Felsőpakony
Felsőpakony | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Gyáli | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Nagy János (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 2363 | ||
Körzethívószám | 29 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3753 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 219,9 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,33 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 20′ 36″, k. h. 19° 14′ 21″47.343290°N 19.239270°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 36″, k. h. 19° 14′ 21″47.343290°N 19.239270°E | |||
Felsőpakony weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőpakony témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Felsőpakony nagyközség Pest megyében, a Gyáli járásban található. A főváros külső vonzáskörzetéhez tartozó, kedvező infrastrukturális kapcsolatokkal rendelkező település.
Fekvése
A megye középső részén, Budapest közigazgatási határától délkeletre 5 km-re található a Pesti-síkságon. Fekvése, földrajzi elhelyezkedése infrastrukturális szempontból kedvező, hiszen az M5-ös és a M0-s kereszteződésében fekszik. Jelentős előnyt jelent a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér közelsége is, amely (cca. 3 km) néhány perc alatt megközelíthető az M0-s autóút által. A község a repülőtér légi folyosójától kívül esik. A település mellett a Budapest–Kecskemét-vasútvonal vezet el (Felsőpakony megállóhely).
Története
Felsőpakony területe már az i. sz. I. századtól kezdődően lakott hely volt, ekkor a szarmaták szállták meg és népesítették be a vidéket. Erről az 1932-ben feltárt sír tanúskodik, majd ezt támasztják alá az 1950-es, 1960-as években és napjainkban is folyó ásatások. A feltárások során a X-XI. század magyarságára jellemző leletek kerültek elő, ami azt bizonyítja, hogy a területet az Árpád kortól a magyarok népesítették be. A településre utaló első írásos emlék az 1264-ben IV. Béla király Csuti Premontrei rendháznak adományozott birtok határleírásban szerepel előbb, mint „Pukun”, majd mint „Pakon” néven. Az ásatások szerint a XIII-XIV. századtól egy templom állt a Paphegy nevű dombon, ami mellett a település temetője volt megtalálható. Az Anjou kortól a település már népes köznemesi falunak számít, a területét birtokló Pakonyi család a módosabb nemesek közé tartozott és közülük 1341-től 1453-ig hármat is megválasztottak Pest megye szolgabírájává. Pakonyi Domonkos szolgálatai fejében Zsigmond királytól 1417-ben erődítési illetve pallosjogot kapott. Az utóbbi azt jelentette, hogy a birtoka határain belül elfogott gonosztevőket saját maga megcsonkíthatta vagy kivégeztethette, ez egyébként a megye joga lett volna. A falu a törökdúláskor, a Budát is végleg elfoglaló török hadjárat idején teljesen elpusztult. A település neve 1704-ben tűnik fel újra, mint a Rákóczi-szabadságharc egyik ütközetének a helye, ekkor már Felsőpakonyként van említve. Azt követően a település és környéke előbb a Ráday, majd pedig a Degenfeld grófok tulajdonába került. A benépesülés későn indult, hiszen a 2700 holdas Degenfeld uralom még 1895-ben is csak 35 állandó munkást alkalmazott, így az összes lakosság lélekszáma ekkor mintegy 200 főre tehető, de még 1920-ban is csak 261 főt számláltak. Az 1938-ban végrehajtott parcellázások után - mely során 810 telek lett kialakítva - 1941-ben 657 főre, 1949-ben 663 főre, majd 1960-ban 789 főre emelkedett a lakosok száma. Gyál Nagyközségi Tanács társközségévé szervezték 1970-ben, és 1990-ben nyerte vissza a település önállóságát, ekkor a lakosság 2271 főt számlált.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 3324 | 3320 | 3536 | 3661 | 3809 | 3730 | 3775 | 3753 |
2013 | 2014 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,5% románnak mondta magát (16,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,3%, református 11,7%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 1,4%, felekezeten kívüli 21,7% (35,3% nem nyilatkozott).[3]
Közélete
Polgármesterei
- Jelenleg
- Korábban
- Sztancs János (független) – 2014-ig
Sportélete
A város labdarúgó csapata a Felsőpakonyi KSE, amelyet 1968-ban alapították. A csapat színei a kék-sárga, története során a megye I-es bajnokságnál magasabb osztályban még nem játszott, viszont több névváltoztatáson átesett (Felsőpakony SK, Felsőpakony KSE).[4]
Nevezetességei
- A község határában régészeti (avar kori) leletek.
Jelene
Az elmúlt években 3 ipari övezet került kialakításra a község határában, és hamarosan megtelepedtek az első cégek. Az iparűzési adó mértéke 1,5%, mely a környék településeit figyelembe véve a legalacsonyabb. A környező településeken mindenütt a 2%-os maximum iparűzési adó jellemző. 20 éve önálló település, lélekszáma folyamatosan növekszik, mely 2009 decemberében 3400 fő volt. Családi házas lakóövezet. A település közigazgatási területének 47%-át adó erdő nyugalmat, friss levegőt biztosít, ami ideális a családi környezethez, munkához, pihenéshez. A település lakói barátságosak, segítőkészek. A község lakói főképpen római katolikusok és reformátusok. Az egészségügy területén az alapszintű ellátások biztosítottak. Lehetősség van kulturális, oktatási és sport tevékenységek lebonyolítására, programok szervezésére esztétikus környezetben. A lakosság és a település közbiztonságáról a szervezett polgárőrség gondoskodik. Felsőpakony a rendőrségi statisztika szerint a legbiztonságosabb település a megyében.
A községben sikeres non-profit civilszervezetek működnek, melyek tevékenységükkel hozzájárulnak az igényes környezet kialakításához. A község a közművesítés és infrastruktúra szempontjából Pest megye egyik legfejlettebb települése, ahol minden út, aszfaltburkolattal ellátott, és az utak mellett csapadékvíz-elvezető árkok is kialakításra kerültek. Alapfokú intézményrendszerrel ellátott a település: általános iskola, óvoda, közösségi ház, könyvtár, posta, takarék szövetkezet. Boltok, üzletek a település szokásos hétköznapi igényeit elégítik ki. A szolgáltatások terén fejleszthető. Vállalkozások típusai változatosak. A falu ipari zónával rendelkezik.
Jegyzetek
- ↑ [valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M14/T040/tjk.html Felsőpakony települési választás eredményei] (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Felsőpakony Helységnévtár
- ↑ magyarfutball.hu