Farkasfalva (Viskolc)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Farkasfalva (Forkuševci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségViskolc
Jogállás falu
Irányítószám 31401
Körzethívószám (+385) 31
Népesség
Teljes népesség468 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Farkasfalva (Horvátország)
Farkasfalva
Farkasfalva
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 18° 29′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 18° 29′ 30″

Farkasfalva (horvátul: Forkuševci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Viskolchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 27, közúton 32 km-re délnyugatra, Diakovártól 8 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re keletre, Szlavónia középső részén, Viskolc és Semeljci között fekszik.

Története[szerkesztés]

Farkasfalva a középkorban keletkezett. Nevét a magyar Farkas személynévből kapta, mely valószínűleg első birtokosára, vagy lakójára utal. Első írásos említése 1395-ben „Farkasfalua” alakban történt. Ugyanezen a néven említik praediumként 1477-ben is. 1300-ig a johanniták birtoka volt, valkói várjobbágyok lakták. Ezután a Horváti, majd a Garai család birtoka.[2]

A török 1536-ban szállta meg a települést. A török uralom idején lakossága kicserélődött. Utolsó ismert török birtokosa Ali Csajics volt. A török kiűzése után a diakovári püspökség birtoka lett. Az uradalom tisztviselője Szádeczki Imre 8 lakott házat számlált a területén. A 18. század első felében a betelepülések következtében lakossága megkétszereződött. 1758-ban már 18 ház állt itt. Ez a szám lényegében a 19. század elejéig megmaradt.

Az első katonai felmérés térképén „Forkusevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Forkusevcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Forkusevcze” néven 49 házzal, 276 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] 1870-től a horvát lakosság a közeli nagyobb városokba, Eszékre, Diakovárra, Vinkovciba és Bródba kezdett kitelepülni. A 19. század végén az elvándorolt horvátok helyére főként Bácskából német és magyar lakosság telepedett le.

A településnek 1857-ben 273, 1910-ben 544 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 61%-a horvát, 15%-a német, 2%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német és magyar lakosságot, a helyükre a háború után horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 468 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
273 309 338 441 513 544 518 548 454 483 524 494 527 525 515 468

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus kápolnája a viskolci Szent Máté plébánia filiája.

Kultúra[szerkesztés]

A KUD „Slavonac” Forkuševci kulturális és művészeti egyesületet 1974-ben alapították. Az egyesületben négy szekció működik: folklór, énekkar, tambura és színjátszó. Történetük során felléptek számos hazai folklórszemlén és fesztiválon, valamint Csehországban, Bulgáriában, Észak-Macedóniában és Olaszországban is.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a semeljci „Josip Kozarac” általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

Az NK „Jedinstvo” Forkuševci labdarúgóklubot 1968-ban alapították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]