Stupnički Kuti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stupnički Kuti
A Szent Katalin templom
A Szent Katalin templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségBebrina
Jogállásfalu
Irányítószám35254
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség331 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság88 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 07′ 16″, k. h. 17° 49′ 08″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 16″, k. h. 17° 49′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Stupnički Kuti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Stupnički Kuti (1931-ig Kuti, 1971-ig Kuti Stupnički) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bebrinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 15, közúton 26 km-re délnyugatra, Pozsegától légvonalban 25, közúton 37 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 17. század végén, vagy a 18. század elején keletkezett. Az 1730. évi egyházi vizitáció említi először, amikor már 20 ház és a Szent Katalin kápolna is állt a faluban. 1746-ban 30 háza volt, melyben 45 katolikus család lakott. 1760-ban 33 házában 58 családban 321 katolikus lakos élt. Az 1780-as katonai leírás szerint csaknem egész határa sáros, mocsaras volt, mely csak nyáron száradt ki. Nagyobb esőzések után gyakran öntötte el az árvíz. Temploma fából épült. [2] A katonai közigazgatás megszervezése után a gradiskai határőrezredhez tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Kute” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kutte vel. Kute” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kutte” néven 81 házzal, 459 katolikus és 2 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 624, 1910-ben 701 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 79%-a horvát, 3%-a ruszin anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 384 lakosa volt. Iskolája, közösségi háza van.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
624 608 525 587 563 701 648 712 730 722 633 548 473 430 394 384

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik.

Nevezetességei[szerkesztés]

Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma a bebrinai plébánia filiája.

Kultúra[szerkesztés]

A település kulturális és művészeti egyesülete a KUD Graničar Stupnički Kuti egyesület 2009 óta működik. Őrzi a település kulturális értékeit, hagyományait, dalait, néptáncait, szokásait. Három csoportban működik: felnőtt, énekkar és tamburazenekar. Mintegy 20 tagot számlál. Minden év szeptemberében megrendezik a „Slavonija u srcu i duši” folklórfesztivált.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a bebrinai Antun Matija Reljković elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

Az NK „Graničar” labdarúgóklubot 1928-ban alapították. A megyei 3. ligában szerepel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]