Őrhalom
Őrhalom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Nógrád | ||
Járás | Balassagyarmati | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Farkas Egon (független)[1] | ||
Irányítószám | 2671 | ||
Körzethívószám | 35 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1028 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 54,01 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,46 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 04′ 34″, k. h. 19° 24′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 34″, k. h. 19° 24′ 15″ | |||
Őrhalom weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrhalom témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Őrhalom község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.
Fekvése
Balassagyarmat keleti szomszédságában, Balassagyarmat és Hugyag között fekvő település. [Bár közvetlenül nem határos a várossal, attól elválasztja egy pár kilométer széles, Patvarc külterületéhez tartozó sáv.] Főutcája a 22-es főút, abból ágazik ki, még a falu előtt, nem sokkal a 30. kilométere után az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal Őrhalom megállóhelyéig vezető 22 304-es út.
Megközelíthetősége
- Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. A megállóhely Balassagyarmat és Hugyag között található.
- Helyközi autóbuszvonalakː 1010, 1012, 3080, 3081, 3084, 3305[3] a 22-es főúton.
Története
Őrhalom nevét már a középkorban is említették az oklevelek Stras és Zthras néven.
A 14. század elején Varbóky Márton fia Mihály birtoka volt, akitől a falut hűtlensége miatt Károly Róbert király elvette és Szécsényi Tamásnak adományozta. 1461-1481 között a szécsényi uradalomhoz tartozott. 1486-ban Óbudai Kálmán Péter vette zálogba Guthi Országh Lászlótól.
A 16. század második felében a török hódoltsághoz tartozott és 1562-1563-ban a nógrádi szandzsák községei között sorolták fel, 21 adóköteles házzal, majd 1579-ben 12 adóköteles házat vettek fel itt.
1598-ban (II.) Forgách Zsigmond volt a földesura. 1635-ben Bosnyák Tamás örökösei osztozkodnak rajta. 1665-ben Koháry István özvegye Balassa Judit birtokában volt. 1715-ben 10, 1720-ban 23 magyar háztartást írtak itt össze. 1740-ben a gróf Forgách család, 1770-ben e családon kívül még Bossányi Ferenc is birtokos volt itt, 1826-ban pedig gróf Forgách János és Szent-Ivány Ferenc volt országbíró, majd a 20. század elején gróf Mailáth István Gézának és gróf Forgách József örököseinek volt itt nagyobb birtoka. Az itteni két úrilak közül az egyiket Koltay Ernő, a másikat Kürti Jakab építették.
1873-ban nagy kolera járvány pusztította lakosait.
Az Ipolytól határolt félszigetszerű rész (ma Badószög) a régi község egyik utcája lehetett. A 17. században, amikor a törökök feldulták, a lakosság a falu mai helyén ütött tanyát, melyet három oldalról mocsár és bozót vett körül, ahol a nép alkalmas búvóhelyet talált.
A 18. században a község a Trázs nevet vette föl. Ekkor épült a római katolikus templom is, melynek főoltárában az 1757-es évszám olvasható.
A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.
Máriamajor és egyéb puszták
A községhez tartozott Máriamajor (azelőtt Drahi-puszta) is:
Máriamajortól kb. 500-600 méter távolságban állt egy dombon a régi község temploma, melynek nyomai még az 1900-as évek elején is láthatók voltak. Innen az Ipolyvölgyön keletre és nyugatra messze lehetett ellátni, ettől kapta a község a Strázsa nevet.
A templom déli oldalán volt egy tó, mely már teljesen betömődött, de a helyét ma is feneketlen tónak nevezik.
E puszta a középkorban önálló helység volt, mely már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult, tehát ekkor már plebániája is volt.
Őrhalomhoz tartoztak még: Kisszállásoki-puszta (azelőtt Forgách-puszta), Ligeti-puszta (azelőtt Nispuszta), Ligeti szőlőtelep, Lívia-major és Drahi-puszta (azelőtt Szállások).
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Hegedűs József (független)[4]
- 1994–1998: Kanyó János (független)[5]
- 1998–2002: Kanyó János (független)[6]
- 2002–2006: Kanyó János István (független)[7]
- 2006–2010: Kanyó János István (független)[8]
- 2010–2014: Farkas Egon (független)[9]
- 2014–2019: Farkas Egon (független)[10]
- 2019-től: Farkas Egon (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 983 | 976 | 967 | 925 | 1030 | 1028 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
1910-ben 1118 lakosából 1112 magyar volt. Ebből 1079 római katolikus, 22 evangélikus, 16 izraelita volt.
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 5,8% cigánynak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,1%, református 0,9%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 4,7% (16,4% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei
- Szent István szobor a Millenniumi emlékparkban (2000): Szécsény felől a falu szélén kialakított emlékparkban áll Szent István szobra, Szpisják Pál 1999-ben készült alkotása.
- Szent István kápolna (1888): A népies, eklektikus stílusú kápolnát 1888. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén szentelték fel.
- Római Katolikus Templom (1937-ben épült újjá): A mai, Szent István király tiszteletére szentelt templom 1937-ben épült. A berendezés egy része, így a tölgyfa padsorok is a régi barokk templomból maradtak meg. A templom a település határában domboldalon, szabadon áll. Közelében található a Szent István szobor ( a település védőszentje) is mely az augusztus 20.-i körmenet egyik állomása.
- Hősök keresztje (1920) és a Szentháromság szobor (1908), melyek az ófaluban találhatók.
- Mária kápolna: jelenlegi helyére, a falu nyugati végére 2006-ban került.
- Rokkant pusztai kápolna (1920-as évek): Az Őrhalom határában lévő kápolna 1992. szeptember 13-án lett felújítva.
- Trianon kereszt (2008) az Ipoly folyó partján, Ipolyvarbó község alatt.
- Kövecses és Új-árok horgász tavak
- Horgásztó és camping
Források
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
Jegyzetek
- ↑ a b Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ https://www.google.com/maps/place/%C5%90rhalom,+R%C3%A1k%C3%B3czi+%C3%BAt+138./@48.0767466,19.3906333,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47401ee0540fde59:0xb1e51ac479ce8a46!8m2!3d48.076743!4d19.392822?hl=hu
- ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Őrhalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Őrhalom Helységnévtár