Ciglenik (Oriovac)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ciglenik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségOriovac
Jogállás falu
Irányítószám 35257
Körzethívószám (+385) 35
Népesség
Teljes népesség159 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság98 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ciglenik (Horvátország)
Ciglenik
Ciglenik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 11′ 00″, k. h. 17° 42′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 00″, k. h. 17° 42′ 20″

Ciglenik (1910-től 1971-ig Ciglenik Lužanski) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 23, közúton 32 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 16, közúton 27 km-re délre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északnyugatra, Szlavóniában, a Dilj-hegység délnyugati lejtőin, az Orljava bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Az itt talált leletek tanúsága szerint területe már az őskortól fogva lakott volt. A kőkorszakból származik az a kőbalta, melyet a helyi Đuro Kovačević talált földművelés közben a Trnavica határrészen fekvő szántóföldjén. A közelben emberi településre utaló égett vakolatot és cseréptöredékeket találtak. A késő bronzkorból is származnak régészeti leletek. A bronztárgyak maradványai mellett a nemesfémek földalatti elrejtésére szolgáló tárolóhely maradványai is előkerültek. A leletek elemzése alapján a Száva völgyében a legrégibb időkben zajló kereskedelmi forgalomra lehetett következtetni.

Ciglenik első írásos említése 1456-ból származik „Chyglenyk” alakban. 1489-ben „Cheglenyk”, 1493-ban „Chygenuk” néven említik a korabeli források. A név talán egy itteni téglaégetőre, vagy egy téglából épített valamilyen építményre utal. A térséget 1536 körül foglalta el a török és több. mint 150 évig török uralom alatt állt. 1691-ben szabadult fel végleg a török uralom alól. 1698-ban „Cziglenik” néven szerepel a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között.[2] A település eredetileg a Zukača, Bučik és Smrič nevű dombok közötti völgykatlanban, a Bródot Pozsegával összekötő főúttól távolabb feküdt. Ma az eredeti helyétől mintegy negyed óra járásra délnyugatra található. Még ma is található néhány régi kunyhó maradványa a trnavicai temető közelében, mely helyet ezért Kućištának neveznek. A falu mai helyre költözése az Újgradiskát Bróddal összekötő új főút megépítésével kapcsolatos, melynek munkálatai 1748-ban kezdődtek. Ekkor sok környékbeli falu népe költözött az új út mellé, vagy annak közelébe. 1760-ban Cigleniknek 24 háza volt, melyekben 37 család élt 162 katolikus lakossal. A katonai közigazgatás idején a lakosság mezőgazdasággal és állattartással, azon belül pedig főként sertéstenyésztéssel foglalkozott, melynek különösen kedvezett a tölgyerdőkkel övezett környezet. A század végére a hangsúly a földművelésre helyeződött. Ekkor kezdődött a vízkészlet intenzívebb felhasználása is. Az Orljava mentén is malmok épültek, melyekből a 19. század elejére Cigleniken és Bečicen már öt működött. A legrégibb ismert malom az Adrović családé volt és 1817-ben épült. A falu közelében nem messze a Kruškovac-patak völgyétől 1894-ben szénbányászat kezdődött és bár az összes kiszolgáló létesítményt felépítették a termelést két év múlva be kellett fejezni a szén gyenge minősége miatt.

Az első katonai felmérés térképén „Ziglenik” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Cziglenik” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Cziglenik” néven 31 házzal, 146 katolikus és 20 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 222, 1910-ben 388 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 82%-a horvát, 18%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 89%-a horvát, 4-4%-a szerb és jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben 159 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
222 267 259 317 320 388 354 362 406 397 377 314 239 223 189 159

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság és az állattartás. Sajnos mára a mezőgazdaság is háttérbe szorul és a termőföldek felhagyásának tendenciája érvényesül, ami a hasonló kisebb települések elhagyásához vezet. A Zukaca lejtőin azonban számos szőlőültetvény található, amelyek egyenként kis területűek, de folymatosan terjeszkednek. Kiváló minőségű borokat állítanak itt elő elsősorban saját felhasználásuk céljából, de kielégítik a helyi lakosság igényeit is.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Drenovac és Pleternice felé vezető út mentén két kis kápolna található. Az egyik a Ledenice-hegy alatti Szent János forrásnál, melyet 1905-ben épített a bečici Marijan Pavić. A másik Ciglenik és Bečić között áll és Szent Valentin tiszteletére van szentelve.

A falu Szent Mihály templomát 1930-ban építették a régi fatemplom helyén. Hosszúsága 13, szélessége 6 méter, tornyának magassága 20 méter. 1952-ben elektromos árammal látták el. Harangja a bečici Batinić molnár ajándéka.

Kultúra[szerkesztés]

A falu jelentősebb ünnepei Szent Mihály, Szent Vince (Vincentovo), Munkás Szent József és Szent Márton (Martinje) ünnepe. A gyermekek számára hagyományos népszokás a februári farsangolás, amikor a hamvazószerda előtti időszakban maszkokban végigjárják a házakat, ahol ajándékokat kapnak.

Oktatás[szerkesztés]

Ciglenikben az első iskolát a gradiskai ezred parancsnokának utasítására nyitották meg. Ez az első iskola azonban nem sokáig működött. 1870-ben újból megnyitották, majd 1880-ban ismét beszüntették a működését. Az iskola iránti igény azonban továbbra is megvolt és a helyiek az önkormányzati vezetők segítségével pénzt gyűjtöttek az építéshez. Az iskola 1885. február 3-án folytatta működését Antun Gundrum magánházában, ahol 1887. szeptemberig működött. Egy évvel korábban, 1886. október 1-jén elkészült az új iskolaépület, amely akkor a falu legszebb épülete volt. Az első évben 40 diák vett részt az oktatásban az új iskolában. Az iskola mellett iskolakert volt, amelyet a diákok gondoztak. 1894-ben méhészetet hoztak létre a tanulók számára. Az 1910/1911-es tanévben az iskolában 62 tanuló volt. Az 1950-es években érkezett az iskolába tanárként Biserka Basi - Vincez (közismert nevén Cica) aki valóságos legendává vált és még mindig nagy szeretettel és tisztelettel beszélnek róla. Sokat változtatott az iskolai munkán és azon kívül is. A diákokkal együtt parkot ültetett a faluban. Ciglenikben az 1970-es évekig maradt, amikor a lužane-i iskolába ment át. 1970-ben a cigleniki iskolát ideiglenesen megszüntették. 1985 szeptemberében nyitotta meg újra kapuit és azóta ugyanabban az épületben működik.

Sport[szerkesztés]

Az „Omladinac” sportegyesületet 1957-ben alapították. Ezen belül működik az „Omladinac” Ciglenik-Bečic labdarúgóklub. Az egyesület első elnöke Stjepan Cerković volt. A futballcsapat mellett az egyesület a röplabda, sakk és atlétikai szakosztályt (100 méteres futás, távolugrás és kötélhúzás) is magába foglalta. A csapatok a vidéki sportrendezvényeken is versenyeztek. 1974-ben a labdarúgóklub pénzeszközök hiányában megszűnt. Ezután a csak slavonski brodi városi ligában szerepelt a délszláv háborúig. 1991 és 1993 között a háború miatt nem volt bajnokság. 1993-ban új megyei bajnokságot alapítottak, és az NK „Omladinac” a megyei harmadik liga nyugati csoportjába került, ahol az 1994/1995-ös szezonban első helyezést ért el, és a II. liga nyugati csoportjába lépett. A klub itt a táblázat közepén helyezkedett el. A klubtörténet legsikeresebb szezonja az 1999/2000-es szezon volt, amikor a klub első helyezést ért el és belépett a megyei I. ligába. Pénzügyi gondok miatt a 2003/2004-es szezonban a klub visszatért az alacsonyabb osztályba. Ma a klubnak új pályája van a falu központjában, ahol 2006-ban a világítást is beszerelték annak érdekében, hogy a 2006/2007-es szezontól az összes hazai mérkőzést este játszhassák. A klub a 2010/2011-es szezonban a megyei III. liga középső csoportjában szerepelt. 2011 júniusában megkezdődött a keleti tribün megépítése a legfanatikusabb 200 néző számára.

Egyesületek[szerkesztés]

A Ciglenik-Bečic Önkéntes Tűzoltóegyletet 1951. szeptember 9-én alapították. A 28 tag jelentős társadalmi munkáz is végzett, így dolgoztak a falu villamosításán, a gabona betakarításán, részt vettek a falu kulturális életében is. Évről évre egyre több felszerelést szereztek be. 1953. szeptember 20-án befejeződött a tűzoltószerház építése. 1954-ben az egysület keretében fúvószenekart alapítottak, amely mellett színjátszó csoport is működött. Az egyesület gazdag múltjából mára csak a tűzoltószerház maradt.

2007. elején Orljava-Ciglenik néven turisztikai egysületet alapítottak azzal a fő feladattal, hogy különféle lehetőségeket kínáljon a potenciális turisták számára az Orljava-folyó és a környék által kínált turisztikai látnivalókkal. Az egyesület elnöke Ivica Palkovic.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ciglenik (Oriovac) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.