Zadubravlje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zadubravlje
Az Urunk mennybemenetele templom
Az Urunk mennybemenetele templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségGarcsin
Jogállás falu
Irányítószám 35211
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség912 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság84 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zadubravlje (Horvátország)
Zadubravlje
Zadubravlje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 09′ 45″, k. h. 18° 09′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 09′ 45″, k. h. 18° 09′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zadubravlje témájú médiaállományokat.

Zadubravlje falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bród központjától légvonalban 11, közúton 12 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon fekszik. Területén régen átfolyt a Brezna-patak mely ma már műcsatorna. A falu területén halad át az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Zágráb-Vinkovci (-Belgrád) vasútvonal is.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskor óta lakott volt. Az egykori Brezina-patak mentén a településtől 2 km-re keletre, a „Dužine-Čaklovac” lelőhelyen a Starčevo-kultúra korai, lineáris A időszakához tartozó nagyméretű település maradványai kerültek elő. A településen belül számos földbe süllyesztett és föld feletti objektumot, használati és kultikus tárgyakat, hulladékgödröket tártak fel. A településtől másfél km-re északnyugatra található a „Brezik” lelőhely, ahol 1988-ban a kőkorszaktól a vaskorig lakott település maradványai kerültek elő. Itt sok cseréptöredéket, kőszerszámokat (főleg mikrolitokat) és más használati tárgyakat találtak, melyek a település folyamatos lakottságát igazolták a kőkorszaktól egészen a korai vaskorig.

A falun régen átfolyt a Brezna-patak, mely ma a gyakorlatban már műcsatorna, mely a Dilj-hegység lejtőiről Poljanacon át vezet a Szávába. A települést a középkori források nem említik. A török uralom idején azonban valószínűleg már pravoszláv vlach martalócok lakták, akik a török sereg segédcsapataihoz tartoztak. A török kiűzése során a vlachok távoztak és helyükre Boszniából katolikus horvát menekültek települtek be. [2]

1698-ban „Zadobrat” néven Selna déli szomszédjaként, illetve „Zadobravie” néven Kuti északi szomszédjaként lakosság nélkül szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában. [3] Az egyházi vizitáció iratai szerint 1730-ban két részre oszlott. Az egyik részen 7 ház állt a Szent Mihály kápolnával, a másik részen pedig 8 ház állt egy titulus nélküli kápolnával. Az 1746-os jelentés szerint Donje Zadobravljén Szent László kápolna, Gornje Zadobravljén Szent Ágoston kápolna állt. A két településrésznek 23 katolikus háza volt. 1760-ban 37 katolikus házában, 49 családban, 262 lakosa volt. Ekkor már Urunk mennybemenetele tiszteletére új kápolna állt a településen. A hívek a régebbi Szent Mihály kápolna köré temetkeztek.[2]

Az első katonai felmérés térképén „Sadubravie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zadubravje” néven szerepel. [4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zadubravje” néven 89 házzal, 489 katolikus vallású lakossal találjuk. [5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A település fejlődésére serkentőleg hatott a Zágráb-Vinkovci vasútvonal megépültése, melynek vonalán a település északi részén vasútállomás létesült. A 20. század elején Likából újabb katolikus horvátok települtek be.

A településnek 1857-ben 450, 1910-ben 607 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a horvát, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 912 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
450 494 403 514 565 607 614 681 823 887 872 982 999 1.001 988 912
A falu bejárata

Nevezetességei[szerkesztés]

A Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1857-ben épült.

Kultúra[szerkesztés]

A KUD „Seljačka sloga” kulturális egyesületet 1936-ban alapították. Az egyesület sokévtizedes fennállása óta törekszik a népdalok, népi játékok, népszokások és a népi kultúra gazdag hagyományainak megőrzésére. Ezek némelyike már évszázadok nyomát viseli, de a mai napig megmaradt. Az egyesület mintegy 60 taggal rendelkezik és több szekcióban működik: felnőtt folklórcsoport, gyermek folklórcsoport, felnőtt tamburazenekar, gyermek tamburazenekar és férfi énekkar. Az egyesület tagjai otthon és külföldön számos fesztiválon és rendezvényen felléptek már műsorukkal. Évtizedes hagyomány a tempomban adott karácsonyi koncert. Az egyesület legújabb projektje a festő művésztelep megszervezése.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a garcsini elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

NK Dubrava Zadubravlje labdarúgóklub.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]