelőhely: neolitikus, rézkori és bronzkori telepek; bronzkori temető; római kori lelőhely. A rómaiaknak 14 őrtoronnyal védett katonai tábora volt a Sibrik-dombon a 4. században, Pone Navata. Ezután rövid ideig a kvádok lakták. A 6. – 9. században a város területén megtelepedtek az avarok és a szlávok.

A magyar királyok kora

I. (Szent) István a Sibrik-dombon lévő erődben hozta létre első vármegyéje várispánságát (a várat 1009-ben említi először írott forrás); a tatárjárás után indult meg a várrendszer kiépítése, a Várhegyen álló Fellegvár a völgyzáró várfalakkal, valamint a hatszög alaprajzú lakótoronnyal, az Alsóvárral (a Salamon-toronnyal, amely a közhiedelemmel ellentétben sohasem volt Salamon Árpád-házi király börtöne). A vár és a körülötte kialakult település az Anjou királyok, Luxemburgi Zsigmond majd I. Mátyás uralkodása idején élte fénykorát. 1323 és 1408 között e város volt a magyar királyok hivatalos székhelye.

Itt volt 1335-ben a nevezetes visegrádi királytalálkozó. Károly Róbert magyar király, János cseh király és III. Kázmér lengyel király mellett számos másik hatalom, így a Német lovagrend is képviseltette magát, s a nagymestere Braunschweigi Luther herceg békét írt alá Lengyelországgal, amelynek értelmében Dobrint (ma Dobrzyń), Lengyelország) visszaadták, valamint még az 1331-32-es lengyel-lovagrendi háborúban elvesztett egyes kujawy-i várakat. A lengyel király itt mondott le végleg Sziléziáról a Német-római Birodalom javára. Visegrádon a három király szövetséget kötött. Megállapodtak, hogy közösen lépnek fel Bécs árumegállító joga ellen, kereskedőik részére a bécsi vám kikerülését rendelik el.

Mátyás uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja volt.

Amikor a török megszállás következtében az ország három részre szakadt, Visegrád elvesztette politikai jelentőségét.

A 20. században

Fájl:Visegrad templom.jpg

Katolikus templom és tornacsarnok

Visegrád anno 1900

Fellegvár

1991-ben Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország vezető politikusai itt találkoztak.

A település állandó lakosainak száma régóta stagnál: 1910-ben 1506, 1990-ben 1781, míg 2001-ben 1657 volt. Városi rangot 2000-ben kapott.

Önkormányzat és közigazgatás

A város polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:

• Hadházy Sándor (1990–2010), Fidesz
• Abonyi Géza (2010–2012), független
• Félegyházi András (2012– ), független

Gazdaság

Fájl:Visegrád Iskola1.jpg

Iskola

• Erdőgazdálkodás, idegenforgalom.

Nevezetességei

Római erőd, Árpád-kori ispáni vár (4-11. század)

A Duna fölé magasodó dombon a 4. század első felében épült fel a Pone Navata nevű római erőd. A nagyjából háromszög alakú erődítményt U alakú és legyező alakú tornyok védték. A katonák kaszárnyái a falak mentén álltak. A 4. század végén a Duna felöli oldalon egy nagy, négyzetes alaprajzú torony, a "Praetorium" (parancsnokság) épülete készült el. Az 5. században a rómaiak kiürítették az erődöt, a helyükre rövid időre germánok költöztek, majd az épület lakatlanná vált. A magyar államalapítás idején a falakat kijavították, és a megyésispán költözött ide. Ekkor kapta a vár a Visegrád nevet. A 11. század közepén épült fel a falak között az ispán kőháza. 1081-1083 között e várban tartotta Salamon királyt őrizet alatt I. (Szent) László. A vár a 12. században elvesztette jelentőségét, 1242-ben, a tatárjárás idején pusztult el.

Fellegvár (13-15. század)

Visegrád ostroma (1595)

A Várhegy tetején a kora vaskorban már létezett egy erődített település. Ennek a helyére a tatárjárás után IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat. A háromszög alaprajzú 13. századi fellegvárat három torony védte. A 14. század első felében Károly Róbert egy külső várfalövvel bővítette ki, a belső várban pedig palotaszárnyakat emelt. Fia I. Lajos folytatta az építkezéseket, majd 1400 körül Zsigmond király felépíttette a harmadik falövet a külső kaputoronnyal. Az ő idejében épülhetett fel a belső várban az asszonyház. Mátyás király a vár palotaszárnyait teljesen felújíttatta. Feltehetően már az Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási ékszereket. Ezek őrzőhelye hosszabb-rövidebb megszakításokkal 1529-ig e vár volt. 1490-től a fellegvár a koronaőrök kezében volt. A vár az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd 1684-ig újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták. Ám ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték, és elhagyták. Azóta rom. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 óta több szakaszban készült el.

Alsóvár / Salamon-torony (13. század, múzeumi kiállítóhely)

Visegrád, a félig helyreállított Salamon torony, képeslap, 1912.

A fellegvárat a Dunával összekötő völgyzárófalak, valamint a falakon áthaladó egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony (amit a 11. századi magyar királyról tévesen Salamon-toronynak neveznek) a 13. század közepén épült fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. Károly Róbert korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. A torony köré ekkor épült ki a belső várfalöv. Miután 1490-től a fellegvár a koronaőrök kezére került az alsóvár a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor már raktárnak használták. 1540-ben I. Ferdinánd katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött. A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását Viktorin József kezdeményezésére 1871-ben Henszlmann Imre kezdte meg. A lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott. A torony mai formáját az 1959-1964 között Sedlmayr János tervei szerint végzett modernista helyreállítás során kapta. Ma a lakótoronyban a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak: a visegrádi királyi palota gótikus díszkútja, Mátyás király visegrádi szobrászműhelye és Visegrád története.

Királyi palota (14-15. század, múzeum)

• A palota
  A palota
• 
  Oroszlános kút
• 
  Kerti kút
• 
  A palota
• 
  A Mátyás korabeli palota rekonstruált képe
• 
  A Sibrik-domb a római erőd és a 11. századi ispáni ház romjaival
• 
  Várrekonstrukció
• 
  Visegrádi Madonna

1323-ban Károly Róbert Visegrádra helyezte székhelyét és a városban egy királyi házat építtetett, amelyet először az 1330-as, Zách Felicián által, a királyi család ellen megkísérelt merénylet szinhelyeként említ a Képes krónika.

Alsóvár

A királyi házat I. Lajos bővítette ki több lépésben palotává. A ma romjaiban álló épület a 14. század utolsó negyedében épült, részben még I. Lajos, részben már Zsigmond király uralkodása alatt. A 123 m x 123 m-es, szabályos elrendezésű palotához észak felől kert, dél felől a Zsigmond által 1424-ben, a régebbi királyi kápolna helyén alapított ferences kolostor csatlakozott.

1405–1408 között Zsigmond a székhelyét Visegrádról Budára helyezte át, a visegrádi palota ettől kezdve vidéki rezidenciává vált. 1476–1484 között Mátyás király a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta. Az épület egyes részein reneszánsz elemek is megjelentek: a Herkules-kút és a Múzsák-kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai. Ezek az első emlékei az Alpokon túli Európában az itáliai reneszánsz stílusnak. A palotát az 1544-es török hódítás után elhagyták, így az épület rommá vált. Romjait a 18. században lebontották. Feltárása 1934-ben indult meg, és napjainkban is tart. Műemléki helyreállítása során az egykori királyi lakóépület és a kert helyreállítása készült el. Ma az épületben a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak: A királyi palota története és rekonstruált enteriőrjei.

Várkapu

Visegrád-Lepence: Zsigmondy Vilmos Gyűjtemény

A Vízkutató és Fúró Rt. lepecei telephelyén található a Zsigmondy Vilmos és Zsigmondy Béla, a magyar kútfúrás úttörői című gyűjtemény.

Strand

Visegrád-Lepencei Strandfürdő

Szobrok, emlékművek

Visegrádon áll egy Turul-szobor is.

Híres emberek

• Itt hunyt el 1386. február 24-én II. Károly magyar király.
• A visegrádi Fellegvárban élt Kottanner Jánosné, Erzsébet királyné udvarhölgye. 1440. február 20-ról 21-re virradó éjszaka a királyné utasítására ő lopta el az ott őrzött szent koronát, azért, hogy a királyné születendő gyermekét, a későbbi V. Lászlót megkoronázhassák.
• 1867 után itt élt Görgey Artúr.
• Vitéz János, Janus Pannonius nevelője itt raboskodott.

Visegrád az irodalomban

• Visegrád a fő helyszíne Örkény István Nézzünk bizakodva a jövőbe című egyperces novellájának.

Irodalom

• Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
• Laszkovszky J. (1995): Medieval Visegrád. Dissertationes Pannonicae. Universitatis Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominata. Budapest

Külső hivatkozások

Herkules-kút 3D képe, háttérben a loggia

• Visegrád város honlapja
• Mátyás Király Múzeum honlapja
• Visegrád légifotókon
• Térkép Kalauz – Visegrád
• Visegrád 3D képeken
• Visegrád a www.utikonyvem.hu oldalon
• 360 fokos panoráma a Fellegvárból
• Beatrix királyné és a visegrádi reneszánsz

Közigazgatási listák

	Nagymaros 1 km
Dömös 5 km	Visegrád	Kisoroszi 4 km
	Pilisszentlászló 5 km	Dunabogdány 5 km

A Wikimédia Commons tartalmaz Visegrád témájú médiaállományokat.