Gornji Crnogovci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornji Crnogovci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségStaro Petrovo Selo
Jogállás falu
Irányítószám 35422
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség98 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság103 m
Terület5,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornji Crnogovci (Horvátország)
Gornji Crnogovci
Gornji Crnogovci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 12′ 50″, k. h. 17° 29′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 50″, k. h. 17° 29′ 30″

Gornji Crnogovci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Staro Petrovo Selohoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 41, közúton 47 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 19, közúton 34 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 4 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, az A3-as autópályától délre, az autópálya és a Száva közötti síkságon fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 18. század közepén keletkezett, de az 1760-as összeírásban a Bodovaljac, Crnogovac és Godinjak közötti település még Vošinci néven szerepel. 1760-ban 7 házában 11 család élt 57 fővel. 1780-ban a korabeli leírás szerint 6 ház állt a településen. A falutól nyugatra fekvő egyik dűlő neve Kućišta, mely arra utal, hogy az itteni szántóföldön egykor házak álltak, ezek lakói azonban idővel a főút mellé költöztek át.[2] 1766-ban a staro petrovo seloi plébánia része lett. Crnogovac hivatalosan egészen 1880-ig egységes település volt, a két településrészt csak ezután tartották külön számon Donji és Gornji Crnogovci néven.

Az első katonai felmérés térképén „Cernogovcze” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czernogovcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chernogovcze” néven 40 házzal, 226 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

1890-ben 122, 1910-ben 160 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 95%-a horvát, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 98 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 122 138 160 165 180 162 168 181 184 144 146 138 98

(1880-ig lakosságát Crnogovci néven Donji Crnogovcihoz számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1911-ben épült. Eredeti titulusa Mária bemutatása volt, majd ezt Szeplőtelen fogantatásra változtatták, legújabban pedig már a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére van felszentelve. Oltárán a lourdes-i barlang látható a Szűzanya és Bernadett szobrával. Misét havonta egyszer és Gyertyaszentelő ünnepén (február 2.) mondanak benne.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]