Ugrás a tartalomhoz

Novo Topolje

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Novo Topolje
A falu bejárata
A falu bejárata
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségDonji Andrijevci
Jogállásfalu
Irányítószám35214
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség117 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság97 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 12′ 22″, k. h. 18° 14′ 24″45.206000°N 18.240000°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 22″, k. h. 18° 14′ 24″45.206000°N 18.240000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Novo Topolje témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Novo Topolje falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Donji Andrijevcihez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Bród központjától légvonalban 20, közúton 25 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli lejtőin, a Beravac-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. A Staro Topoljéra vezető út mellett több történelem előtti régészeti lelőhely (Luk greda, Vrcazići) is található. Ez a terület a középkorban Névna várának tartozéka volt, egyházilag pedig a garcsini plébániához tartozott. Középkori létezésének azonban írásos nyoma nincs, bár a falutól délre, a Staro Topoljéra menő út mentén középkori leleteket is találtak.

A település csak 1761-ben, a garcsini plébániáról szóló egyházi jelentésben tűnik fel először „Gornie Topolie” néven 18, pravoszlávok lakta házzal. A 1775-ös jelentésben már „Novo Topolije” néven 45 pravoszláv házzal szerepel.[2] A katonai igazgatás bevezetése után a bródi határőrezredhez tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Neu Topolie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Topolye (Nove)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Topolye (Nove)” néven 60 házzal, 4 katolikus és 361 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején Likából, a Hegyvidékről, Boszniából és Dalmáciából katolikus horvátok, a monarchia más részeiről pedig németek, magyarok és ruszinok vándoroltak be.

A településnek 1857-ben 246, 1910-ben 382 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 81%-a szerb, 9%-a horvát, 3-3%-a német és magyar, 2%-a ruszin anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 85%-a szerb, 4%-a jugoszláv, 3%-a ruszin nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 155 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
246 259 313 421 396 382 374 417 395 388 395 332 299 223 217 155

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]