Klakar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Klakar
A Szent Jakab plébániatemplom
A Szent Jakab plébániatemplom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségKlakar
Jogállás község
Polgármester Josip Stanić (HDZ)
Irányítószám 35208
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség272 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Klakar (Horvátország)
Klakar
Klakar
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 05′ 50″, k. h. 18° 08′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 05′ 50″, k. h. 18° 08′ 00″
Klakar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Klakar témájú médiaállományokat.

Klakar falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. A községhez Donja Bebrina, Gornja Bebrina és Ruščica települések tartoznak.

Fekvése[szerkesztés]

Bród központjától légvonalban 11, közúton 13 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, a Száva bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Klakar neve nem szerepel a középkori forrásokban, így valószínűsíthető, hogy a török uralom idején keletkezett. Neve a latin eredetű „klak” (latin: clax = mész) főnévből származik. Ismert, hogy a szomszédos Donja és Gornja Bebrina lakói a mai falu helyén meszet égettek. Később a mészégető mellett építették fel házaikat és a települést Klakarjénak nevezték el. A mészégetők a környéken kiirtották az erdőt, szántóföldeket, réteket, legelőket létesítettek. Így erősítették meg gazdasági helyzetüket. [2]

1698-ban „Klakar” néven, hajdútelepülésként 14 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.[3] A katonai közigazgatás bevezetése után a bródi határőrezredhez tartozott. Az egyházi vizitáció iratai 1730-ban 12 háza és egy Szent Jakabnak szentelt fakápolnája volt, melyben a bródi ferences rendház szerzetesei szolgáltak. 1746-os vizitációban 26 házzal és 166 lakossal szerepel. Az 1758-as jelentésben már új fakápolnáját említik. A kápolna mellett temető volt, ahová Klakaron kívül a szomszédos két falu hívei is temetkeztek. 1760-ban 44 katolikus házában, 47 családban, 249 lakosa volt. 1789-ben megalapították a klakari plébániát, melyhez Klakaron kívül Donja és Gornja Bebrinát is hozzá csatolták. 1846-ban felépítették az új Szent Jakab templomot.[2]

Az első katonai felmérés térképén „Klakar” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Klakar” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Klakar” néven 79 házzal, 399 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 405, 1910-ben 396 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 272, a községnek összesen 2319 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
405 373 366 386 386 396 391 385 428 422 390 341 306 306 290 272

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság fő gazdasági tevékenysége a mezőgazdaság és kisebb mértékben az erdőgazdálkodás. A kézműipar, a kereskedelem és a szolgáltatások területe gyengén fejlett. Nincsenek turisztikai létesítmények, bár vannak lehetőségek a vidéki turizmus fejlesztésére. A mezőgazdaságot és az állattenyésztést különösen Donja, Gornja Bebrina és Klakar falvakban űzik, míg Ruščica lakossága elsősorban a közeli Bródban, kisebb részük pedig magánvállalkozásokban dolgozik. Körülbelül ötven olyan kis magánvállalkozás működik a községben, ahol a helyiek dolgoznak. Régebben közülük a „Voće export-import” gyümölcsfeldolgozó és kereskedelmi cég volt a legerősebb, mely mára már csődbe ment. A jelentősebb gazdaságok közé tartozik a Mikulić magángazdaság, mely egy korábbi fűrésztelep helyén működik, ahol siló, gabonaszárító üzemel, a „Bebrinka” húsfeldolgozó cég, ahol mini vágóhíd is van, valamint a „Drvokomerc” fafeldolgozó és kereskedelmi cég. A családi vállakozások között van egy kis pékség, tejüzem, édességeket előállító cég, kovácsok, ácsok, stb. A község fejlődése szempontjából különös jelentőséggel bír a bródi kikötő és a Bjeliš gazdasági övezet építésének kérdése a kapcsolódó közlekedési és kommunális infrastruktúrával, amelyek nagy része Klakar községben található.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1846-ban épült. Egyhajós épület félköríves szentéllyel, a nyugatról hozzá csatlakozó sekrestyével és a homlokzat feletti harangtoronnyal. A főhomlokzatot a padlástér koszorúja osztja fel. Az alsó részt sekély lizénák tagolják, melyek a négyszögletes ajtót és a felette levő négyszögletes ablakot határolják. Az attikán, mely egy kiugró párkányban végződik szintén látható még egy négyszögletes nyílás. A felette magasodó harangtorony piramis alakú toronysisakban végződik.

A plébánia 1828-ban emelt épülete védelem alatt álló kulturális emlék. Az alapok és a falak téglából készülnek, a mennyezet és a tető szerkezete fa. A ház alapszerkezete jó állapotban van, nem tűnik radikálisan átépítettnek.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a bródi Vladimir Nazor elemi iskola négy osztályos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

  • NK Graničar Klakar labdarúgóklub
  • ŠRU Graničar Klakar sporthorgász egyesület

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]