A régió és a megye keleti részén található, Békéscsabától 25, Gyulától 12 kilométerre, a román határ közelében. A szomszédos települések: észak felől Gyula, kelet felől, a jelenlegi országhatár túloldalán Ottlaka(Grǎniceri), dél felől Lőkösháza, délnyugat felől Nagykamarás, nyugat felől pedig Kétegyháza.
Közúton a Gyulát Lőkösházán keresztül Battonyával összekötő 4444-es úton, illetve Kétegyházán keresztül Medgyesegyháza és Békéscsaba felől a 4435-ös úton érhető el. A közúti közösségi közlekedés szolgáltatója e településen is a Volánbusz.
A város polgármestere Szelezsán György (független).
Az alpolgármester Botás Erika, A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A képviselő-testületben a függetlenek vannak többségben, egyetlen képviselő szerzett mandátumot MSZP-DK-s jelöltként.
-Tolnai Péter (Fidesz-KDNP) a Békés Megyei Közgyűlés képviselője és
A város polgármestere Pluhár János László (MSZP). Az alpolgármesterek dr. Heimné Máté Mária (MSZP) és Turóczy András (FIDESZ-KDNP). A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A képviselő-testületben az MSZP-frakció van többségben, 4 fővel. A polgármester és 3 képviselő MSZP-s, míg 3 képviselő Fidesz-KDNP-s.[13] Tolnai Péter önkormányzati képviselő egyben a Békés Megyei Közgyűlés képviselője és alelnöke is. Emiatt ő semmilyen tisztséget nem vállalt az önkormányzatnál, tehát egy bizottságnak sem lett sem elnöke, sem egyszerű tagja. Így az ő egyetlen viselt tisztsége Eleken: önkormányzati képviselő.
A város képviselő-testülete 2019-től
Név
Jelölő szervezet(ek)
Tisztség
Szelezsán György
független
Polgármester
Botás Erika
független
alpolgármester
Veres Zoltán
független
képviselő
Turóczy András
független
képviselő
Kecskés Andrea
független
képviselő
Ferenczi Zsolt
független
képviselő
Pelle László
MSZP
képviselő
Pénzügyi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága 2019-től
Elnök:
Ferenczi Zsolt
Tagok:
Veres Zoltán
Pelle László
Külsõs tagok:
Liszkainé Kráder Mária
Papp László
Pénzügyi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága -2019
Bizottsági tag neve
Tisztsége
Képviselő/nem képviselő tag
Zsidó Ferenc György
Elnök
Képviselő elnök
Lukács László és Pelle László
Tag
Képviselő tag
Nánási Mihály és Tóbiás Sándorné
Tag
Nem képviselő tag
Ügyrendi és Szociális Bizottság 2019-től
Elnök:
Veres Zoltán
Tagok:
Kecskés Andrea
Ferenczi Zsolt
Külsõs tag:
Kásziánné Házse Magdolna
Lénárt Istvánné
Ügyrendi és Szociális Bizottság -2019
Bizottsági tag neve
Tisztsége
Képviselő/nem képviselő tag
Dávid Rémusz
Elnök
Képviselő elnök
Lukács László és Pelle László
Tag
Képviselő tag
Rocskár Jánosné és Popucza-László Erzsébet
Tag
Nem képviselő tag
Társadalmi Kapcsolatok, Kulturális és Sport Bizottság 2019-től
Elnök:
Kecskés Andrea
Tagok:
Ferenczi Zsolt
Pelle László
Külsõs tag:
Csuvarszkiné Sarkadi Ibolya
Wittmanné Abonyi Mónika
Etimológia
Elek neve kazár-magyar eredetű, Attila egyik fia, Ellák nevéből származik. A név valójában egy tisztségnév, ugyanis az elek < ótörök älik / ilik / ilig ("herceg, uralkodó, király) szóra vezethető vissza, mely az *el (királyság, uradalom) + lä-g (uralkodni, az uralkodás) elemekből tevődik össze.[14]
Története
Elek területe már a honfoglalás előtt is lakott volt.
Vályi András1796-ban ezt írta a településről: "ELEK.Elegyes német, és oláh falu Arad Vármegyében, földes Ura Báró Harucker Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik közel a’ fejér Köröshöz, határbéli földgye elég termékeny, noha egy részen határja salétromos, melly hasznos marháiknak, szőlei is meglehetősek lévén, első Osztálybéli."[15]
Fényes Elek1851-es leírása alapján: "Elek, oláhul Aletye, német falu, Arad vgyében, Békés vgye szélén, Gyulához délre 2 mfd., 382 házzal, és 3090 lak., kik kevés oláh cselédet és házatlan zsellért kivéve, romai kath. németek, kiket 1724-ben b. Haruckern Ferencz telepitett ide Würtembergből, Frankfurt vidékéről, Bajorországból. Van szép paroch. temploma. Róna határa 7517 1/2 h., mellyből szántóföld és kaszálló, mindenik lakosnak egy tagban, 5196 1/2 hold; közlegelő 1914 h., szőlő 130 h., pótlék urb. föld 260 hold, majorsági curialis hely 12 h. és 5 hold dézsmáskert, s 17 hold föld. Földje fekete homokos, s az idevalók főleg tisztabuzát, s ugar helyett kukoriczát termesztenek. Marhatenyésztése a juhon kivül virágzó, de nem a határon, hanem a szomszéd pusztákon bérlett földeken. Általjában az eleki lakosok igen vagyonos és fáradhatlan emberek. Birtokosa: gr. Wenkheim Ferenczné, szül. gr. Pálffy Borbála."[16]
1854-ben már mezőváros, majd e rang megszűnése után a 19. század végén nagyközséggé alakult. Ekkoriban már zsidók is éltek a községben. Kiemelkedett közülük a Schillinger, Philipp és Blantz család.
Az 1880-as népszámlálás idején Elek lakosságának 65%-a vallotta magát németnek, 24%-a románnak, 1%-a szlováknak. A magyar lakosság ekkoriban még csak 10%-ot érte el.
A Révai nagy lexikona szerint: "Elek: nagyk. Arad vm. eleki j.-ban (1910) 7261, túlnyomóan német, tov. oláh és magyar lak. A járás szolgabirói hivatalának székhelye, van takarékpénztára, takarék- és hitelegylete, tejszövetkezete, csendőrőrse, vasúti állomása, posta-, távíró és telefonállomása."[17]
A trianoni békeszerződés után a fejlődő község az országhatár közelébe került, elvesztette piaca nagy részét. 1920 és 1923 között a csonka Arad vármegye székhelye volt, 1923-tól 1946-ig Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyéhez tartozott, melynek neve 1945-től egyszerűen Csanád vármegye lett. Eleket 1946-ban csatolták Békés vármegyéhez, és ekkor vesztette el járási székhely szerepkörét is.
A második világháború alatt a helyi zsidóság tagjait munkaszolgálatra és Auschwitzba hurcolták, a huszonhat eleki zsidó közül csak nyolcan maradtak életben. A háború után a német lakosokat elhurcolták kényszermunkára és más telepeseket telepítettek a helyükbe. Eleken a kitelepítések egyik legszörnyűbb fejezetét írták: a statisztikák szerint 5619 német lakost űztek el otthonukból, többet, mint amennyi a város teljes mai lakossága [1]. 1990 óta rendszeresen találkozókat rendeznek Elek lakói az elüldözöttekkel.
Eleknek 1950 és 1990 között mindvégig önálló tanácsa volt, 1970-ben nagyközséggé nyilvánították. Békés megyéhez 1946-ban történt csatolásától a járások megszűnéséig, 1983 végéig a Gyulai járáshoz tartozott, ezután 1990-ig a Gyulai városkörnyékhez.
Elek 1996 óta város. Napjainkban több nemzetiség is lakja, németek, szlovákok, románok, cigányok.
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 84%-a magyar, 8%-a román, 4%-a cigány és 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát,[18] illetve kisebb szlovák közösség is él itt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 8% cigánynak, 4,2% németnek, 5,5% románnak, 1,1% szlováknak mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 38,5 %-a római katolikus, kb. 12,5 %-a református, kb. 4 %-a görögkatolikus és kb. 2 %-a evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 5 % tartozik, míg nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem, vagy nem válaszolt kb. 38 %.[19]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,4%, református 8%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 33,7% (28% nem nyilatkozott).[21]
II. világháborús és a munkatáborokban meghaltak emlékműve: Mladonyiczki Béla alkotása.II. világháborús és a munkatáborokban meghaltak emlékműve: Mladonyiczki Béla alkotása.
Cigány tájház.
A kitelepített németek országos emlékműve: Kingl Sándor alkotása 2001-ben készült.
1956-os kopjafe-emlékmüKopjafa emlékmű: 1999-ben állították.
I-II. világháborús emlékmű: 1924-ben és 1996-ban készült.
Zsidó temető, a román temető területén belül, kiemelt zsidó épített emlék.
Sport
A település labdarúgó-csapata, az Elek LE (vagy Eleki TC, másképpen Elek SE) a Békés megyei bajnokság I. osztályában szerepel. A klubot 1931-ben alapították és közel nyolcvanéves fennállása alatt szinte kizárólag a megyei bajnokságok különböző osztályaiban szerepelt.[26]
A klubot 1931-ben alapították. Stadionja a Kölcsey Ferenc utcában van. A klub színei a kék fehér.
Megváltoztatták a nevét 1949-ben Eleki TC-ről Eleki EPOSz lett a neve. Eleki DISz lett 1950-ben.
1951 és 1952 között Eleki FSz SK lett a neve. Eleki Szövetkezeti SK lett 1952-től.
Elek SK is volt a neve. A csapatnak sok neve volt tehát, Elek FC, Elek SK, Elek SE, Elek Labdarúgó Egyesület,
Elek Duraflex. Szerepelt már az Elek LE a Békés megyei I. osztályban, a Békés megyei II. osztályban.
Eleken születtek
Prohászka Elvira (1902–1981) magyar író, szerkesztő, irodalomszervező
Kehrer Gyula (1908–1994) 1950-től 1986-ig a veszprémi Mária Terézia által alapított Lovassy László gimnázium biológia tanáraként tanította a fiatalokat.
↑„Nyugdíjaskodjon békében!”, Békés Megyei Hírlap, 1993. december 30., 1. oldal (Hozzáférés: 2018. június 1.)
↑„Lemondott Kecskeméti János”, Békés Megyei Hírlap, 2002. június 18., 5. oldal (Hozzáférés: 2018. június 1.)
↑Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2018. június 1.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019
Magyarország
é. sz. 46° 31′ 40″, k. h. 21° 14′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 40″, k. h. 21° 14′ 49″
Gerolzhofen, Németország (1990)
Borossebes, Románia (1992)
Nagykapos, Szlovákia (1996)
