Szécsényi Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szécsényi Tamás országbíró, erdélyi vajda, tárnokmester és számos vármegye ispánja volt Károly Róbert és fia Nagy Lajos magyar király idején. Hosszú idejú erdélyi vajdaságával Károly Róbert legfontosabb főemberei közé tartozott. A Kacsics nemzetség Falkos ágából származott, nemzetsége legtöbb tagjával elentétben kezdettől Károly Róbert szilárd híve volt, ezért adományul megkapta nemzetsége elkobzott birtokait. [1] A Szécsényi család alapítója. [2]

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Kacsics nembeli Farkas pohárnokmester fia, Falkos unokája volt. [3] 1301-ben szembefordult nemzetsége tagjaival, emiatt Nógrád vármegyei birtokai elvesztek a számára és az ifjú Károly Róbert mellé állt a III. András magyar király halála utáni trónharcokban és a tartományurak elleni belháborúban. 1312-ben részt vett a rozgonyi csatában. [1] A csatában nemzetségének több tagja Csák Máté seregvezéreként harcolt, amiért Károly Róbert birtokaikat elkobozta és később Szécsényi Tamásnak adományozta. [4] 1313-ban a király lublói várnagya volt, 1316-ban pedig visszafoglalta Csák Mátétól a visegrádi várat a király számára. 1318–1321-ig hasznosi és solymosi várnagy, aradi, bácsi és szerémi ispán. 1318-ban megkérte a király számára VII. Henrik német-római császár leányának, Beatrixnak a kezét. 1319-ben a kunok bírája, 1320–1321-ben királynéi tárnokmester volt. [3]

1321-ben meghalt Csák Máté, s ezután tartományurasága is összeomlott. Ekkor Károly Róbert Szécsényi Tamásnak adományozta a Kacsics nemzetség korábban elkobzott, de eddig Csák Máté által megszállt Nógrád megyei birtokait, a saját ottani birtokaival egyetemben. Öröklött és adományozott birtokaival az ország egyik leggazdagabb embere lett. [3] 1321-től Károly Róbert haláláig, 1342-ig ő töltötte be az erdélyi vajda és a vele összekötött szolnoki ispán tisztségét, ami mutatja, hogy a király egyik leghűségesebb hívének számított. [1] 1324-ben felszámolta a szászok lázadását. 1324-ben szebeni, 1330–42-ben aradi, 1330-ban csongrádi, 1334–43-ban nógrádi, 1338–42-ben trencséni ispán volt. 1339–41-ben tárnokmesteri procurator (megbízott). [3]

Nagy Lajos király idején 1342-ben, majd megszakítás után 1343-ban tárnokmester, valamint abaúji, borsodi, gömöri, hevesi és szepesi ispán. 1346–48 között a bárók között említik. 1346–50-ig kevei és krassói ispán. 1347–48-ig galambóci várnagy. 1349-től 1354-ig országbíró, 1350–54-ig turóci ispán. [3]

Birtokai [szerkesztés]

Ősi birtokai Nógrádban voltak, ahol 1321-ben megkapta nemzetségének, a Kacsics nemzetségnek elkobzott birtokait is. Birtokadományokban részesült Károly Róberttől Heves és Hont megyében, valamint Erdélyben is. [3]

Családja [szerkesztés]

Első házasságából több fia született: [3] [2]

Második felesége Auschwitz Anna hercegnő volt, akinek révén rokonságba került a királyi családdal. [3]

Források [szerkesztés]

  1. ^ a b c szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Szécsényi, Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9 (1994) 
  2. ^ a b genealogy.euweb.cz: Szécsényi family, 2004. január 16. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  3. ^ a b c d e f g h Markó, László. Szécsényi Tamás országbíró, A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1 (2000) 
  4. ↑ szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Kacsics nem, Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9 (1994) 
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szécsényi_Tamás&oldid=13300028”