Novi Grad (Oprisavci)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Novi Grad
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségOprisavci
Jogállás falu
Irányítószám 35216
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség303 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Novi Grad (Horvátország)
Novi Grad
Novi Grad
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 06′ 30″, k. h. 18° 21′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 06′ 30″, k. h. 18° 21′ 40″

Novi Grad (1910-ig Novigrad, majd 1971-ig Novigrad na Savi) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oprisavcihoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bród központjától légvonalban 27, közúton 35 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 15 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Száva bal partján, Prnjavor és Jaruge között fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már ősidők óta lakott volt. A település és a Száva medre között az i. e. 1300 és 750 között virágzott urnamezős kultúra településének maradványait tárták fel. Két, téglalap alaprajzú ház alapjait találták meg és a sok lelet közül érdemes kiemelni a bronztűket és az öntőformákat, melyeket a bronztárgyak öntésére használtak. Az előkerült cseréptöredékek a Baiedorf-Velatice kultúrkörhöz tartoznak.

A falu területe a 15. századig az innen keletre fekvő Kosztromán várához tartozott, mely kezdetben a johanniták, majd a Beriszló család birtoka volt. Novi Grad maga 1408-ban szerepel először írásos forrásban. 1500 körül a Beriszló család várat építtetett ide, melyet Novigradnak, azaz Újvárnak nevezett el. A török 1536-ban szállta meg és a várat lerombolta. 1545-ben „Varoš Novi” néven szerepel a török defterben. A török uralom idején is megmaradt katolikus horvát lakossága, a Száván pedig rév működött, melyen sok új betelepülőt szállítottak át a folyó északi oldalára.

Az egyházi vizitáció jelentése 1730-ban 25 házzal és egy Keresztelő Szent János kápolnával említi. 1746-ban 18 háza és 105 katolikus lakosa volt. 1758-ban egy Szent Vidnek szentelt fakápolnát említenek itt. 1760-ban a faluban 19 katolikus ház állt, melyekben 23 család élt 134 katolikus lakossal.[2] A katonai igazgatás bevezetése után a bródi határőrezredhez, egyházilag pedig a svilaji plébániához tartozott. A Mlin és Petraševac nevű őrtornyok között a Száván több hajómalom működött.

Az első katonai felmérés térképén „Novigrad” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Novigrad” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Novigrad” néven 40 házzal, 198 katolikus és 8 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 242, 1910-ben 309 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a horvát, anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 303 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
242 263 249 282 282 309 257 296 274 269 395 418 364 350 314 303

Kultúra[szerkesztés]

A helyi kulturális élet fő szervezője a KUD „Ban Berislavić” kulturális és művészeti egyesület. Az egyesület rendezi minden év júniusának harmadik hétvégéjén a „Novogradska ivanjska noć” (Novigradi Szent Iván éj) fesztivált.

Oktatás[szerkesztés]

A településen az oprisavci Stjepan Radić elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

Az NK Omladinac Novi Grad labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]