Zbjeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zbjeg
A Szent György templom.
A Szent György templom.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségBebrina
Jogállás falu
Irányítószám 35254
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség427 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság86 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zbjeg (Horvátország)
Zbjeg
Zbjeg
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 04′ 30″, k. h. 17° 54′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 04′ 30″, k. h. 17° 54′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zbjeg témájú médiaállományokat.

Zbjeg falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bebrinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 12, közúton 14 km-re délnyugatra, Pozsegától légvonalban 33, közúton 48 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti síkságon, a Matnik-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek alapján itt már a történelem előtti időben is éltek emberek. Ezt bizonyítják az „Ada” és a „Trebnja” lelőhely ősi leletei, de előkerültek itt ókori leletek is, bár lelőhelyük már feledésbe merült.

A térség török uralom alól 1691-ben szabadult fel és a település röviddel ezután keletkezhetett Boszniából érkezett katolikus horvátok betelepülésével. A falu neve menedékhelyet jelent. Első lakói talán a törökök üldözése elől menekülhettek és itt a Száva mocsaras, erdős árterületén találtak menedéket. Az 1698-as kamarai összeírásban „Zbiegh” néven hajdútelepülésként szerepel a szlavóniai települések között. [2] Az 1730-as egyházi vizitáció jelentésében már 30 házzal és egy Szent György tiszteletére szentelt fakápolnával szerepel. Eztután a Száva boszniai oldaláról újabb katolikus családok települtek be. 1746-ban 35 házában, 42 családban 240 katolikus lakos élt. 1760-ban 47 házában 72 családban 385 lakosa volt. [3] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Sbieg” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zbieg” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zbig” néven 82 házzal, 391 katolikus és 21 ortodox vallású lakossal találjuk. [5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 20. század elején a jobb megélhetés reményében jelentős számú görög katolikus vallású ruszin lakosság telepedett itt le.

A falu bejárata

A településnek 1857-ben 380, 1910-ben 378 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 75%-a horvát, 16%-a ruszin, 5%-a magyar, 4%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 427 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
380 381 330 319 327 378 348 372 405 344 449 468 453 450 510 427

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik, de sokan járnak dolgozni a közeli Bród városába is.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a šumećei plébánia filiája.

Oktatás[szerkesztés]

A településen ma a bebrinai Antun Matija Reljković elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

Az NK „Gaj” Zbjeg labdarúgóklub a megyei 3.liga középső csoportjában szerepel.

Egyesületek[szerkesztés]

Zbježanska udruga mladih - ifjúsági egyesület

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]