Vrbovljani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vrbovljani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségOkucsány
Jogállás falu
Irányítószám 35430
Körzethívószám (+385) 34
Népesség
Teljes népesség230 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság97 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vrbovljani (Horvátország)
Vrbovljani
Vrbovljani
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 15′ 00″, k. h. 17° 09′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 00″, k. h. 17° 09′ 45″

Vrbovljani falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Okucsányhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Bródtól légvonalban 67, közúton 75 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 41, közúton 49 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, a Sloboština-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A kora középkorban a lesnicai birtok feküdt az akkor Lesnicának, ma Sloboštinának nevezett patak mentén. A Szávától a Lesnica keleti partján a Psunj-hegységig terjedő birtok neve „Leznikmelléke” volt. A birtokot II. András 1210-ben kelt oklevele említi először, melyben a templomosok lovagrendjét megerősíti többek között az egykor Pozsega várához tartozott Lesnissa és Racessan földjeinek birtokában és leírja e földek határait. A török 1536 és 1544 között foglalta el ezt a területet. A török uralom idején Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. Valószínűleg ők nevezték el falujukat az ezen az egykori vizenyős területen leggyakoribb fafajtáról, a fűzfáról (délszlávul: vrba).

A térség csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Verbovliane” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verbovljane” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verbovljane” néven 78 házzal, 22 katolikus és 406 ortodox vallású lakossal találjuk. [3] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.

1857-ben 500, 1910-ben 722 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 86%-a szerb, 6%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 230 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
500 561 521 637 612 722 711 775 675 644 607 672 606 551 302 230

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Száva tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1750 körül épült. 1782-ben mint fából épített templomot említik. A második világháború idején 1941-ben a borovaci usztasák földig rombolták. A háború után a régi templom helyével átellenben új templomot és parókiát építettek, melyek ma ugyancsak rossz állapotban állnak. A parókiához a szomszédos Čovac temploma is hozzá tartozik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]