Divoševci
| Divoševci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Nagykopanica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35214 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 262 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 83 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 09′ 18″, k. h. 18° 20′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 09′ 18″, k. h. 18° 20′ 28″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Divoševci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Nagykopanicához tartozik.
Fekvése, éghajlata, élővilága[szerkesztés]
Bród központjától légvonalban 26, közúton 33 km-re keletre, községközpontjától 4 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Szávamenti síkságon, az A3-as autópályától északra, az A5-ös autópályától keletre, a Donji Andrijevcit Prnjavorral összekötő út mentén fekszik. Házai patkó alakban helyezkednek el az Osatno nevű vízfolyás két oldalán, melyet 1959-ben szabályoztak, így 20 méter szélességű csatorna lett. Az Osatno a falutól 2 km-re ömlik a Biđ-patakba, mely a település északi határát képezi. Éghajlata kontinentális. A telek hosszúak és hidegek, a tavaszok esősek, a nyarak szárazak, az őszök hűvösek, ködösek, néha sok csapadékkal. A terület talaja humuszban gazdag, ami azt jelenti, hogy termékeny. Az uralkodó talajtípusok a humusz és az agyag. Az e területre jellemző gabonaféléknek, gyümölcsöknek és zöldségeknek kedvező. A közelmúltban alkalmazott hagyományos talajművelési módszereknek köszönhetően a talaj még mindig telítetlen kémiai anyagokkal. A környéken élő állatfajok: őz, nyúl, fácán, róka, vadnyúl, vadmacska és a fogoly. Sajnos ezek az állati fajok veszélyeztetettek, elsősorban a növényvédő szerek növekvő mennyiségű vegyi anyagai miatt. A legtöbb említett faj elsősorban az erdőben él.
Története[szerkesztés]
Nevét kétféleképpen magyarázzák: Az egyik lehetséges magyarázat a horvát „Divoš” személynév, míg a másik a magyar „diós” melléknév. Első írásos említése „Divosevczi” alakban a szlavóniai települések 1698-as összeírásában Prenyavor hajdútelepülés északi szomszédjaként történt.[2] Az 1730-as egyházi vizitáció jelentése szerint 15 ház és egy fakápolna állt a településen. 1746-ban 24 házában 143 lakos élt. 1758-ban Szent Simon és Júdás kápolnáját említik. Lakói a szomszédos Hrastić temetőjébe temetkeztek. Az 1760-as jelentés szerint 34 ház volt, ahol 60 család és 248 katolikus lakos élt.[3] A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi hatáőrezredhez tartozott.
Az első katonai felmérés térképén „Divosevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Divossevcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Divoshevcze” néven 54 házzal, 270 katolikus és egy ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 245, 1910-ben 347 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a horvát, 7%-a magyar, 2%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 296 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 245 | 282 | 243 | 277 | 285 | 347 | 312 | 374 | 393 | 429 | 428 | 420 | 363 | 334 | 301 | 296 |
Gazdaság[szerkesztés]
A helyi gazdaság vezető ágazata a mezőgazdaság, mivel a lakosság több mint 50%-a kizárólag ezzel a tevékenységgel foglalkozik. A fiatalok elsősorban a közeli városokban, Bródon, Diakováron dolgoznak.
Nevezetességei[szerkesztés]
A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma. Egyhajós épület félköríves szentéllyel, a homlokzat feletti harangtoronnyal, melyet piramis alakú toronysisakkal fedtek. Oltárán 1984 óta Szűz Mária szobra látható. Mária születése képét, mely az oltár felett látható Jarm szlovén festőművész festette.
Kultúra[szerkesztés]
A KUD „Mladost” Divoševci kulturális és művészeti egyesületet 1973-ban alapították.
Oktatás[szerkesztés]
Az iskolát az Osztrák-Magyar Monarchia idején építették. Akkoriban ehhez hasonló iskolák épültek a horvát falvakban, így hasonló épületek találhatók Poljanciban, Donja Bebrinában és Bród környékén is. Az iskola a földszinten és az emeleten is négyablakos, külön bejárattal a földszintjén található tanítói lakásba. Az emeleti bejárat a másik oldalon van. A Divoševciben a donji andrijevci „Viktor Car Emin” általános iskola térségi iskolája működik négy alsó tagozatos osztállyal. A gyermekek kis száma miatt az iskolába csak minden második évben jelentkezhetnek úgy, hogy a diákok két évfolyama egy osztályteremben tanul. Az 5.-től 8. osztályba tartozó gyermekek Donje Andrijevcire járnak iskolába, később pedig Bródra járnak középiskolába.
Sport[szerkesztés]
Az NK „Mladost” Divoševci labdarúgóklubot 1975 körül alapították, de csak 1980-tól szerepelt a bródi 3. ligában. 1995-ben feljutott a megyei 2. ligába, ahol ma is sikerrel szerepel.
Egyesületek[szerkesztés]
A DVD Divoševci önkéntes tűzoltóegyletet 1952. március 19-én alapították. Első elnöke Vinko Petričević volt. 2002-ben az aktív tagság hiánya miatt az egyesület működését 2009. októberéig befagyasztották. Ekkor a jelenlegi elnök Krešimir Vidaković kezdeményezésére újraindították tevékenységét. Az egyesületnek jelenleg 58 tagja van, melynek a fele aktív.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása.
- ↑ Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...136. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- A község honlapja (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- A község kulturális emlékei (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
