Bodegraj
| Bodegraj | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Okucsány |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35430 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 262 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 108 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Bodegraj (1900-ig Bodegraje, 1910-től 1991-ig Bodegraji) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Okucsányhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bródtól légvonalban 65, közúton 77 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 39, közúton 48 km-re nyugatra, községközpontjától 1 km-re északnyugatra, a Sloboština-pataktól nyugatra, a Novszkáról Újgradiskára menő főút mentén, Lađevac és Okucsány között fekszik. Itt halad át a Zágrábból Belgrádra menő vasútvonal.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kora középkorban a lesnicai birtok feküdt az akkor Lesnicának, ma Sloboštinának nevezett patak mentén. A Szávától a Lesnica keleti partján a Psunj-hegységig terjedő birtok neve „Leznikmelléke” volt. A birtokot II. András 1210-ben kelt oklevele említi először, melyben a templomosok lovagrendjét megerősíti többek között az egykor Pozsega várához tartozott Lesnissa és Racessan földjeinek birtokában és leírja e földek határait. Az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék a Sloboština mellett említi a Szent Katalin, a Szent László és Szűz Mária templomokat. A Bodegraj feletti Vlaislav-hegyen is állt település a középkorban, melyről az 1985-ben és 1986-ban végzett feltárás leletei, főként szürke és okkersárga középkori kerámiatöredékek tanúskodnak. A hegy neve alapján talán a Szent Lászlónak szentelt templom volt a falu temploma. A török 1536 és 1544 között foglalta el ezt a területet. A török uralom idején Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A térség csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Bodegray” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bodegraje” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bodegraje” néven 49 házzal, 6 katolikus és 255 ortodox vallású lakossal találjuk. [3] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.
1857-ben 634, 1910-ben 747 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 91%-a szerb, 7%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 92%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 392 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 634 | 506 | 544 | 642 | 691 | 747 | 688 | 850 | 698 | 699 | 713 | 722 | 575 | 562 | 506 | 392 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Legszentebb Istenanya mennybevétele tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1790-ben épült, alapfalai még ma is láthatók a temetőben a mai templom közelében. A templomot 1941-ben a borovaci usztasák földig rombolták, építőanyagát 60 borovaci ház építéséhez hordták el. A mai templomot a háború után építették, de az istentiszteleteket a parókia kápolnájában tartják.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 64. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. szeptember 15.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- Okučani kulturális emlékei (horvátul)
- A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Srbijakrozvjakovne.org: Bodegraj-Lađevac Archiválva 2018. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben (szerbhorvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)

