Adžamovci
| Adžamovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Resetár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35422 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 446 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Terület | 5,89 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 04″, k. h. 17° 27′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 04″, k. h. 17° 27′ 36″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adžamovci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Resetárhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bródtól légvonalban 44, közúton 57 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 19, közúton 33 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtői alatt, az Adžamovka-patak partján fekszik. Áthalad rajta az Újgradiskát Bróddal összekötő főút.
Története[szerkesztés]
A település a török uralom idején keletkezett. Neve az arab „adzsam” főnévből származik, mely idegent, jövevényt jelent. A török uralom idején csak jobbágyok lakták, akik a felszabadítás után határőrök lettek.[2] A török uralom alól felszabadított szlavóniai települések 1698-as kamarai összeírásában „Hagjamovczy” néven hajdútelepülésként szerepel.[3] 1730-ban 18 ház állt a településen. 1746-ban 10 katolikus házat számláltak 95 lakossal. 1760-ban 20 háza volt, 43 családdal és 193 lakossal. [2] Az első katonai felmérés térképén „Adiamovcze” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Achamovcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Achamovcze” néven 50 házzal, 289 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. 1857-ben 247, 1910-ben 586 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 96%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 1993-ban megalakult az önálló Resetár község, melynek része lett. 2011-ben a településnek 424 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 247 | 259 | 295 | 394 | 510 | 586 | 569 | 573 | 666 | 653 | 660 | 679 | 644 | 658 | 628 | 612 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a szapolyai plébánia filiája.
Sport[szerkesztés]
NK Polet Adžamovci labdarúgóklub.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 237. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 2. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Resetár község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
