Lampionvirág
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Physalis alkekengi L. | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Lampionvirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Lampionvirág témájú médiaállományokat és Lampionvirág témájú kategóriát. |
A lampionvirág (Physalis alkekengi) a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe és a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó faj.
Számos további néven is ismert: japán (vagy kínai) lampionnövény, piros zsidócseresznye, fizálisz, piros papmonya, illetve páponya, alkekengi, muharc, hólyagcseresznye, korallcseresznye, kláriscseresznye, kőrontófű, Vénusz köldöke, Halicacabon, sócsepp, ördöglámpás.
A Physalis nemzetség mintegy 30 faja közül ez egyetlen olyan, amely fagytűrésének köszönhetően a Kárpát-medencében is megél.
Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]
Közép- és Dél-Európában, illetve Ázsia nyugati részén őshonos. A Mátrában megtalálhatóak állományai.[1][2]
Megjelenése[szerkesztés]
Legfeljebb 60 centiméter magas elágazó szárú évelő. Levele hasítatlan, öblös, ritkán szárnyas hasábú, virága a levél hónaljából fakad, lila, sárgás v. szennyes fehér. Gyümölcse cseresznye méretű, gömbölyű bogyó, amit az éréskor vele nagyobbodó, barnásra színesedő csésze rejt. Feltűnő, felfúvódott terméses csészéje skarlátpiros, belül a bogyó fényes piros.
Felhasználása[szerkesztés]
A gyümölcs és a lampionszerű burok is enyhén mérgező; ezért az arab és a spanyol gyógyászatban (bacca alkekengi vagy bacca halicacabi néven) vizelethajtásra használták. Gyümölcse zamatos, kis mértékben fogyasztva vizelethajtó, vesetisztító. (Túlfogyasztás esetén erős izzadást illetve hasmenést okoz.) A Kárpát-medencében dísznövényként termesztik, ezért többfelé elvadult. Száraz erdőkben, cserjésekben, néha nitrogéndús ligetekben is megtalálható.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
Források[szerkesztés]
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
|
