Zadubravlje
| Zadubravlje | |
.jpg) | |
| Az Urunk mennybemenetele templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Garcsin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35211 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 750 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 84 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 09′ 47″, k. h. 18° 09′ 11″Koordináták: é. sz. 45° 09′ 47″, k. h. 18° 09′ 11″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zadubravlje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zadubravlje falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bród központjától légvonalban 11, közúton 12 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon fekszik. Területén régen átfolyt a Brezna-patak mely ma már műcsatorna. A falu területén halad át az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Zágráb-Vinkovci (-Belgrád) vasútvonal is.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskor óta lakott volt. Az egykori Brezina-patak mentén a településtől 2 km-re keletre, a „Dužine-Čaklovac” lelőhelyen a Starčevo-kultúra korai, lineáris A időszakához tartozó nagyméretű település maradványai kerültek elő. A településen belül számos földbe süllyesztett és föld feletti objektumot, használati és kultikus tárgyakat, hulladékgödröket tártak fel. A településtől másfél km-re északnyugatra található a „Brezik” lelőhely,[2] ahol 1988-ban a kőkorszaktól a vaskorig lakott település maradványai kerültek elő. Itt sok cseréptöredéket, kőszerszámokat (főleg mikrolitokat) és más használati tárgyakat találtak, melyek a település folyamatos lakottságát igazolták a kőkorszaktól egészen a korai vaskorig.
A falun régen átfolyt a Brezna-patak, mely ma a gyakorlatban már műcsatorna, mely a Dilj-hegység lejtőiről Poljanacon át vezet a Szávába. A települést a középkori források nem említik. A török uralom idején azonban valószínűleg már pravoszláv vlach martalócok lakták, akik a török sereg segédcsapataihoz tartoztak. A török kiűzése során a vlachok távoztak és helyükre Boszniából katolikus horvát menekültek települtek be. [3]
1698-ban „Zadobrat” néven Selna déli szomszédjaként, illetve „Zadobravie” néven Kuti északi szomszédjaként lakosság nélkül szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[4] Az egyházi vizitáció iratai szerint 1730-ban két részre oszlott. Az egyik részen 7 ház állt a Szent Mihály kápolnával, a másik részen pedig 8 ház állt egy titulus nélküli kápolnával. Az 1746-os jelentés szerint Donje Zadobravljén Szent László kápolna, Gornje Zadobravljén Szent Ágoston kápolna állt. A két településrésznek 23 katolikus háza volt. 1760-ban 37 katolikus házában, 49 családban, 262 lakosa volt. Ekkor már Urunk mennybemenetele tiszteletére új kápolna állt a településen. A hívek a régebbi Szent Mihály kápolna köré temetkeztek.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Sadubravie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zadubravje” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zadubravje” néven 89 házzal, 489 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A település fejlődésére serkentőleg hatott a Zágráb-Vinkovci vasútvonal megépültése, melynek vonalán a település északi részén vasútállomás létesült. A 20. század elején Likából újabb katolikus horvátok települtek be.
A településnek 1857-ben 450, 1910-ben 607 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a horvát, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 912 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 450 | 494 | 403 | 514 | 565 | 607 | 614 | 681 | 823 | 887 | 872 | 982 | 999 | 1.001 | 988 | 912 |
.jpg)
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1857-ben épült.
- A falutól kb. 2 km-re keletre Zágráb – Lipovac autópálya déli nyomvonalán, az egykori Brezine-patak mentén található a „Dužine – Čaklovac” régészeti lelőhely. A lelőhely kerámia anyagának elemzése alapján itt nagy őskori település állt, mely a Starčevo-kultúra korai, pre-klasszikus szakaszába, a „Lineáris A” stádiumba nyúlik vissza. A lelőhelyen számos földalatti és föld feletti épületszerkezet nyomát és hulladékgödröt fedeztek fel.[9]
Kultúra[szerkesztés]
A KUD „Seljačka sloga” kulturális egyesületet 1936-ban alapították. Az egyesület sok évtizedes fennállása óta törekszik a népdalok, népi játékok, népszokások és a népi kultúra gazdag hagyományainak megőrzésére. Ezek némelyike már évszázadok nyomát viseli, de a mai napig megmaradt. Az egyesület mintegy 60 taggal rendelkezik és több szekcióban működik: felnőtt folklórcsoport, gyermek folklórcsoport, felnőtt tamburazenekar, gyermek tamburazenekar és férfi énekkar. Az egyesület tagjai otthon és külföldön számos fesztiválon és rendezvényen felléptek már műsorukkal. Évtizedes hagyomány a templomban adott karácsonyi koncert. Az egyesület legújabb projektje a festő művésztelep megszervezése.
Oktatás[szerkesztés]
A településen a garcsini elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport[szerkesztés]
NK Dubrava Zadubravlje labdarúgóklub.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1718.
- ↑ a b Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 110. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum....751. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1719.
Források[szerkesztés]
- A község honlapja[halott link] (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község információs portálja Archiválva 2019. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
