Prvča

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Prvča
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségÚjgradiska
Jogállás falu
Irányítószám 35400
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség752 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Prvča (Horvátország)
Prvča
Prvča
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 14′ 45″, k. h. 17° 21′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 45″, k. h. 17° 21′ 40″

Prvča falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Újgradiskához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 51, közúton 57 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 26, közúton 32 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re délre, Nyugat-Szlavóniában, a Šumetlica-patak mentén fekszik. Déli határát átszeli az A3-as autópálya.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1261-ben a Borics nembeli Péter és János birtokaként történt. 1264-ben „terra Proucha” néven egy földcsere kapcsán említik. [2] 1393-ban a pozsegai káptalan oklevelében Zsigmond király utasítására rögzíti a cserneki nemesek birtokai közötti határokat. Az oklevélből kiderül, hogy ekkor már vélhetően egy korábbi birtokmegosztás után a település két részből, Alsó- és Felsőprouchából állt. [3] 1434-ben „Proucha”, 1445-ben „Prowcha” alakban találjuk a korabeli oklevelekben. [4] 1536 körül megszállta a török, de a jelek szerint a keresztény lakosság egy része helyben maradt, majd később pravoszláv szerbek települtek melléjük.

1698-ban „Perucze” néven hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [5] Az első katonai felmérés térképén „Pervcsa” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pervcsa” néven szerepel. [6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pervcsa” néven 70 házzal, 310 katolikus és 86 ortodox vallású lakossal találjuk. [7] A gradiskai határőrezredhez tartozott.

Miután 1871-ben megszűnt a katonai közigazgatás Horvátországhoz, Pozsega vármegyéhez csatolták. 1881-ben a vármegye Újgradiskai járásának része lett. 1857-ben 446, 1910-ben 922 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 69%-a horvát, 25%-a szerb, 3%-a olasz, 2%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 75%-a horvát, 16%-a szerb, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A délszláv háború során a szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a 752 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[8][9]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
446 481 574 708 786 922 767 869 913 878 897 881 917 877 794 752

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]